Sánta Csaba:
A GONDOLKODÁS SEBESSÉGE
A csodák világát éljük. Pár éve többen jósolták, hogy a XXI. század az
agykutatás évszázada lesz. Ma már józan ésszel nem lehet jósolni.
Beláthatatlan változások világa lesz, ahol az első pár év változásai
után következő időszak elképzelésére sem vagyunk napjainkban érettek.
A lovaskocsik idejében riogattak a közlekedés növekedési ütemének
szerves mellékletével, ami ugye az egykori prognózisok szerint mára
már rég elöntötte volna lakhelyeinket.
A valóság azonban másként alakult, jött az automobil, s lám-lám... Így
én most nem szeretnék riogatni azzal, hogy vajon érettek leszünk-e
majd fölfogni a kapott eredményeket, avagy azok érdekében képesek
leszünk-e kellő generalista szemléletmódot fölvállalni. Csak egy
példát mondanék el.
A kollektív gondolkodás rendszerint gyorsabb szokott lenni a problémák
megérésétől, így félnivalónk nincs.
A kollektív gondolkodás, az emberi kommunikáció, a nyelv megértése
vezetett el az egyéni gondolkodás sebességének a megméréséhez is.
Lipcsében azt állítják, hogy értik a nyelvi gondolkodás szerkezetét,
időbeli lefolyását.
A helyszín tehát Lipcse, a Max Planck Neuropszichológiai Intézet, a
kutatás szellemi tudora, irányítója pedig Angela Friederici.
Az agy elektromos aktivitását figyelték a kommunikáció, a nyelvtani
feldolgozás folyamata alatt. A folyamatban három részt különítettek
el. Az első szakasz a nyelvtani elemzés időszaka, a második a szavak
megértéséé, a harmadik az ellenőrzésé. Az időtartamokat
milliszekundumokban adták meg, ez magyarul az ezredmásodperc.
Az első szakasz, tehát a nyelvtani elemzés a másodperc ezred részének
a 160-szorosa alatt megtörténik.
A következő szakasz, a megértés további 200-600 milliszekundumot vesz
igénybe. Az ellenőrzés ezt követi maximum 700 ezredmásodpercen belül.
Ha hiba van, akkor indul a folyamat előről.
Vagyis szerencsés esetben a másodperc egyharmadától alig hosszabb
időtartam is elég lehet valaminek a megértésére.
Nagy kérdés persze, hogy a megértés, és nyomatékosan a nyelvi megértés
mennyiben gondolkodás. Mert kétségtelenül része, ám maga a kutatónő is
utal arra, hogy a gondolkodás valamiféle önreflexió, ami nyelvtől
függetlenül is működhet.
A példa lényege pedig még csak nem is a gondolkodás tartalmának a
megítélésében van. Ugyanis a modern fizika szerint még az sem biztos,
hogy az agy elektromos aktivitásával mérhető a gondolkodás. Heisenberg
határozatlansági elve szerint valaminek vagy a helyét tudom, vagy az
állapotát. Ha az agyhoz kötöm a folyamatot, akkor a mért érték
biztosan pontatlan. Ha nem kötöm az agyhoz, akkor pedig hol mérjem???
Ha pedig nem a gondolkodás sebességét mértem, vagy mérési eredményem
eleve nem lehet pontos, akkor gond van... Szóval, vigyázzunk jobban
specialista kutatásaink eredményeivel.
Duna Televízió * DunaText * Y-akták
1997. december 23. - 1997. december 30.