DROG-STOP
Az Egyesület és munkája
Egyesületünk 1992. július 08-án alakult, a Fővárosi Önkormányzat Operatív
Drogbizottságának drogkampányával egyidejűleg. 1992. szeptember elseje 07
órától folyamatosan működtetjük a drogterápiás lánc első állomását, egy
közvetlen és anonim drogsegély telefonszolgála-
tot, mely ingyenesen hívható az ország egész
területéről.
A drogsegély telefonszolgálat az addikció,
dependencia, tolerancia témakörét megcélozva a
társadalom legszélesebb rétegeit éri el.
Feladata a fiatalok által használt drogok,
középkorú és idősebb korosztályok alkohol- és
gyógyszerfüggésének és az ebből fakadó családi
és iskolai, munkahelyi problémák kezelése (minta
közvetítés). A szolgálat feladata a droggal és fogyasztásával kapcsolatos
információ bevitele a társadalmi szemléletbe, a veszélyeztetett, érintett
korosztályoknak szakszerű információt nyújtani, amely képessé teszi a
változásra és változtatásra, a hatékony döntésre, konfliktuskezelésre és
megoldásra.
Országunk átmeneti időszakban: a megnyílt utak labirintusában inadekvát
problémamegoldásokat választ az egyén, amelyeknek a buktatóit ő és a
társadalom most tapasztalja meg kétségbeesetten. Ezen a szinten válhat
kezelhetővé a szabadság és korlátozás, tolerancia és szabályozás, autonómia
és kiszolgáltatottság. A civil szférában a mentálhigiéné feladata, hogy
elsősorban a veszélyeztetett és kockázati csoportokra hatva mind többüket
érintve átvezessen az alternatívákhoz.
Az ártalomcsökkentés kollektív feladatot jelent, elhanyagolása kollektív
krízis kialakulását indukálja. Napjainkban erre a krízisre számos jel utal
(gazdaság, szociális, egészségügyi hanyatlás) és ezek a jelenségek a
kollektív regresszió kialakulását is eredményezhetik. A rendszerben való
előregondolkodás vezethet el a kezelhetőség pontjaihoz.
Az általunk ellátott feladat a szakmai elvárásoknak tanácsadást biztosít
a hozzátartozóknak, tanácsadást ad drogügyben az érintetteknek.
Tevékenységünk az egészségügyi ellátás normatívái és kódolási standardjai
szerint mérhetőek és feldolgozhatóak. Az általunk fogadott, többszempontúan
regisztrált és statisztikailag feldolgozott telefonhívásokból előrejelzést
tudunk adni a várható egészségügyi ellátás-, és kórházi ágylétszám-igényről
az akut detoxikációs állapotok, szövődmények miatt kezelésre szorulók számát
és trendjét tekintve. Mindez statisztikai feldolgozó munkánk
részeredményeként megjeleníthető.
Statisztikánk szerint a droggal kapcsolatos trendek egy éven belüli
várható robbanást jeleznek a 20-25 éves populáció(!) között. Éppen ez a
korosztály lenne hivatott, hogy aktív és meghatározó módon részt vegyen az
ország sorsának alakításában. A már dependens drogosok által közvetített
ártalmak mikro és makroszociális mezőben, divergens módon adódnak tovább.
Gyakran elfelejtjük, hogy betegek, szenvednek, meghalhatnak (és sokan meg is
halnak), mintát közvetítenek (negatív értékképzés, AIDS, HIV pozitivitás,
hepatitis), sokszor nehezen nyomonkövethetőek, gyakran csak utólag
regisztrálhatók.
Az ártalomcsökkentést szekunder és tercier prevenció szintjén lehet
kezelni, mivel a hazai szokások szerint csak vészhelyzetben kap valamilyen
segítséget a szenvedéybeteg. A drogsegély-telefonszolgálat elsőként
találkozhat a szenvedélybeteg klienssel, a lelki gondokkal küzdő, segítséget
kérő emberrel. A kialakított emberi kapcsolat, amely csak verbális síkon
zajlik, számtalan esetben azt az elismerést adja meg, hogy az anonimitásában
megmaradt kliens személyes kapcsolatba szeretne kerülni az ügyelővel, aki
ezt a bizalmi, megértő, együttérző, támogató légkört megteremtette.
Az Egyesület tevékenységének bővítéseként rövid időn belül szeretnénk
beindítani a Segítő Irodát, mely biztosítaná az igényként megfogalmazott
személyes kapcsolat, a közvetlen segítés lehetőségét. Az Egyesület
tevékenysége folytán a rászorulók a civil szférán keresztül kapják meg a
szakellátás szintű segítséget.
