ALKOHOLTILALMAK
Amelyik kultúrában jelen van az alkoholfogyasztás szokása, ott
rendszerint előfordul a droggal való visszaélés is. Ennek a ténynek a
felismerése a történelem során számos társadalmat indított arra, hogy
korlátozza vagy akár be is tiltsa az alkoholtartalmú italok forgalmazását
és/vagy fogyasztását. A tiltás azonban egyetlen társadalomban sem vezetett
tartós eredményre.
Az USA-ban 1933-ban zárult le az alkoholtilalom 14 éves periódusa. A
program sikertelenségét a későbbi elemzők a törvények betarthatatlan
jellegével, a nem eléggé hatékony intézkedésekkel, a korrupcióval és
leginkább a nép támogatásának hiányával magyarázták. Amikor 1919-ben életbe
lépett az alkoholtilalom, hirtelen gombamódra elszaporodtak a házi sör- és
pálinkafőzdék, a feketepiacon megjelent a házilag előállított (gyakran kétes
tisztaságú) pálinka, beindult a szeszcsempészet, és a gazdasági életben
beálló vákuumot nemsokára teljesen betöltötte a szervezett bűnözés.
A tilalomnak lényegében a következő eredményei voltak: aki addig
legálisan fogyasztott alkoholt, az a tilalom idején illegalitásba
kényszerült, és zugárusoktól, többszörös áron volt kénytelen beszerezni az
erősen leromlott minőségű, gyakran szennyezett drogot. Az alkoholmaffiák
között vérre menő utcai harcok folytak a piac megszerzéséért. Számos
maffiózó hatalmasat kaszált az üzleten, számukra egyenesen kívánatos volt az
alkoholtilalom, hiszen magasan tartotta az árakat. A rendőrség soraiban
terjedt a korrupció, sok rendőr maga is részt vett az alkoholkereskedelemben
vagy rendszeres fizetéskiegészítésért cserébe futni hagyta a drog
terjesztőit.