A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS KÁBÍTÓSZERELLENES BIZOTTSÁGA JELENTÉSE (1)
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériumának jelentése a
Kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott
országgyűlési eseti bizottság részére
BELÜGYMINISZTÉRIUM
T A J É K O Z T A T Ó
a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott
országgyűlési eseti bizottság részére
I. A tájékoztatás célja, tartalma
A tájékoztatás célja az, hogy a bizottság tájékoztatást nyerhessen a
kábítószer termelését, gyártását, feldolgozását, forgalomba hozatalát, s
egyáltalán a kábítószer-fogyasztás visszaszorítását lehetővé tevő eljárások
nemzetközi-jogi és belső-jogi hátteréről, s mindezek alapján a kérdés
rendészeti kezeléséről, továbbá a kábítószer-bűnözés büntetőjogi
problematikájáról.
Célja e tájékoztatásnak továbbá az is, hogy a Bizottság tájékozódhasson a
belügyi tárca, illetve a felügyelete, irányítása alatt álló rendvédelmi
szervek konkrét teendőiről, az e szerveket sújtó gondokról, nehézségekről, a
megoldásra váró kérdésekről, a segítség formáiról.
A tájékoztatás kitér a magyarországi kábítószer-bűnözés, a hazánkat
érintő tranzit-csempészet kérdéseire, bemutatva a kábítószer-lefoglalások
számát, a lefoglalt kábítószerek mennyiségét, megoszlását, az elkövetők
számát, megoszlását, illetve az ismertté vált ilyen bűncselekmények
számszerű ápolását.
II. A magyarországi kábítószerhelyzet általános jellemzői, a nemzetközi
együttműködés, a kábítószer-bűnözés elleni egyes intézkedések
A kábítószerek illegális forgalma - eleinte kizárólag szórványosan
előforduló tranzitcsempészet formájában - hozzávetőlegesen 20 éve jelent meg
Magyarországon.
A rendőri és vámszervek évente 5-10 kg heroint foglaltak le a balkáni
területeken honos és a török állampolgár csempészektől. A belső kereslet
jórészt a kábítószer és pszichotrop tartalmú gyógyszerekre korlátozódott, de
több halálesetet okozva a szerves oldószerek inhalálása is elterjedt.
A 80-as évek végétől a kábítószer-csempészet (tranzit-jellegét megőrizve)
számottevően növekedett és abba magyar elkövetők is bekapcsolódtak. A
csempészet fő iránya a szakértők előtt jól ismert északi és Középső Balkán-
étvonal.
Kábítószer lefoglalások alakulása (kg)
év heroin kokain hasis marihuána amfetamin
1990. 3.900 - 2.400 - -
1991. 7.600 6.600 4.500 2.300 -
1992. 76.400 7.500 3.700 15.200 54.100
1993. 427.300 3.300 253.500 9.900 335.000
1994. 812.300 26.500 24.400 102.700 27.400
1995. 568.000 18.600 0.600 88.100 1.900
1996. 319.205 4.985 816.215 3.084 2.465
1996-ban 5816 db Extasy tablettát, 1079 LSD bélyeget foglaltak le a
hatóságok. E mellett a nyomozó szervek 6 hasiskender ültetvényt derítettek
fel, illetve 140 kg hasiskender növényt semmisítettek meg. Az ismertté vált
elkövetők száma 1996-ban 107 fő volt. Az ismert elkövetőkből 77 fő magyar,
míg a többi külföldi, többnyire török, bolgár, jugoszláv állampolgár.
1988-ban 73, 1989-ben 53, 1990-ben 34, 1991-ben 46, 1992-ben már 135,
1993-ban 223, 1994-ben 256, 1995-ben 429, illetve 1996-ban 440 volt az
kábítószerrel visszaélés bűncselekmények miatti nyomozásbefejezések száma.
A magyar kábítószer-ellenes politika fő vonásai a következők:
A kábítószer problémát globális megközelítést igénylő kérdésnek
tekintjük. Olyan kábítószer stratégia kidolgozására törekszünk, amely - a
nemzetközi normák szellemében - a termelés, a fogyasztás, a tranzit, a
kábítószer-bűnözés elleni fellépés, a keresletcsökkentés és a kezelés
kérdéseire egyaránt kiterjed; ennek érdekében törekszünk a kábítószer elleni
küzdelemben a nemzetközi együttműködés hatékonyságának fokozására, a
fellépés nemzetközi jogi kereteinek kiszélesítésére.
Emlékeztetünk arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében Magyarország
egyike volt azoknak az államoknak, amelyek kezdeményezték az ENSZ
Kábítószer-ellenes Programja (UNDCP) létrehozását; mandátuma keretein belül
hazánk széleskörű együttműködést alakított ki mind a programmal, mind pedig
a Nemzetközi Kábítószer-ellenes Tanáccsal (INCB). Az ENSZ döntéshozó
fórumain, a Kábítószer-elleni bizottságban (CND), az ECOSOC-ban. A
Közgyűlésen a magyar küldöttség - európai partnereivel karöltve - rendre
síkra száll a vonatkozó konvenciók rendelkezései, ajánlásai hatékony
végrehajtásáért, az UNDCP szerepének erősítéséért.
Az EU CFSP kábítószer-munkacsoportja és a társult államok
külügyminisztériumai képviselőinek találkozóján Magyarország a strukturált
dialógus kezdete óta részt vesz; a párbeszédnek ezt a formáját a kábítószer-
politika harmonizálása érdekében növekvő fontosságúnak tartjuk. Hazánk
késznek mutatkozik arra, hogy a harmadik államokban, a regionális és ENSZ
fórumokon a kábítószerügyek kérdésében összehangolja fellépését az EU-val.
