Dimenzió #15

Kábulatban

(drogok, hatásuk, megítélésük, egészség)

                           A BAD TRIPEK ELKERÜLÉSE

   A  kellemetlen  élmények leggyakoribb oka, hogy az utazó nem képes átadni
magát  az  élmény  sodrásának,  és kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy a
szer  "magával  vigye".  Ennek  a tiltakozásnak kifinomult formái vannak: az
utazó  megpróbál a realitásba kapaszkodni, mindennapi cselekvésekbe, sémákba
menekülhet,  irányítani  próbálja a tripet, stb. A szakképzett pszichiáterek
azonnal észlelik, hogy mire megy ki a játék, a használó maga azonban sokszor
nincs is tudatában annak, hogy vissza akarja tartani az élményt. Több szerző
szerint  a bad tripek elkerülésének legjobb módja, ha az utazó rábízza magát
a drogra (az LSD-tripet nem véletlenül hívják "utazásnak").

   A  bad  tripekhez  vezető  leggyakoribb  okok:  a megőrüléstől, illetve a
haláltól  való félelem, a személyiség mélyén megbúvó szexuális konfliktusok,
a  büntetéstől való félelem, illetve az egyén valós vagy képzelt problémái.
A  megőrüléstől  való  félelmen  viszonylag  könnyű  úrrá  lenni,  általában
elegendő  tudatosítani  a  használóban,  hogy  a  trip legkésőbb x óra múlva
végetér  és utána minden visszaáll az eredeti állapotba (x értéke a dózistól
függ,  átlagosan  8-12 óra, de kitolódhat). A halálfélelmet nem igazán lehet
legyűrni,  itt  csak egy dolog segíthet, ha az utazó vállalja a "halált" (és
reménykedik  a  valószínű  visszatérésben).  A  (feltételezett) halálba való
tudatos  belépés  eléggé  embert  próbáló  feladat (erős hit kell hozzá vagy
teljes  lemondás).  Anekdoták  szerint voltak már olyan LSD utazók, akik nem
tértek  vissza  a  tripjükről, bár ezek az esetek kevéssé dokumentáltak és a
halál  pontos  okát  rendszerint  nem  tisztázták.  Stanislav  Grof,  az LSD
kutatásának   egyik  atyja,  aki  több  ezer  LSD-kísérletet  folytatott  le
különböző  páciensekkel, csak egyetlen olyan esetet említ, ahol minden külső
hatás  nélkül  az  egyik kísérleti személy hirtelen meghalt. Ha valaki ilyen
problémával   kerül   szembe   (úgy  gondolja,  hogy  visszafordíthatatlanul
meghalt),  ajánlom,  vegye fontolóra Descartes mondását: "Gondolkodom, tehát
vagyok."  (Bár  ha  az  utazó  tripje  során  épp  átlépett  egy  párhuzamos
univerzumba,  és  "biztosan" tudja, hogy az előzőben az élete véget ért, még
ez sem biztos, hogy megvigasztalja. :-)

Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.