IV. A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÓK SZLENGJÉNEK NYELVI JELLEMZÉSE
-----------------------------------------------------------------------
1. A magyarországi kábítószer-élvezők szlengjének általános vonásai
A hazai kábítószeres szleng főként szókincsével jellemezhető, melyhez
hozzákapcsolódnak azok a nyelvhasználati érdekességek, amelyek jellegzetesen
e szlengtípushoz köthetők.
Felméréseimet az ország különböző pontjain végeztem, gyűjtésem során
találkoztam olyan szavakkal és kifejezésekkel, melyek csak az adott helyhez
kötődnek és az ország más részeiben nem ismeretesek. Az ilyen szlengszavak
többsége valószínűleg egy-egy ember egyéni fantáziájának szüleményeként
került be a helyi kábítószeres csoport nyelvhasználatába. Ilyen szavak
például a Szombathelyen használatos szén! vagy a Debrecen egyes
csoportjaiban elterjedt gomba!. Mindkét szó a fles-érzés (ld. szó és
kifejezésgyűjtemény) leírására használatos. A túlasszociál, melynek
jelentése 'olyan képzettársításokat alkalmaz, melyek nem kábítószeres
állapotban az adott kontextusban nem lennének indokoltak' budapesti
adatközlőktől származik.
Mindezek ellenére nagyon sok olyan szót és kifejezést gyűjtöttem, melyek
minden általam vizsgált helyen ismertek és használatosak. Ennek oka az
analóg gondolkodás és a közös élmény: a szlengben beszélők ugyanazokat a
szereket használják és hasonló állapotba kerülnek. A világot egyfajta
érzelmi szűrön keresztül szemlélik. A dolgokat és jelenségeket saját
szemszögükből nevezik meg, a számukra fontos jellemvonásaikat emelik ki. Ez
történhet metonimikus vagy metaforikus szóalkotással - az asszociációk sora
gyakran követhetetlen (vö. KIS T. i. m. 12). Ez a jelenség még inkább
hangsúlyosabb a kábítószer-élvezőktől származó szlengszavak között, hiszen a
különböző szerek hatása együtt járhat az asszociációs készség növekedésével,
amit a gyakran önreflexióként használatos "ezt most túlasszociáltam"
szlengkifejezés jól példáz.
Az emocionális töltés magával vonja, hogy a szleng legfontosabb
szóalkotási módja az ún. "érzelmi szóalkotás". Ez a nem valódi (hiszen nem
hoz létre új szavakat) szóalkotási forma a szavakat csupán új, a
köznyelvitől eltérő stiláris minőséggel ruházza fel alak- és
jelentésváltozás nélkül. Valódi szlengszavak keletkezése esetén ehhez a
szóalkotási módhoz még jelentésbeli vagy alaki szóalkotási módok is
társulnak (uo.).
A kábítószer viszonylag rendszeres használatához szorosan és
szükségképpen hozzátartozik a szlengszavak ismerete. A fogyasztóvá válás és
a szlengelsajátítás párhuzamosan megy végbe. Ennek lehetséges okai közül
feltétlenül ki kell emelnünk kettőt: a kábítószer-fogyasztás társadalmi
normákba ütközik, így használói ezt a kívülállók előtt leplezni próbálják.
Ezért is fordulnak elő gyakran olyan szavak, melyek a köznyelvben is élnek,
köreikben azonban mást jelentenek. Ilyen szavak például a cucc 'valamilyen
kábítószer', a működik 'érezhető a kábítószer hatása' vagy a mozi
'hallucináció' stb.
Az egyes kábítószerek használati módja, a közösen megtapasztalt és
hasonló élmények és az erős szituációhoz kötöttség ugyancsak nagymértékben
befolyásolják a drogfogyasztók szóválasztását és nyelvi magatartását:
beszív, beáll, megkövül, bejön, pörög, fles stb.
