Dimenzió #14

Y-akták - Tele Fiction Magazin

(paratudományok)

   Sánta Csaba:
                           SuliPlussz - DiákRepeta

                       A KLASSZIKUS ENERGIA - 3. rész
                             Biológia és Energia

   A  biológiai rendszerek összetettsége és bonyolultsága oly mérvű, hogy
   annak  alapjait vizsgálni már önmagában is vakmerőség, ám ezt csupán a
   fizika   szintjén   nézni,   vagy  netán  még  szűkebben  az  energiák
   világából... Hát igen, ez az, ami... Már csak azért is, mert itt egyes
   fogalmak  mást  jelölnek.  Így  itt zárt rendszereken a környezetükkel
   csak  energiát  cserélő,  míg  nyílt  rendszereken  az energia mellett
   anyagot is cserélő rendszereket értjük.

   Érdemes   és  hasznos  lehet  a  tankönyvből  az  élőlények  testének,
   rendszerének  szervetlen  és  szerves  kémiai alkotóit és ezen alkotók
   tulajdonságait   végigolvasni.  Külön  figyelmet  érdemel  a  fehérjék
   szerkezete.  Előző  számunkban azt mondtuk, hogy a kémiai kötés mindig
   energia.  A  fehérjéket  20 különböző aminosav más-más (az adott fajra
   jellemző)  sorrendje  alkotja.  E kapcsolódási sorrend határozza meg a
   fehérjemolekula  elsődleges  szerkezetét, mint egy energetikai alapot.
   Erre  épül  a  fehérjék alfa-helix spirális szerkezete, és helyenkénti
   párhuzamosságot  mutató  harmadlagos szerkezete, majd a molekulák laza
   kötésű halmazai is.

   Az   élet   folyamat,   kölcsönhatások   sora.   "Az   élet  alapelvét
   önreprodukálásra     képes    zártláncú    reakcióhálózatok,    kémiai
   körfolyamatok alkotják" - írja hozzánk küldött levelében Horváth Csaba
   úr   Veszprémből.  Természetesen  az  élő  anyag  legkisebb  alaki  és
   működésbeli  egységeként  tekintett sejtre az a jellemző, hogy számára
   csak  a kémiai kötésekben rejlő energia hasznosítható. Ezért is fontos
   a már említett kémiai építőelemek áttekintése. (Azonban jó tudni, hogy
   a  tudományban  nincs  sem  lezárt,  sem  elhatárolt  kérdés!  Az élet
   lényegét  pl.  a  biokémia kutatóin túl, informatikusok, fizikusok, de
   más "humán" szakemberek is feszegetik...)

   A  biológia  világánál  maradva...  Az  energia felhasználást tekintve
   érdekes,   hogy   egy   szülőcukrot  fogyasztó,  de  egyébként  teljes
   nyugalomba  lévő  ember  pontos  mérések szerint ugyanakkora hőt ad le
   környezetének, mintha azt a szőlőcukrot elégettük volna. Igen ám, de a
   testünk hőmérséklete csak 36,5-36,8 Celsius-fok közötti, messze alatta
   maradva  a  szőlőcukor  gyulladási hőmérsékletének. Mi történt? Az élő
   anyag  kémiai felépítésében szerepet játszó fehérjék egy része azzal a
   tulajdonsággal,  képességgel  rendelkezik,  hogy  egy  bizonyos kémiai
   reakció   létrejöttéhez   szolgál  alapul.  Ezen  biokatalizátorok  az
   enzimek.

   Az   enzimek  molekulaszerkezete  olyan,  hogy  van  egy  különlegesen
   reakcióképes  felületük  (aktív centrum), s itt az oldalláncaikkal más
   molekulákkal  (szubsztrátum)  kapcsolatba  lépnek.  E kapcsolódás után
   megtörténik  a  szükséges  kémiai  átalakulás, amelynek során az adott
   enzim  biztosítja  a szükséges aktiválási energiát, majd a keletkezett
   végtermék  mellett  változatlan  formában megmarad. Szétválásuk után a
   folyamat  egy  másik  szubsztrátummal  kezdődik  elülről.  (Az enzimek
   sajátos  jellemzője  a fajlagosság: az aktív centrum szerkezete, s így
   az  energia-tartalma  miatt  egy enzim egy adott kémiai reakciót képes
   csak katalizálni.)

   Az energiát tartalékolni is kell. Az enzimeknek fontos szerepük van az
   (energiafelszabadító  reakciók  során keletkezett) energia tárolásában
   is. Kémiai kötések felbomlásakor energia szabadul fel, ami hővé alakul
   és  távozik.  Raktározni  és  hasznos  munkára  fordítani  úgy tudja a
   szervezet,  hogy  nagy  energiájú kötéseket tartalmazó molekulákat hoz
   létre.   Az  adenozin-trifoszfát  (ATP)  három,  egymással  kapcsolódó
   foszforsavmaradék  kötései  erre alkalmasak. A legszélső lehasításakor
   30    kJ/mol    energia    válik   hasznosíthatóvá.   A   két   szélső
   foszforsavmaradék   együttes   leszakítása   már   38  kJ/mol  energia
   felszabadulásával jár.

   És  mindez  csak  a  kezdet.  A biológiai energia világát tovább lehet
   kutatni  a  sejt szintű oxidációs-redukciós folyamatoktól (glükolízis,
   citromsavciklus,   terminális   oxidáció)   az   autotróf  táplálkozás
   fotoszintézisén és a heterotróf táplálkozás sokszínű világán át az ön-
   és   fajfentartó   folyamatok   egyénen   belüli  és  egyedek  közötti
   viszonylataikig.  Ezek  áttekintése  a tankönyvre marad, ám amikor ezt
   teszitek,  akkor  mindig gondoljatok arra, hogy eme összetett rendszer
   milyen  fizikai,  kémiai  alapokra  vezethető  vissza. Hiszen az adott
   komplexitás   melletti   jellemzők,   mint   életjelenségek   még  nem
   definiálják az életet!
                                                                     taCs

                     Duna Televízió * DunaText * Y-akták
                    1996. október 30. - 1996. november 13.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.