VESZÉLYEK, UTÓHATÁSOK
Mivel az LSD mai tudásunk szerint testileg nem mérgező, ezért elsősorban
a pszichikai veszélyeiről kell beszélni. Ezek a veszélyek elsősorban a utazó
személyiségéből és a környezeti hatásokból következnek. A depresszióra,
skizofréniára való hajlamosság nagyon veszélyes lehet a utazóra nézve. A
veszélyek többé-kevésbé kiküszöbölhetőek, ha betartjuk a következőket:
Ha a családban már előfordult skizofrénia, akár te is örökölhetted
a hajlamot. Ne akard megtudni, hogy ez tényleg így van-e.
Ha rossz kedved van (otthagyott a barátnőd, kirúgtak, megbuktál, stb.),
inkább ne trippelj, főleg, ha ez a depresszió régóta tart és elég mély.
Ne trippelj, ha már beszedtél valamilyen gyógyszert, főleg antibiotikumot.
Ha már volt rossz triped, ne kísértsd a sorsot. Ne trippelj többet.
Az is megfigyelhető, hogy a zárkózott, érzéseiket magukba fojtó,
érzelmileg kiegyensúlyozatlan életet élők (akikre azt mondjuk, hogy egy
kicsit "furcsák") nagyobb eséllyel nézhetnek egy bad trip elé. Természetesen
egy kis egészséges depresszió nem baj (mindenkinek van néha rossz kedve), de
aki boldogtalan, súlyosan depressziós, öngyilkossági hajlamai vannak, azon a
szer nem segít, csak árt és tovább rontja a helyzetet.
Az utazás után gyakran előfordul a mély levertség, ami általában
megelőzhető azzal, hogy a trip után a résztvevők megbeszélik az utazás
eseményeit, filozofálgatnak valamilyen békés, könnyed zene mellett (nagyon
jó ilyenkor Mike Oldfield, Jarre, de ne szomorú zene legyen!) A zene és a
kibeszélés jótékony hatása, hogy nem lép fel levertség, legalábbis nem
jelentős mértékben. Mivel az utazó gyakran érzi úgy, hogy a világ (számára)
teljesen újjászületett, sokszor előfordul a trip után a természet, a
környezet szemlélgetése, vizsgálgatása. Főleg egy trip utáni beszélgetéskor
tapasztalható az az érzés, hogy mennyire hasonlóak vagyunk, azonosan
gondolkozunk egy csomó dologról.
Fizikailag elfordulhat a szem túlzott érzékenysége (főleg az erős
fényekre), kényelmetlen érzés a szemben. Kellemetlen dolog lehet, hogy a
trip után szinte lehetetlen elaludni (sokáig csak egyfajta félálomban zajló
gondolkodás jellemző), és nagyon jó érzés, amikor végül sikerül. Sokszor
nehéz a trip után más szemébe nézni, ilyenkor az utazó talán szívesebben van
egyedül, de persze van, aki pont ilyenkor igényli a társaságot, főképp egy
jó ismerőssel, családtaggal, baráttal. Fellép egy az alkoholos
másnapossághoz hasonló tünet: a "többet nem", vagy "sokáig nem akarok"
érzés. Egy másik létező, de kikerülhető veszély a utazó személyiségének a
megváltozása. A túl sok utazás megváltoztathatja a személyiséget, amiben az
a kellemetlen, hogy ezt az illető általában csak a környezete jelzéseiből
veszi észre. Ennek a változásnak a mértéke mindenkinél más és más lehet. A
változás lehet meglehetősen összetett is, ha valaki ritkán használja a
szert, akkor inkább pozitív, megtalálható benne a világra való sokkal
nagyobb nyitottság, a pozitív érzések túlsúlyba kerülése, a zenére való
sokkal nagyobb érzékenység és a megértésre való hajlam, de túlzott használat
esetén akár a fokozottabb befelé fordulás, a depresszió erősödése, az acidra
mint témára való beszűkülés is. Gyakori lehet ilyenkor a normális és az LSD
által nyújtott világ kezdődő összemosódása, a trip után is már csak a
következőről van szó, a valódi világ eseményeinek keverése, az illető
érezheti magát állandóan betépve, stb. Ezek már elég súlyos "mellékhatások",
ilyenkor már segítségre is szükség lehet.
