Prof. Dr. Tóth Sándor:
AZ ERDÉLYI MATEMATIKA KEZDETEI (5.)
A 15. század második felére Magyarország egyszerre a humanisták egyik
fontos gyülekezőhelye lett. A kor két jelentős matematikusa,
csillagásza Georg Purbach és Johannes Regiomontanus nem csak munkáik
révén voltak ismertek nálunk, hanem hosszabb-rövidebb ideig itt is
fejtették ki tudományos munkásságukat. Purbach, a bécsi egyetem
tanára, és egy időben V. László királyunk udvari csillagásza, de
szoros kapcsolatban állott Nagyvárad humanista püspökével, Vitéz
Jánossal is. Vitéz János, aki udvarában olasz, lengyel, francia és
görög humanista írókat, tudósokat gyűjtött össze, ez idő tájt
(1445-1465) Váradot a magyar reneszánsz egyik fontos központjává
tette. Itt megteremtette az első magyar humanista könyvtárat, amelynek
egy része később a Corvinába került át. Ismeretes, hogy Vitéz Jánost
érdekelte a csillagászat és az asztrológia. Székhelyén
"csillagvizsgálót" létesített. Purbach műszereket küldött Váradra.
Egyebek között a Purbac-féle gnomon-geometricust a csillagok
magasságának a mérésére. Budán írta és Vitéznek ajánlotta a műszer
leírását, úgyszintén a használatához szükséges táblázatokat, a
Libellus de quadrato geometric-ot. Ez nyomtatásban először 1544-ben
jelent meg. Vitéz számára állította össze azokat a táblázatokat is,
amelyek lehetővé tették a fogyatkozások előre való kiszámítását, a
Tabulae Eclipsyum Magistri Georgii Purbachi. Az adatok a nagyváradi
délkörre érvényesek, ezért Tabulae Waradienses-nek is nevezik. Vitéz
számára készült a napóra megszerkesztéséről szóló értekezés a Canones
pro compositione et usu gnomonis is. Amikor pedig Vitéz János
esztergomi érsekké lett, meghívására Regiomontanus Magyarországra
költözött és a pozsonyi egyetem tanára lett.
Regiomontanus 1467 májusában érkezett Esztergomba és az egyetem
megnyitására, június 20-ra már ő készítette el fennmaradt
horoszkópját. Négy évi itteni tartózkodás után 1470 tavaszán ment el
Magyarországról Nürnbergbe. Esztergomban utolsó csillagászati
megfigyeléseit 1470 március 15-én végezte. Budán számította ki Vitéz
megbízásából azokat a táblázatokat, amelyeket később Tabulae
directionum perfectionumque címen Vitéznek ajánlva nyomtatásban is
kiadott. Dezső Loránd szerint Regiomontanus Magyarországon észlelte az
1472. évi üstököst is. Megfigyeléseihez bizonyára fölhasználta a Vitéz
műszereit. Regiomontanusnak tehát éppen a Magyarországon töltött négy
éve volt rendkívül termékeny.
A következőkben felsorolunk még pár fontosabb matematikai kéziratot.
Sajnos a kommentálásukra most nincs lehetőségünk, időnk. Ezek viszont
hozzátartoznak, megvilágítják a hazai matematikai életet.
I.
Ptolemaiosz híres művének, az Almagestnek latin fordítását őrzik a
firenzei Biblioteca Medicea-Laurenzianában. Szerzője, mint a
kolofonból kiderül, Thadeus Ungarus. Tartalmazza a keletkezési idejét
is, anno domini milesimo c.lxxv (1175). Arab időszámítás szerint
quingentesimo lxx, mensis octavi xl. Sajnos erről a "magister Thadeus
Ungarus"-ról semmit sem tudunk. A "magister" megjelölés, ha nem is
volt ebben az időben okvetlenül egyetemi fokozat, azt mutatja, hogy
viselője nem egyszerűen csak scriptor. Gróf Kuun Géza megkockáztatta
azt a regényes feltevést, mely szerint Magyar Tádé a 940-ben spanyol
földre vetődött magyarok egyikének utódja lehet.
II.
Árpád kori kultúránk egyik legjelentősebb emléke az esztergomi
székesegyház könyvtárában őrzött Pray-kódex. Gyűjteményes munka, három
kéz írása, 1200 körülről. Egyik része Alexander de Villa Dei nyomán
készült, iskolás anyagnak tekinthető naptárszámítási tudnivalókat és
időszámítási táblázatokat tartalmaz. Egy üresen maradt féloldalra a
harmadik kéz a legrégibb magyar vonatkozású csíziót írta le. Sebestyén
Gyula szerint a kódexnek a naptári részei, tehát a minket leginkább
érdeklő részek, még a misekönyv előtt készültek. A Pray-kódexben lévő
rész csonka, csak 40 sornyi. Az eredeti szöveg 387 sor. Ezt a művet
tanították Párizsban, és innen hozta magával a Pray- kódex írója is.
Az Alexander-szövegnek magyar kódexben való előfordulása arra mutat,
hogy a magyar klerikusok ebben az időben Párizsban ismerkedtek meg az
egyházi időszámítással.
folytatás következik
Duna Televízió * DunaText * Y-akták
1997. augusztus 27. - 1997. szeptember 10.