I. BEVEZETÉS
------------
Dolgozatom témája a magyarországi kábítószer-fogyasztók szlengje. A
droghasználat, a kábítószerekkel való visszaélés és kereskedelem az utóbbi
években a tömegkommunikációs eszközök egyik központi témájává vált. A hosszú
hallgatás, majd a drogprobléma hirtelen nyilvánosság elé kerülése a
közvéleményben egyértelműen azt az érzetet alakítja ki, hogy a kábítószer-
fogyasztás Magyarországon növekszik. Az elmúlt időszakban rengeteg könyv és
tanulmány született, melyek e problémát orvosi, pszichológiai, szociológiai,
jogi vagy más szempontokból igyekeznek körüljárni, bemutatni.
A kábítószer-élvezők szlengjének vizsgálatával foglalkozó hiányzik a
magyar nyelvészeti szakirodalom száma csekély. Munkám során csupán néhány
idevonatkozó tanulmányt sikerült felkutatnom. PICK IMRE foglalkozik a
kábítószeresek szlengjével A kábítószer-élvezők zsargonja (Alkohológia
1977/8: 14-16) és Hazai tapasztalatok egyes pszichoaktív szerekkel visszaélő
fiatalkorúak zsargon ismeretéről (Alkohológia 1978/9. 212-214) című
munkáiban. A drogosok sajátos nyelvhasználatát bemutató tanulmányt írt
FAZEKAS E. (A kábítószeresek nyelvhasználatáról: Egyetemi
Szociolingvisztikai Dolgozatok 1. sz. 42-59). Ezeken kívül HUDÁK J. egyetemi
hallgató szemináriumi dolgozatára támaszkodhattam (Felmérés a kábítószer-
fogyasztók szlengjéről. Miskolc, 1994). E munkák mellett valószínűleg még
számos kézirat létezik, és a külföldi szakirodalom is foglalkozik e
szlengtípussal.
Az idevonatkozó hazai tanulmányok szerény számának oka egyrészt abban
keresendő, hogy a drogproblémával való nyilvános foglalkozás hazánkban
viszonylag új keletű dolog. Másrészről - mint ismeretes - a kábítószerek
használatát Magyarországon deviáns viselkedési formaként definiálták,
szlengjüket nyelvi devianciaként tartották számon az elmúlt évtizedekben,
amivel természetesen nem lett volna érdemes mélyrehatóan foglalkozni.
Véleményem szerint a kábítószer-élvezők szlengjének alapos felmérése
fontos és érdekes nyelvészeti feladat lehet, hiszen a különböző becslések a
magyarországi drog-fogyasztók számát 25 és 100 ezer közé teszik;
használóikat pedig nyelvhasználatuk (is) jellemzi, melynek vizsgálata a
szociolingvisztika kutatási területei közé tartozik.
Felmérésem az ország három nagy városában végeztem: Budapesten,
Szombathelyen és Debrecenben, 1994 őszétől - 1995 áprilisig. Adatgyűjtésem
során a kérdőíves módszer mellett (melyekben a használt drog különböző
elnevezéseire, a kábítószer-fogyasztás és a kábítószer okozta állapothoz
kapcsolódó szavakra és kifejezésekre kérdeztem rá), gyakrabban a személyes
elbeszélgetést választottam, így lehetőségem nyílt olyan információk
megszerzésére is, amelyeket csupán kérdőíves felmérés során nem kutathattam
volna fel.
Nyelvi adataimat, így dolgozatomat képét is jelentősen befolyásolta, hogy
a adatközlőim túlnyomó része (közel 70%-a) ún. lágy drogokat (ld. alább)
használók közé tartozott. Az ilyen drogok fogyasztóira jellemző, hogy
szívesen járnak társaságba, így adatgyűjtésem különböző szórakozóhelyeken is
végezhettem és lehetőségem nyílt arra, hogy az általuk használt
szlengszavakat és kifejezéseket feljegyezzem az egymás közti kommunikációjuk
megfigyelése során. A kábítószeresek szlengjének nyelvi elemzése közben is
főként a tőlük származó adatokra támaszkodtam. Alkalmam volt a debreceni
Drogambulancia jelenlegi kezeltjeivel is beszélgetni, és így a heroint,
morfiumot és egyéb ún. kemény drogot fogyasztók nyelvhasználatáról
szerezhettem ismereteket. (Az itteni adatközlőim száma csekély az előző
csoportba tartozókhoz képest, gyűjtésem csupán egyes szavak feljegyzésére
korlátozódhatott.)
A dolgozatom felépítése a következő: szükségét éreztem, hogy először a
különböző drogokat és használati módozataikat mutassam be, mivel csak ennek
ismeretében értelmezhető a fogyasztók nyelvhasználata is. A következő rész a
szlengnek mint nyelvészeti fogalomnak a meghatározását, bemutatását
tartalmazza, hogy ennek ismeretében a kábítószer-élvezők sajátos szókincsét
ebbe a kategóriába sorolhassam be. Az ezt követő fejezet e csoport
szlengjének nyelvi jellemzésével foglalkozik. Dolgozatom végére szó- és
kifejezésgyűjtemény került, amely az általam gyűjtött szavakat tartalmazza.