Bad trip és kezelése
A bad tripet átélő társadat nagyon könnyű észrevenni. Pánikélmény,
értelmetlennek ható kérdéseinek hangos (néha kiabált) ismételgetése és
görcsös válaszkényszer jellemzik. Megjelenhetnek a már említett tünetek
sokkal intenzívebben is, előfordulhat a személyiségvesztés vagy változás, a
tudatalatti hajlamok feltörése. A bad trip talán akkor következik be, amikor
az illető számára szinte elviselhetetlenné válik a szembesülés saját agyával
(gondolataival), egy megmagyarázhatatlan kérdésre nem tud(hat) válaszolni,
megpróbál a szer ellen dolgozni, azaz nem hagyja, hogy saját gondolatai
sodorják. Ez egyáltalán nem kézlegyintéssel elintézhető dolog, hiszen ezek a
gondolatok egészen borzasztóak is lehetnek és gyakran társulhatnak hozzájuk
negatív, ijesztő hallucinációk is. (Természetesen egy negatív, ijesztő
hallucináció önmagában nem jelent bad tripet, sokakkal előfordul, hogy olyat
látnak, ami kellemetlen - majd elmúlik.) Ilyenkor nem csoda, ha az illető ki
akar jönni a tripből, csakhogy ez nem olyan egyszerű, mint az alkoholnál,
hogy megmosakszom, zuhanyzok egyet. Csak kémiai módszerekkel állítható le a
trip, az ehhez szükséges anyagok pedig általában nincsenek kéznél. Nagyon
nehéz ebben a helyzetben megnyugtatni az illetőt, "visszavezetni", mert
eléggé a saját kényszerképzeteivel van elfoglalva, sokszor egyáltalán nem
vesz tudomást a külvilágról, csak a saját világában él. Ennek ellenére meg
kell próbálni, valakinek vele kell lennie, hogy állandóan biztosítsa a szer
hullámvölgyében, hogy azért "jó helyen van". A bad trip-et átélő személyen
nagyon jól nyomon követhető a szer "hullámtermészete", az illető néha
egészen normális, elfogadja személyét, helyét és idejét, aztán ha a szer
megint felkapja, újból jönnek a furcsa gondolatok, víziók. A segíteni
akarónak nagyon sok türelemre és szeretetre van szüksége, hiszen ezek a
hullámok percenként változnak és rengetegszer hallhatja ugyanazokat a
kérdéseket és gondolatokat. Gyakran feltörhetnek ilyenkor régen átélt
traumák, megrázkódtatások emlékei, méghozzá az illető számára teljesen
valóságosan, ilyenkor összekeverheti a helyet, a személyeket, olyan
dolgokról beszélhet, amelyekről egyébként soha. Ezek természetétől függően
kezeljük diszkréten a mondottakat, előfordulhat, hogy jobb, ha senkinek sem
beszélünk róla (még az illető se tudja meg később, hogy mi tudjuk). Nagyon
fontos, hogy az így járt társunkat ne hagyjuk egyedül, mert ilyenkor nem
csak pszichikai veszély, hanem konkrét fizikai veszélyek is leselkednek rá,
ha például elcsatangol egy számára idegen (vagy ismert, nem lehet tudni)
helyen. Sokszor, ha a bad trip végül is szerencsésen végződött, az illető
számára később nem tűnik már olyan kellemetlennek, ezért általában újból
beveszi a szert. Gyakori, hogy ilyenkor előző bad tripjének már elfeledett
(vagy elfeledni kívánt) emlékeinek feltörése fogja neki az újabb bad tripet
okozni! Ezért sajnos igaz az, hogy ha egyszer átélsz egy bad tripet, nagyobb
esélyed van rá legközelebb. Arról nem is beszélve, hogy egy bad trip
általában a többiek "utazását" is tönkreteszi. Sokszor segíthet a bad trip
hatása alatt állónak a hely, a zene vagy a világítás megváltoztatása.