Mindezek lehetővé teszik az egyszerű és gyors kommunikációt. Azt, hogy az
egyes szavak hallatán a beszélőkben ugyanaz a kép vagy jelenség idéződjék
fel, és feleslegessé teszik az élmény körülírását. Jó példa erre a parázik
ige, amit szinte minden drogos használ. Egy nem kábítószeres számára ez az
orvosi szaknyelvből származó ige ( paranoia 'nagyzási vagy üldözési téboly')
jelentése jóval szűkebb asszociációs mezőkben mozog. A drogosok közti
jelentés egyidejűleg magába foglalja az alaptalan félelmet, az állapot
tartósságát, bizonytalanság érzést, az önkontroll elvesztését vagy
ellenkezőleg a meglétét, a helyzet komolyságát vagy éppen nevetségességét -
és mindezt gyakran ironikusan teszi, hisz mindenki tudja, hogy "az egész
csak a fűtől van". KIS T. (DEMÉre, TELEGDIre és KOVALOVSZKYra hivatkozva)
írja: "a szleng nem megnevez, hanem újranevez, azaz a már megnevezett
dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el", amely nem tudatos, spontán
nyelvi folyamat (i. m. 14). Ennek következtében játszi torzítással,
különböző kicsinyítő képzőknek a szóhoz csatolásával gazdag szinonimasorok
jönnek létre. A kábítószeres cigaretta elkészítésének a következő nevei
alakultak ki: sodor, teker, pödör, gyúr, gyárt, csavar. A már elkészült cigi
lehet dzsoint, pipa, rakéta, rakesz, spangli, spanyó, szivar vagy szál (vö.
SZILÁGYI E., A kábítószeresek nyelvhasználatáról. 44).
Egy-egy alapélmény vagy alapérzés fokozatait, irányát, intenzitásbeli
eltéréseit az igekötők gazdagsága szemlélteti: szív, beszív, elszív, rászív,
szétszív, túlszív, nyom, felnyom, lenyom.
A kábítószeres szleng jellemző vonása még a képszerűség. Tevékenységük -
így gondolkodásmódjuk is szituációkhoz kötött, képekben működik. Ez
összefügg az egyes kábítószerek (vizuális) hallucinációt okozó hatásával,
illetve a szlengre általánosan is jellemző képszerűséggel. Véleményem
szerint ez a jelenség kapcsolatba hozható a képi kultúrának az információ-
hordozásban egyre inkább növekvő szerepével is.
Az általános vonásokon kívül említést kell tennünk még azokról a sajátos
szókészletbeli és nyelvhasználati eltérésekről is, amelyek az egyes
drogtípusok használatához kötődnek.
A heroinisták gyakran használnak a szexualitáshoz fűződő kifejezéseket. A
fecskendő lehet maga a nő, a szerelem tárgya a heroin.
A lágy drogok kedvelőire jellemző a rendkívül nagy kommunikációs
késztetés, nyitottság és érdeklődés a közös tevékenységek iránt, a
kívülállók számára indokolatlannak tűnő jókedv, melyek nyelvi
magatartásukban is megjelennek. Nagy szerephez jut körükben a (nyelvi)
önreflexió. Állapotukat, érzéseiket, a kábítószer okozta hatást gyakran
nyelvileg is kifejezik, minősítik, megerősítik, a következő és ehhez hasonló
mondatokkal: "azt hiszem nagyon beálltam"; "ez a fű nagyon bejött";
"mennyire nem tudom, hogy miről beszélek" vagy "az idővel megint problémák
vannak".
A következőkben a magyarországi kábítószeresek szlengjét úgy próbálom
bemutatni, hogy először a szavakat és kifejezéseket témakörök szerint
csoportosítom, majd a jellegzetes szóalkotási módokat igyekszem
rendszerszerűen ismertetni.
2. A szavak témakörök szerinti csoportosítása
A csoportosítás megmutatja, hogy használóik számára mely dolgok és
jelenségek fontosak, melyek kapcsolódnak a kábítószer- élvezethez (a szavak
jelentését itt nem adom meg, mivel az adattárban minden szó szerepel; a több
jelentésű szavakat több helyen is felsoroltam az adott jelentésnek
megfelelően).
I. Az egyes kábítószerek elnevezései
- A kábítószerre általánosan használható szavak: cucc, energia, kábszer,
matéria, szer, téma, valami stb.
- A kannabiszszármazékok elnevezései: csoki, fű, gandzsa, grász, gyep,
gyom, hasis, haskó, kender, kő, mari, maresz, marcsa, mariska stb.
- Az LSD és származékainak nevei: acid, bélyeg, eszid, lecsó, tripp stb.
- A heroin elnevezései: cukor, fehér cukor, hercsi, hernyó, háeren,
nyalóka stb.
- A kokain elnevezései: hó, fehér hó, kokó, koksz, por stb.
- Egyéb stimulánsok elnevezései: dopping, amfi, eksztázi, energia stb.
- A morfium és morfiumszármazékok nevei: máktea, morfi, morfó, monyó,
tea stb.
