A PSZILOCIBIN KÉMIÁJA
A pszilocibingomba vegyészeti analízisét Albert Hoffman (ki más?) végezte
el és két pszichoaktív komponenst különített el: a pszilocibin és a
pszilocint. A kettő között az a lényeges különbség, hogy a pszilocin elég
instabil molekula, hamar lebomlik pl. szárításkor, melegítéskor. A
pszilocibintartalom jóval tovább megmarad a porított alakban is. Ez a fő oka
annak, hogy a friss gomba sokkal potensebb, mint a tartósított változatok.
(Bár a különbség megfelelő kezelés és szárítás esetén nem akkora, mint
amekkorának gondolják.) Az angol FAQ szerint a pszilocin 1.4-szer erősebb,
mint a pszilocibin, nem számítva a gomba többi összetevőjét.
A pszilocibin és a pszilocin molekuláris rajza, összegképlete, CAS
(ellenőrzött kémiai anyag) besorolása és a DEA (Szövetségi Droghivatal, USA)
kódja látható.
A pszilocin és pszilocibin a triptamin családba tartozik (a szintetikus
DMT rokonai) és az LSD molekulához hasonlóan szintén megvan az a
tulajdonságuk, hogy az agy szerotoninreceptorai szerotoninként fogadják
őket. Ennek megfelelően hatásuk is hasonló, az 5HT (pontosabban 5HT- 2A)
autoreceptor blokkolást (az 5HT termosztát miatt így 5HT tömeges tüzelést)
okoznak. Valószínűleg a legtöbb neurális hatás megegyezik az LSD-ével. Lásd
Az LSD hatásmechanizmusa c. részt. A pszilocibin nagyon kevéssé mérgező,
egerekkel végzett kísérletek alapján 200 mg-os (emberi súlyhoz 13 grammos
(!) ) adag sem volt halálos dózis. A toxikológiai nyilvántartás szerint a
pszilocibin a 641-es értéket kapta, amely az aszpirin 199-es és a nikotin
21-es értékéhez képest nem sok. Persze ez el is várható egy jó
pszichedelikumtól.
Két további fontos alkotóeleme a pszilocibingombának a baeocystin és a
norbaeocystin, amelyek azonban kevésbé potensek, mint a pszilocibin és a
pszilocin. Ez a kettő vegyület csak kevés fajban fordul elő, s mivel enyhe
légzésgátló hatásúak, elképzelhető, hogy ez a két vegyület felelős a ritkán
előforduló mérgezésekért is. Lásda Fogyasztás, dozis résznél a Toxikus fajok
c. részt. Ezen kívül természetesen több indolalapú molekula is található a
pszilocibingombában, melyeknek nincsen hallucinogén hatásuk. Persze ez nem
jelenti azt, hogy semmilyen hatásuk nincsen, elképzelhető, hogy pontosan
ezek a molekulák felelősek az LSD és a gombaélmény közötti különbségekért.
MAO gátlás
A MAO (mono-amino-oxidáz) gátlás az emberi agy kémiai immunrendszere,
feladata, hogy a szerotoninra hasonlító monoaminra végződő molekulákat
lebontsa, az agyba ne engedje be. MAO enzimeket az agy állandóan termel.
Ezeket az enzimeket úgynevezett MAO gátlókkal le lehet állítani vagy
bontani. A leállítást nevezik visszafordítható MAO gátlásnak, mivel pár óra
múlva a MAO enzimek újra működésbe lépnek. A visszafordíthatatlan MAO gátlók
az enzimeket teljesen lebontják, ilyenkor - szerencsére nem egészen
visszafordíthatatlan az állapot - a szervezetnek egy-két hétre van szüksége
az enzim újragyártásához. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi MAO gátlás sokkal
veszélyesebb, mivel a szervezet sok ideig védtelenül marad a monoaminoktól,
ezért általában a visszafordítható MAO gátlók használatosak.
Az emberi agyban a szerotoninmolekulák száma stabil, erről egy szabályozó
rendszer gondoskodik. A MAO gátlók színrelépése után a szabályozás megszűnik
a gátlás idejére és a hírvivő molekulák száma jócskán megnő. Valószínűleg
ennek köszönhető az élmények intenzitásának növekedése. A MAO gátlás
megszűntével a szerotoninmolekulák száma visszaáll az eredeti szintre.
Amint látható és volt is már róla szó, a pszilocibingomba tartalmaz DMT
rokon vegyületet kis mennyiségben. Mivel a DMT orálisan nem aktív, mivel a
szervezet MAO enzimei lebontják, mielőtt az agyba kerülne. Viszont, ha a
gombát valamilyen MAO gátlóval keverik, (pl. a legelterjedtebb a Szíriai
rutafű (Peganum harmala), amely egy visszafordítható MAO gátló) akkor a
gomba felér egy dél-amerikai ayahuasca itallal, amely a világ egyik
legerősebb pszichedelikuma.
Aki efféle kalandra vágyik és nincs rosszul a gondolatra, hogy valami
ilyen mélységben zavarja meg szervezete életfolyamatait, az jobb, ha
tisztában van a MAO gátlás veszélyességével. Mivel a MAO blokkolás után a
szervezetbe kerülhetnek a DMT mellett egyéb más, monoamin-ra végződő
veszélyes anyagok is, ezért szigorúan tilos:
Amfetamint tartalazó drogokkal (pl. MDMA, pejot, meszkalin) együtt
Speed-el, kokainnal együtt
Állott, vagy magas tiraxintartalmú ételekkel együtt
(Alkoholtartalmú italok, Banán, Bab, Sajtok, Halak (főleg a füstölt,
tartósított, hosszabb ideig állott), Ginszeng, Protein kivonatok, Hús,
máj (főleg az állot vagy romlott - századosztályú éttermeknél
vigyázat!), Kolbász, bolognai, pepperoni és szalámi, Sauerkraut,
Tökmag, Levesek, Élesztő, élesztőkivonatok (nyersen))
MAO gátlót fogyasztani !!!
Ugyanis a MAO gátlók nemcsak az emberi agyban fejtenek ki hatást, hanem
más fontos területeken, így például a beleben. Ezért van az, hogy olyan
molekulák is felszívódnak a bélfalakon, amelyeket normális esetben a MAO
enzimek nem engednek.
Nyilván ez a szigorú megkötés az oka annak, hogy a dél-amerikai
ayahuascát fogyasztó indiánok a szertartás előtt napokig kizárólag
növényeket, legfeljebb friss (!) halat fogyasztanak.
MAO mérgezések egyik velejárója a rendkívül magas vérnyomás, emiatt
bekövetkezhet a vérkeringés leállása, vagy agyvérzés okozta halál. Ilyenkor
csak gyors orvosi segítség mentheti meg az illetőt, ezért felkészületlenül,
a megfelelő tudás nélkül ne próbálkozzunk se eredeti ayahuascával, se a
pszilocibin + MAO gátló analógjával!!! Ezek a pszichedelikumok semmiképpen
sem szórakozási célzatra valók, a felkészületlen, más kultúrájú nyugati
ember számára ez a környezetéből kiszakított ital nem ajánlatos. Igen hosszú
út vezet az ilyen erős pszichedelikumok használatának szükséges tudáshoz.