Ha olyan helyzetbe kerülsz, hogy a társaságban valaki bad trip-et él át,
vagy csak tanácsot kérnek tőled, a következőkre kell odafigyelni:
1. Meg kell állapítani (ha lehetséges) a bad trip okát, ami lehet:
- külső hatás (ijesztő esemény, hang, zene, látvány, cselekmény)
- belső hatás (rossz útra tévedt gondolatok, rossz emlékek, stb.)
2. Nyugodt környezetet és nyugodt körülményeket kell biztosítani a bad
tripet átélőnek.
3. Teljes diszkréciót kell biztosítani.
Talán a legfontosabb, hogy az illetővel állandóan legyen valaki, legjobb,
ha ez az ember az alany jó barátja, jó ismerőse, akivel mélyebb dolgokat is
meg mer beszélni. Az alanyhoz szeretettel kell közelíteni, megértéssel kell
hallgatni és sokat beszélni hozzá, állandóan leszögezve, hogy semmi baj
sincsen (persze nehezebb a dolog, ha van). Az állandó szóvaltartás mellett
gyakran használ a zene cseréje (nyugodt, vidám vagy semleges zenére),
halkítása vagy teljes kikapcsolása, a hely megváltoztatása (séta a
szabadban, szobaváltás), valamilyen cselekvés (evés, vásárlás, lényeg, hogy
valami más, mint amit eddig csinált). Természetesen egy bad trip nagyon
ijesztő tud lenni, de többnyire az illető megfelelő gondoskodással kihozható
belőle, sokszor annyira, hogy még folytatni is tudja a tripet. Más a
helyzet, ha pszichózis alakul ki.
A pszichózisos állapot akkor alakulhat ki, ha az illetőt a szer hatásának
elmúltával sem rántja semmi vissza a normális állapotába és a feltört trauma
emlékei, érzései eluralkodnak rajta.
Pszichózis
Az LSD pszichózis az az állapot, amikor egy rossz trip után mintha az
illető "nem jönne ki" a tripből, a szer hatásának elmúltával is ugyanolyan
képtelenül, őrülten viselkedik. Ilyenkor főleg skizofrén tünetek
jelentkezhetnek, az illető nem tudja, hogy kicsoda ő, esetleg nem ismeri meg
barátait, rokonait, egyes eseményekről kitüntetetten beszél,
kényszerképzetei vannak. LSD pszichózis alkalmával nem ritka, hogy az illető
homoszexuálisnak érzi magát, szerelmes egy ugyanolyan nemű ismerősébe vagy
barátjába. Régi traumák, elszenvedett sérelmek törhetnek fel, ezekről beszél
általában.
Tulajdonképpen nem is LSD pszichózisról, hanem inkább LSD kiváltotta
pszichózisról lehet beszélni. Ugyanis nem a szer hozza létre például a
skizofréniát, hanem az arra hajlamos emberekből a trip alkalmával kihozhatja
az addig nem tapasztalt tüneteket, amelyek valószínűleg előbb-utóbb maguktól
is előtörtek volna. Ilyenkor az LSD hatása olyan, mintha az illető sokkot
kapott volna, tulajdonképpen lehet, hogy ez is történik, hiszen az illető -
az LSD-nek köszönhetően egészen élethűen - átélhet egy valamikor megtörtént,
de elfojtott traumát és a visszatartott szenvedélyek ilyenkor gátlástalanul
kitörnek.