- Gyógyszerek elnevezései: géza, granyó, kodnoksz, merci, ritt stb.
II. A kábítószert fogyasztó személy nevei, vagy az ehhez
kapcsolódó szavak
- Bármilyen kábítószert használó személy elnevezései: anyagos, kábszeres,
drogos stb.
- A különböző anyagokat fogyasztók nevei: hercsis, kokós stb.
- A kábítószer kereskedők nevei: nepper, díler
III. A kábítószer használathoz kötődő kifejezések vagy elkészítéséhez
szükséges kellékekhez fűződő szavak
- Kellékek, eszközök elnevezései: csavaró, csúzli, fegyver, kendő, lábos,
lőszer, papír, szűrő, dzsoint, spangli, szivar stb.
- Az elkészítéshez szükséges folyamatok nevei: feldob (egy teát), csavar,
sodor, szárítás, teker stb.
- A használat módjához kapcsolódó megnevezések: befüvezik, elnyom,
elszív, elszorít, félreég, lő, mellémegy, rászív, stoppol, török-kör,
szúr stb.
IV. A kábítószer hatásához és az általa okozott
állapothoz fűződő szavak
- A hatáshoz kapcsolódó szavak: bejön, beüt, hat, löket, működik stb.
- Az állapothoz kapcsolódó szavak: alfaszint, beszakít, betép, fles,
gyorsul, hepi, kiakad, kibukik, lejön, lebeg, mozog, mozi, parázik,
sztond, túlszív, utazik stb.
V. Egyéb szavak
- drogambi, elvonási tünet, füvészkert, leáll, lejön, zsákutca stb.
3. A kábítószeres szleng szóalkotási módjai
I. KÜLSŐ SZÓALKOTÁS
(A) Idegen szók átvétele
Az idegen nyelvből való átvétel jellemző a kábítószeresek szlengjére,
hiszen a drogkultúra nyugat felől érkezett hazánkba, és ezzel együtt
bizonyos szavak is átkerültek. Az idegen szók legtöbbje angol eredetű.
Dzsoint 'marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta' ;
elvonási tünet; THC ;
LSD
(B) Jelentésátvitel
1. A szavak hangalakján alapuló jelentésátvitel
géza 'Gracidin'; mari, marcsi, mariska 'marihuána' (az asszociáció a női
névre sajátos stilusárnyalatot kölcsönöz a szavaknak), trikó 'tripp'; hernyó
'heroin' stb.
2. Érintkezésen alapuló jelentésátvitel
(a) A jelentésszűkülés egyik legproduktívabb módja a kábítószeres
szlengnek. Használóik a köznyelvben is élő szavak jelentéseit kizárólag a
kábítószeres szituációhoz kötik és a köztük élő jelentésekre korlátozzák.
Cigi 'marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta'; anyag 'kábítószer'; por
'kokain'; iszik 'THC tartalmú folyadékot fogyaszt'; papír '1. a kábítószeres
cigaretta elkészítéséhez szükséges papír, 2. üres, kitöltetlen orvosi vény';
teker, sodor, pödör 'kábítószeres cigarettát készít'; tea 'máktea'; lebeg,
repül 'kábítószer hatása alatt van'.
(b) Jelentésbővülés: pörög 'kábítószeres állapotban olyan tevékenységet
folytat, melynek dinamikája összefüggésben van az egyén felfokozott, aktív
állapotával'; mozog 'mozgással járó tevékenységet végez, szórakozik'.
III. ALAKI SZÓALKOTÁS
(A) Szóösszetétel
A kábítószeresek szlengjére nem jellemző ez a szóalkotási mód, egy-két
kivételtől eltekintve, mint pl. alfaszint 'a kábítószer hatására kialakult
állapot'; gyógymanó 'kábítószer hatása alatt álló személy, aki a tőle
megszokottól eltérően viselkedik'.
(B) Szóképzés
A kábítószeresek szlengjében megtalálható képzők megegyeznek a köznyelvi
képzőkkel, speciális képző nem található. A kicsinyítő képzők gyakorisága és
túlterheltsége azonban mindenképpen figyelmet érdemel. A szlengben
megfigyelhető szóképzés nagy részét a szakirodalom "játszi szóképzésnek"
nevezi (vö. KIS T. KatSzl. 29).
1. Névszóképzők
- a deverbális képzők közül gyakori az -ás/-és, ez szinte minden igéhez
hozzákapcsolható: füvezés, anyagozás, szívás, drogozás stb.
- denominálisak:
- a: lecsa