A szakmai továbbképzés keretében néhány munkatársunk részt vett egy
stressz- és konfliktuskezelés tréningen. Év elejétől az ENSZ által
szervezett San-Diego-i Egyetem munkacsoportja által a Népjóléti Minisztérium
szervezésében tartott "trénerek trénere" című intenzív képzésen vett részt
két munkatársunk. Négy fiatal munkatársunk jár önismereti
személyiségfejlesztő csoportba, három végzős pszichológusunk
pszichodramatikus továbbképzésre. Egyesületünk nemzetközi elismertségének
bizonyítékaként meghívást kaptunk a I. Egyiptomi Nemzetközi Addikció és
Drogabúzus konferenciára. Mivel Egyesületünk munkáját a NIOK "Az év
nonprofit szervezete" díjjal tüntette ki, az ezzel járó anyagi támogatás
lehetővé tette számunkra a konferencián való részvételt. PHARE-képzés
keretében két munkatársunk tartott tréninget az ország megyei vezető
védőnőinek. Hasonlóképpen segítő foglalkozású szakemberképzésen a Híd
Családsegítő - és Képzési Központban, a salgótarjáni Mentálhygiénés képzési
Központban, a dunaújvárosi Drogprevenciós Tanácskozáson vettünk részt.
Felkértek bennünket a Nemzetközi Rendőrakadémia hallgatóinak tartandó
előadásra.
Folyamatosan képződünk számítógépes és informatikai területen is. Erre
azért is nagy szükség van, mert a hívásaink jegyzőkönyvezése, tárolása ezt
követően feldolgozása csak számítógépes adatbázissal és háttérrel
valósíthatő meg. E célból vettünk egy használt számítógépet ez év januárban,
és mára kiépült naprakész adattárunk: feldolgozható, trendek előrejelzésére
alkalmas információs eszközzel rendelkezünk.
A telefonszolgálatot kísérleti jelleggel indítottuk, de a kereslet
("piaci törvények") alapján folyamatossá kellett tennünk. A szerteágazó
"lobbyk" és különböző drogpolitikai érdekeltségek között végig a lehetséges
együttműködések felületeit kerestük és találtuk meg. Munkánkat itthon és
nemzetközileg is elismerik szakmailag, miközben mindennapos működési
gondokkal kell megküzdenünk.
Sajnálatos módon az európai országokhoz hasonlóan már hazánkban is
komoly, és egyre komolyabb igény jelentkezik az egyesület által végzett
tevékenységre.
Szemléletmód és marketing
Szemléletünk, hogy minden autodestruktiv viselkedés megelőzése lényegileg
azonos a drogprevencióval is.
A politikai és gazdasági átalakulással párhuzamosan, a "piactörvények"
betörésével nyugati típusú viselkedésminták, liberalizmusok - a valós
problémákat álmegoldásokkal kezelni akaró átvett, úgynevezett coping
modellek - váltak divatossá. Ezek óriási időveszteséget jelenthetnek, a
valós megoldásokat lépéshátrányba kényszeríthetik. A köztudatban lévő
információhiány kapcsán az egyes ember, miközben saját partikularitásába
zárva él, messze elmarad a nem honos fejlődési trendtől.
A szemlélet módosításának, illetve az információk átadásának egyik
lehetősége a marketing tevékenység.
Az eddig tabuként kezelt drog szót felvállalva, testközelbe hozva,
tudatosan kereszteltük szolgálatunkat "Drog Stop" névre. A nevünkkel vállalt
felszólító jelleggel két szinten is mobilizálódhat az egyén, csoportok,
társadalom, a segítséget kérők lehetőséget kaphatnak, hogy megszabaduljanak
szenvedélyüktől - a másik szint a hozzátartozók, segíteni akarók,
pedagógusok, ifjúsági csoportok, gyermek-közösségek, akár nagyobb társadalmi
csoportok, akiket a segíteni akarás motiválhat, involválhat a név felszólító
erejével. Mindkét szintet megcélozva a hétköznapi élet tiszta felületein
megjelenve próbáljuk lerombolni az előítéleteket, - melyek indulattalanítása
révén a segítő tendenciák erősödnek fel, egy önzetlen, segítő
viszonyulásban, majd összefogásban tehetik kompetensé és hatékonnyá az
egyént, csoportokat. Ez később átvezethet az önsegítés, majd a civil
szervezetek felé.
Statisztikánk tükrében felvethető, hogy a szemléletváltásban játszott
szerepünk következtében már mérhetővé vált az a segítő szándék, amely egyre
nagyobb arányokban jelentkezik a hívások különböző területein. Amikor 15
millió gyufásdoboz felületén megjelent telefonszámunk "Egy segítő szó"
felirattal, kiugróan megemelkedett a hívások száma. Nyomonkövetve a
folyamatot több tízezer matricán már "Segítünk, hogy segíthess" mondatot
jelentettük meg.
Más megcélzott területeken - médiák, írott és elektronikus sajtó,
irodalmi és szakmai kiadványok felületein is folyamatosan megjelenünk. Az
általunk képviselt attitűd tudatosan vállaltan a segítők táborát gyarapítja.
Tapasztalatunk, hogy az involváltság egyszerre feltétele és garanciája a
hatékony prevenciónak és a kockázatkezelésnek. Az általunk vállalt kockázat
a nyitást képviselte a segítő társadalom felé, a megszokott konzervatívabb,
költségesebb korházi-egészségügyi szféra helyett.