Ha a pszichózisba került illető ilyenkor kórházba kerül, egyáltalán nem
biztos, hogy a legjobb kezekbe jut. Ugyanis ha megállapítható (és
megállapítják), hogy LSD okozta pszichózisról van szó, akkor
antipszichotikus szerekkel, vízhajtással az illetőt ugyan kihozzák ebből az
állapotból, de ez korántsem jelent teljes regenerálódást. Az OTOH, a Prozac
kitűnő szerek, de teljes kémiai és pszichológiai felépülést nem
biztosítanak. Ennek ellenére, ha pontos a diagnózis, a kórházi kezelés után
pszichológiailag 80%-os felépülés is elérhető, utána az illetőn múlik a
teljes felgyógyulás. Sokszor a kórházi elhelyezéssel nem az a baj, hogy
"minek ide orvos" (hiszen súlyosabb eseteknél a skizofrénia minden tünete
fellép, ezek kezeléséhez pedig nagyon kell a szakember), hanem a társadalmi
beidegződések miatt a hozzátartozók, barátok nem merik elmondani az igazat,
félnek a környezet negatív reakcióitól (és félnek attól, hogy őket is
kapcsolatba hozzák a droggal). Ilyenkor sokszor előfordul a legrosszabb
eset: az orvosok nem állapítják meg helyesen (önhibájukon kívül), hogy
drogfogyasztás történt (az LSD-t 30-48 óráig lehet kimutatni a
szervezetben), az illetőt elmeosztályra viszik és félrekezelik. Ilyenkor a
pszichózis kb. 48 órás időtartama felfuthat akár több napra is, vagy
rosszabb esetben eltarthat hetekig, hónapokig.
Mivel az LSD kémiailag nem mérgező, nyilvánvaló, hogy a kialakuló
pszichózis kizárólag pszichés okokra vezethető vissza. Ezért nem célszerű a
gyógyszeres kezelés, ha a szer már rég kiürült a szervezetből, ilyenkor ezek
nem segítenek semmit. Ilyenkor az illetőnek egyszerűen egy nyugodt, csendes
helyre van szüksége, ahol összezavarodott gondolatait újrarendezheti
(megfelelő felügyelettel természetesen - de nem idegennel, hanem pl.
családtag, barát). Tökéletesen megfelelő egy nyugodt, de elkülönített (tehát
nem őrültekkel teli!) kórházi szoba is, de az én és az angol nyelvű FAQ
íróinak egységes véleménye, hogy többet használ ilyenkor, ha az illető a
természetben tölti az idejét, például elmegy jóbarátjával egy gyalogtúrára
(feltéve természetesen, hogy a pszichózis következtében nem szenvedett
fizikai sérülést, nem jelent veszélyt másokra és ezért nem indokolt a
kórházi elhelyezés). Strassman, aki sokáig tanulmányozta az LSD kiváltotta
pszichózis gyógyítási lehetőségeit, könyvében javasolja a nyugodt
körülményeket, a csendes szobát, zavaró körülmények nélkül, egy rokon vagy
jóbarát felügyeletével.
Bonyolult kérdés, hogy trippelhet-e újra az, akinek ilyen kellemetlen
élményben volt része. Ez függ a kezeléstől, a regenerálódás mikéntjétől, de
inkább azt kell mondani, hogy nem. Ugyanis neki utólag lehet, hogy már nem
is tűnik kellemetlennek, de a tudatalatti mindenre emlékezik, és a rossz
trip emléke visszatérhet legközelebb.
Flashback
A flashbackek jelensége egyike a leggyakoribb dolgoknak, amit az LSD-vel
kapcsolatban megemlítenek és az egyik legveszélyesebb hatásának tartják. A
flashback nem más, mint a trip alatti élmények rövid megismétlődése,
előtörése természetes állapotban. Ez gyakran hallucináció (vizuális zavar),
hallási zavar, érzelmi deja vu vagy ezek kombinációjaként jelenik meg. A
flashback hatása személyek, tárgyak váratlan megjelenésétől kezdve a tárgyak
irreális mozgásáig, felületek, minták hullámzásáig sok minden lehet. Tesztek
szerint a trippelők 1-5%-ának volt flashback élménye és ezeknek túlnyomó
többsége nem volt egyértelműen negatív, hanem inkább zavaró, kényelmetlen.
