Dimenzió #14

Y-akták - Tele Fiction Magazin

(paratudományok)

   Viszokay Tamás:
                           A KIVÉTELEK ELVE (2/2.)

   Had  hivatkozzam  a  fekete  lyukakra!  Bár  matematikailag leírhatók,
   kivételes  elenségnek  kell  őket  tekintenünk,  hiszen, ha igaz, amit
   Hawking  mond,  a  természeti törvények másképpen, vagy egyáltalán nem
   hatnak   bennük.   A   nagy  matematikus  szerint  a  lyukaknak  egyik
   tulajdonsága,  hogy  "szivárognak".  Anyag  távozik  belőlük, ámde nem
   vissza, a térbe, hanem máshová.

   Ha  elfogadjuk igaznak a Buborékvilágegyetem hipotézisét (emellett áll
   manapság  a  tudósvilág  nagy  része),  amely  szerint  az univerzumot
   körülvevő,  tér  és idő nélküli közegben kölönböző ősrobbanások mentek
   és  mennek  végbe,  úgy  több  kozmosz  is létrejött. Szóval, ebben az
   esetben  a  következőket  mondhatjuk:  Az  anyaggal  és  idővel "teli"
   kozmosz  tökéletes  ellentéte  a  pusztán  energiát  tartalmazó "Semmi
   Tengerének"  (Isaac Asimov: Utikalauz), egészen normális tehát, hogy a
   kettő   határán   feszültségek   keletkezhetnek.  Ezek  akár  szét  is
   morzsolhatnák  a kozmoszt, mert a "Semmi" végtelen mennyiségű és erejű
   energiát   tartalmaz.   Ha   azonban  egy  fekete  lyuk,  a  természet
   törvényeivel  ellenkezve a tér szövetét áttöri, kivagy beszivároghat a
   felgyülemlett feszültség.

   De térjünk vissza az emberiséghez!

   Vajon mi módon érvényesül a törvény az emberek világában?

   Nyilvánvaló,  itt  is feszültséggócokat kell keresni, de nem a fizikai
   szférában,  hanem  az  emberen  belül.  A belső aránytalanságok mindig
   veszedelmesebbek, ez igaz egy személyre s az egész fajra egyaránt.

   A  kivételek  elve szerint ott fogunk hihetetlen, égbekiáltó eseményre
   akadni,  olyan  gondolatok kapcsán, amelyek sűrűn fordulnak meg minden
   ember  fejében,  vagyis  mintegy  az  emberi  nem összgondolatainak is
   felfoghatók.

   Magyarán,  az  oroszlánmama  bizonyosan  felfalja a kölykeit háborgató
   vadászt,  itt  nem  várható semmi rendkívüli. Ugyanakkor elképzelhető,
   hogy  feltűnik  egy Isten, hogy létével a megfelelő szintre csökkentse
   azokat  a feszültségeket, amiket a róla meditáló milliárdok gondolatai
   keltenek. Találhatunk esetleg, ugyanezen okból örök életű embert is.

   (Még  matematikai  bizonyítéka  is  lehet  annak,  hogy az elv éppen a
   gondolati  szférában  hat.  Próbálta  már  valaki  megmérni a gondolat
   sebességét?  Százával akadnak arról szóló történetek, hogy a telepaták
   üzenetét  a hasonló adottsággal rendelkező emberek azonnal megérezték,
   akár  a  Föld  túlsó  oldalán is. Ha ezek az állítások egyszer igaznak
   bizonyulnak,  nemigen  lehet  majd  kétség  aziránt,  hogy  a gondolat
   fénysebességgel  terjed.  Azt  pedig  bármelyik  matematikus számokkal
   tudja  bizonyítani,  hogy a fénysebesség közelében megfordulnak az ok-
   okozati  viszonyok.  És  az  előző bekezdésben említett események pont
   ilyenek!  Nem  azért  fohászkodnak  milliónyian Istenhez, mert hiszik,
   vagy  legalábbis  gyanítják,  hogy létezik, hanem Isten azért születik
   meg, mert sokan gondolnak rá!)

   Az  idegen  civilizációk  kérdése is gyanús terület ilyen szempontból,
   bár itt nehezebb, szinte lehetetlen bármit is mondani, az információnk
   olyan  kevés.  Még  arról sincs fogalmunk, hogy mi a főszabály és mi a
   kivétel.

   Stanislaw  Lem arra céloz "A Katasztrófa-elv" című értekezésében, hogy
   az   értelem   létrejöttének   valószínűsége   korlátozott  (két-három
   civilizáció egy-egy galaxisban), de a lehetőséget nem vitatja.

   A  gondolkodó  lény megjelenését a számszerű, megfogható esélyek miatt
   szerintem  sem lehet kivételesnek tekinteni (ha a több millió galaxist
   nézzük, a szám akár végtelen is lehet).

   Más kérdés azonban, hogy ezek a civilizációk fennmaradnak-e, kijutnak-
   e az űrbe?

   Mert  igazi választ a kérdésre csak akkor adhatunk, ha megtudjuk, mi a
   szabály:  n  számú civilizációból egy elpusztul, mielőtt kijutna saját
   naprendszeréből, vagy n számú civilizációból egy marad meg?

   Erre is rámondhatjuk: lenni vagy nem lenni...

                     Duna Televízió * DunaText * Y-akták
                   1997. november 12. - 1997. november 19.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.