Egyéb prevenciós tevékenységek
1992. október 9-11-e között a Fővárosi Önkormányzat által szervezett
drogellenes kampányt /Ne veszítsd el a fejed!/ követően szolgálatunkat sokan
hívták. A Calypso rádió közvetítésével jutottunk el a gazdagréti általános
iskolákba, ahol öt munkatársunk tartott felvilágosító előadásokat "Kérdezz-
felelek " formában. Meglepő volt a kisebb korosztály aktivitása,
involváltsága. Két héttel később a szülőknek tartottunk FÓRUM-ot, és
előadást a kábeltévén keresztül. Az egyesületen belül szerveztünk egy
prevenciós munkacsoportot, akik 1993 nyarán Tatán egy hetes
személyiségfejlesztő tábort szerveztek középiskolások részére. Az önismeret
mellett fő célunk volt, hogy fiatalokat megtanítsuk a probléma-érzékenységre
és konfliktus-kezelésre társaik között. A tematikus /AIDS, drogokról szóló
ismeretek/ vonatkozásokat tudatosítottuk az önismereti-, pszichodráma-,
játékterápiás foglalkozások során, a szabadidő együttes-élmény szintű
eltöltésén keresztül. A táborban való részvételüktől nemcsak
személyiségfejlődésüket, hanem közvetve az iskolai szubcsoportjukra
dominanciaszerepükből adódóan pozitív hatásukat is várjuk. A változás
mérhető, és szeretnénk is nyomon követni őket. A pozitív visszajelzések
hatására szeretnénk megismételni az eredetileg modellkísérletnek induló
kezdeményezést.
Kezdeti aktivitásunkat támogatóink (MATÁV, MOL, BKV, médiumok) társadalmi
méretű összefogása segítette. Induláskor több, mint tízezer matricát
ragasztottunk ki a fővárosban utcákon, exponált szórakozóhelyeken, a BKV
járművein, telefonfülkékre. Számos riport, TV műsor készült a szolgálattal,
a drogkampány idején folyamatosan jelen voltunk a médiákban. Párhuzamosan
emelkedett a hívások száma ezidőben. Ez adta az ötletet, hogy a Gyufagyár
segítségével pár hét alatt 15 millió gyufásdoboz felületén jelent meg
telefonszámunk, "Egy segítő szó" felirattal, mely után kiugróan
megemelkedett az adekvát hívások száma. Ez elgondolkodtatott bennünket a
marketing tevékenység lehetőségeiről és jelentőségéről.
Meghatározónak tűnik a Mentálhigiéné marketing vonatkozása. Alapvető,
hogy az egyes ember és a közvélemény informált és involvált legyen. A
társadalom csak így képes kezelni a jelenlegi droghelyzet magyarországi
valóságát és kreatív megoldást találni a probléma kezelésére. Az egyesület
kiadta a nemzetközileg elismert drogszakértő Marek Kotanski "Eladtam magam
az embereknek" című könyvét, mely hiánypótló volt a maga területén. A
szakmai kapcsolat szélesítése érdekében Kotanski meghívásunkra hazánkba
látogatott, melynek kapcsán és a vele készült beszélgetések és szakmai
programok alapján egy ismeretterjesztő filmet készítettünk.
A telefonszolgálat által képviselt szemlélet és attitüd kisugárzásának
köszönhetően kapunk rendszeresen meghívást felvilágosító és ismeretterjesztő
előadások tartására. Ezeknek megpróbálunk maximálisan eleget tenni,
néhányukkal komolyabb kapcsolatot is kialakítottunk (Ferencvárosi Alternatív
Iskola, Terézvárosi Szakmunkásképző Középiskola, Csillebérci Amerikai
Iskola). A fenti iskolákban az előadásokon kívül keresletcsökkentő,
módszerspecifikus célú tréningeket is tartunk, - 21 csoport 5 héten
keresztül heti egy alkalommal, amely nyári táborokkal zárul. A felnőtt
csoportnak /pedagógusok, segítők/ a rövid dinamikus terápiák közül a TA
módszerrel, a diákcsoportoknak pszichodramatikus, sajátélményen keresztül
biztosítjuk az információátadást, szemlélet formálást elkerülő viselkedésmód
megtapasztalását.
Működésünket és programunkat hosszú távúra tervezzük, szeretnénk kivenni
a részünket a drogprevenció aktuális feladataiból is. Szemléletünk szerint a
jelen gazdasági-szociális krízishelyzet egzisztenciális létbizonytalanságot,
egzisztenciális szorongást jelent az egyén számára. A "szülőként gondoskodó
állam" illúziója szétfoszlott, az egyén problémái súlyozottan életközelivé
váltak (az eddig ismeretlen munkanélküliség, a szociális biztonságvesztés).
Megoldásuk a partikularitás szintjén már nem lehetséges. Paradox módon e
krízisállapot a változás lehetőségét is jelentheti, ha az egyén a
regresszióból képes kreatív módon felnőtt én-állapotot kialakítani,
segítséggel viselkedési korrekciót tanulni. A megoldásnak alanyává és aktív
részesévé válhat, hiszen a megoldásból is fakadó belső lelki béke sok
energiát képes mozgósítani. Az egyén visszanyerheti kompetenciáját léte
összes (mikro- és makroszociális) mezőjében.