Ennek ellenére sajnos a flashback nemcsak lelkileg okozhat megrázkódtatást
(például esetleges találkozás saját magunkkal), hiszen nem odaillő tárgyak
hallucinációja például vezetés vagy egyéb figyelmet igénylő tevékenységek
alatt nagyon veszélyes is lehet. A flashbackekre magyarázat - mint sok
mindenre az LSD-vel kapcsolatban - még nincsen. A tesztek szerint akiknek
több negatív élményük volt, azok nagyobb valószínűséggel számíthatnak
flashbackre is. Logikusan merül fel az a kérdés, hogy ha az LSD fizikailag
nem mérgező, akkor hogyan jöhet elő a flashback a trip után akár egy évvel
később is. Sajnos, ha az agyról beszélünk, nyilván nem különíthetünk el
feketén-fehéren fizikai és pszichikai változásokat. Talán az agykutatás a
közeljövőben választ tud majd adni az ilyen kérdésekre is.
Álmatlanság
A szer bevétele után erős álmatlanság lép fel, ami természetesen nem a
trip alatt zavaró, hanem a hatás elmúlása után. A 8-10 óra elteltével nagyon
nehéz elaludni (még nem hallottam olyanról, aki tudott volna), mert az agy
még igen élénk, pörög, főleg zenére, hangokra reagál. Sokan ezért is
trippelnek nappal (délelőtt), így estére már többé-kevésbé rendesen tudnak
aludni. Bár a trip megér egy éjszakát, hiszen bárhova mész is el szórakozni,
valószínűleg ugyanúgy átbulizod az éjszakát és nem alszol. Ha a feltételezés
igaz, hogy az utazás egyfajta éber REM állapot, akkor nincs is mit
csodálkozni, hogy az agy nem akar aludni, hiszen - álmodik.
Levertség
A szer hatásának elmúlása után gyakran jelentkezik a levertség, a
letargia, esetleg a depresszió érzése. Ennek oka egyesek szerint a
valósággal való újbóli szembesülés, mások szerint egyszerűen a szer okozza
ezt. A színes álmok, a jókedv után a száraz valósággal való szembesülés
főleg a firsttimerek (először trippelők) számára lehet nagyon lesújtó, a
profik már nem annyira törődnek vele. A firsttimerek számára ez a
legmegfelelőbb időpont arra, hogy eldöntsék: ez volt-e az utolsó. Ez a
levertség, ha esetleg tovább tart, gyakran okozója az újabb tripeknek.
Elképzelhető, hogy a hallgatott zene is nagyban közrejátszik a másnapi
hangulat alakulásában. Megfigyelhető, hogy a könnyed, ezoterikus, lágy zenék
után jobb a hangulat, és a nehezebb, nagyon pszichedelikus, "agyzúzósabb"
számok jobban kifárasztják az agyat, bár ez sem általánosítható. Későbbi
utazások alkalmával a levertség általában eltűnik, és a "kiegyensúlyozottan"
utazóknál inkább az ellenkező figyelhető meg: a normális világ
újjászületése, szépségének felismerése, pozitív hangulat. A trip
eseményeinek átbeszélése, egy kis filozofálgatás a világ dolgairól az
utastársakkal együtt a legtöbbször megszünteti vagy lecsökkenti ezt a
levertséget.
Ellenszer
A hatást gyorsan megszünteti, a tripet leállítja 15-30 mg diazepám
(Válium) orálisan vagy lassan, intravénásan beadva. Használatos még a
klórpromazin (Thorazin, Magyarországon Hibernal néven forgalmazzák -
forgalmazták?) 50 mg-os dózisban. Ez utóbbinak viszont sok kellemetlen
mellékhatása van, alkalmazását kerülni kell, ha bármiféle gyanúja fennáll a
drogok keverésének. Ugyanis ha az LSD mellett DMT is található a
szervezetben, az eredmény fordított lesz: rohamokra is lehet számítani. A
hatás csökkentéséhez niacin vagy B3 vitamin ajánlott. A hiedelmekkel
ellentétben a C vitamin valószínűleg nem csökkenti, hanem erősíti a hatást!