A FOGYASZTÁS MÓDJAI
A füvet rendszerint marijuanás cigaretták formájában szívják el, tisztán
vagy dohánnyal keverve. A marijuanás cigaretták neve joint (dzsodzsó,
spangli). A joint sodorható kézzel, illetve erre alkalmas készülékkel is. A
joint egyik végébe rendszerint összecsavart kemény papírt tesznek (ez tölti
be a füstszűrő szerepét), a másik végét szívás közben folyamatosan
nyálazzák, hogy ne égjen olyan gyorsan. A hasist szintén keverhetik
dohánnyal (előtte felmelegítik és apró darabokra morzsolják szét). Egyéb
fogyasztási módszerek: pipa, bong, vaporizer. A bong működési elve: a
marijuana füstjét beszívás előtt átszűrik valamilyen folyadékon (általában
vízen), így egyrészt lecsökken a füstben lévő karcinogének és egyéb
szennyeződések mennyisége, másrészt a víz lehűti a füstöt, ami így nem
irritálja annyira a tüdőt. A vaporizer a füvet olyan hőmérsékletre melegíti
fel, amelyen az aktív hatóanyagok (THC) már eltávoznak belőle, de káros
égéstermékek még nem keletkeznek, ennek majdnem tiszta THC tartalmú füst az
eredménye. A jointok hatékonyabbak (magasabb THC/égéstermék arányt
eredményeznek), mint a bongok, valószínűleg azért, mert a bongokban a víz a
THC egy részét is "kimossa" a füstből. Az említett módszerek mellett a füvet
és a hasist meg is lehet enni, de ez a módszer csak akkor hatásos, ha előtte
a szert felmelegítik, hogy aktiválódjon benne a THC (pl. vajban párolják,
majd az így elkészített magas THC-tartalmú vajjal sütnek-főznek). A drog
megevése esetén a hatás lassabban jön be (egy-két óra), és hosszabb ideig is
tart (4-6 óra), továbbá nem kontrollálható olyan pontosan a dózis, mint
elszívás esetén. Egyes használók szerint minőségi különbség van a szívott és
a megevett fű vagy hasis hatása között.
A marijuanaszívásnak kialakult etikettje, szabályai vannak. A joint (vagy
pipa) körbe jár, mindenki szív egy slukkot, és bent tartja, ameddig bírja
vagy akarja (minél tovább van a füst a tüdőben, annál több THC szívódik fel
a tüdő falában lévő vérerekbe). A jó minőségű marijuanából általában két-
három mély slukk elég a "beálláshoz" (betépéshez). Az első slukk hatása
rendszerint 10 másodpercen belül "bejön", az ezt kísérő érzetek egyénenként
változhatnak. A testet általában elönti egy bizsergető hullám, ami olyan
érzéssel jár együtt, mintha az agy "átkapcsolna egy másik hullámhosszra". A
további slukkok ezt a hatást mélyítik el, számtalan egyéb kísérőjelenséggel
kombinálva. A kezdeti fázist rendszerint enyhe stimuláltság jellemzi, ez
később nyugodt, szemlélődő hangulatba alakul át, amelyet kellemes közérzet,
esetleges befelé forduló tendenciák jellemeznek. A drog hatása kb. 2-3 óra
múlva elmúlik, az enyhe befolyásoltság érzete azonban több napig is
eltarthat.