Magyarország ellenzi a nemzetközi egyezmények által tiltottnak minősülő
kábítószerek és pszichotrop anyagok bármelyik fajtájának legalizálását.
Törvényeink büntetik a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal való
visszaélés minden fajtáját.
Magyarországon - az EU direktíváinak megfelelően - 1994. márciusától
törvény rendelkezik a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról.
Ugyanebben az évben a Büntető Törvénykönyvben került beiktatásra a pénzmosás
bűncselekményének törvényi tényállása is.
A kapcsolódó egyéb szabályozások (így a pénzintézeti törvény, az adó
rendtartás, a vámtörvény, a cégnyilvántartás) ugyanígy megfelelnek a FATF 40
ajánlásának.
A kábítószer-ellenes politika kiemelt jelentőségű összetevője jórészt a
fiatal korosztály oltalmát szolgáló prevenció. A rendőrség bűnmegelőzési
szolgálata 1992. óta alkalmazza az amerikai D.A.R.E. program adaptációját az
általános iskolai drog megelőzése érdekében. 1991-ben kezdődött meg C.H.E.F.
program bevezetése, amely az óvodáskortól a középiskola végéig terjedően
szolgálja a kábítószer-megelőzést. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az
Európai Közösség és az Európa Tanács által szervezett "Egészséges Iskolák
Program"-ban (további negyven európai országgal együtt) 1990. óta veszünk
részt. 1993-tól kezdve pedig az ENSZ Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézete
(UNICVI) közreműködésével a "STOP Droga" olasz iskolai drogprevenciós
program is működik hazánkban.
Magyarország valamennyi kábítószer-konvenciónak a tagja. Az 1961. évi
Egységes Kábítószer Egyezményt, a módosításáról szóló 1972. évi
Jegyzőkönyvet és a pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi Egyezményt korábbi
törvényhozásunk léptette hatályba, míg az 1988. évi ENSZ konvenciót 1996-ban
ratifikálta a magyar parlament. Ez utóbbi nemzetközi norma gyakorlati
érvényesítése a belső jog, s elsősorban a büntetőjog szabályainak
módosításával már az utóbbi két évben végül is megvalósult.
A kábítószer-politikai kormányzati szintű koordinációját az 1991-ben
létrehozott Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság végzi, amelynek nyolc
minisztérium és hét országos főhatóság a tagja. A Bizottság feladatkörébe
tartozik a nemzeti stratégia és a mindenkori prioritások meghatározása.
Tevékenységét a Népjóléti Minisztérium koordinálja. A Bizottság - a
vonatkozó Egyezményekben foglaltakat teljesítve - 1994. óta nyújt be un.
"Nemzeti Jelentést" az EU részére; ennek elkészítésénél figyelembe veszi az
UNDCP, a WHO és a Pompidu-csoport szempontjait is.
Az UNDCP koordinációja mellett 1995. októberében Prágában Egyetértési
Nyilatkozatot írtunk alá Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával,
Szlovéniával. A program keretében az UNDCP anyagi támogatásával a képzés
területén közös projektek megvalósítását kezdtük meg.
A kábítószer-fogyasztás elleni küzdelemben nagy segítséget jelent
számunkra az EU donor országainak - többek között Németországnak, az
Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Olaszországnak és Hollandiának - a
képzés területén, a tapasztalatcserében, illetve az anyagi-technikai jellegű
segítségnyéjtásban megmutatkozó támogatása.
A bűncselekmények felderítésére az Országos Rendőr-főkapitányságon
szakcsoport alakult, amely kezeli a pénzintézetektől érkező gyanús
tranzakciókra vonatkozó bejelentéseket, illetve elvégzi a szükséges belföldi
és nemzetközi ellenőrzéseket. E szervezet jelenleg a Központi Bűnüldözési
Igazgatóságon belül működik.
A kábítószer ügyekben EU társult országok regionális rendőri
együttműködése jónak mondható. Valamennyi szomszédos ország rendőrségével
kölcsönös, a konkrét feladatok megoldását segítő, rendszeres munkakapcsolat
alakult ki. Az együttműködés a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyéb
területein is fejlődik az olyan országok esetében, amelyek belső joga az
ilyen együttműködést egyáltalán lehetővé teszik. Kialakultak azok a szervek,
amelyek a kapcsolatok fenntartására alkalmasnak mutatkoznak.
Az együttműködés személyi feltételeinek oldalán nagy jelentősége van a
Budapesti Rendészeti Akadémia (ILEA) működésének. Az Akadémia, amely a
kelet-európai országok rendőreinek képzésével - a szervezett bűnözés elleni
küzdelem legkorszerűbb módszereinek átadás mellett - a személyes kapcsolatok
kialakítását is elősegíti.
A rendőri területen PHARE támogatású projektek nincsenek; jelenleg az
UNDCP már említett projektjében veszünk részt, amelynek tárgya a kábítószer
felderítő kutyák alkalmazásának fejlesztése.
Az EU tagországok közül kormányszintű megállapodásunk van Ausztriával,
Németországgal, Angliával, Görögországgal, Spanyolországgal, minisztériumi
szintű megállapodást kötöttünk Olaszországgal és Franciaországgal.
Franciaországgal utóbb már megkötöttük a kormányszintű megállapodást, az
csak kihirdetésre vár. Olaszországgal már parafáltuk a kormányszintű
Egyezményt. Tárgyalások folynak kormányszintű megállapodásra a hollandokkal.
A megállapodások a terrorizmus, a kábítószer, és a szervezett bűnözés elleni
harcban történő együttműködésre vonatkozik.
Budapest, 1997. március
Készítette: Dr. Borai Ákos