Sánta Csaba:
ÉLETLEHETŐSÉGEK A MARSON
Élet a Földön kívül. Egykor a sci-fi művészeinek fantáziájában, ma
pediglen már a valóság tengerében is. A legóvatosabb csillagász,
fizikus, biológus kutatók is egyetértenek abban, hogy e fenti mondat
valóságtartalma ma már mindenképpen nagyobb mérvű az "alapos
tudományos gyanú" fogalmi játékánál. A marsi eredetű meteoritokon
szerves vegyületeket, életnyomokat mutattak ki az elmúlt év végén több
nemzetközileg elismert kutatóintézet munkatársai is. A tény ismert, de
kezeljük óvatosan...
Itt az elején szeretném leszögezni, hogy életről van szó, s nem
tudatos ufonauta lények, amolyan kis zöldek, szürkék, magas szőkék és
egyebek valós látogatásáról. Persze létezhetnek eme utóbbiak is. Sőt,
a tudomány valós figyelmet szentel már jó ideje a bolygónkon túli
tudatos lények kutatásának. Ha nem lenne lehetőség létükre, akkor nem
tennénk. Lehetőség van rá, s a legtöbb kutató nagy várakozással tekint
a jövő válasza felé. Fontos a "jövő" szó, mert ma még tudatos
ufonauták létére semmi bizonyítékunk nincs. Ha ennek ellenére itt
vannak, akkor akár bármelyikünk lehet közülük való, s ezt most
komolyan gondolom.
A kozmikus utazásokhoz szükséges technika ma már (kb. 1906-tól!)
elveiben adott, így különösebb bravúrt, technikai fölényt sem
jelentene, ha itt lennének az ufonauták. De minden sajnálatunk
ellenére sincs bizonyítékunk (itt)létükre, ami önmagában még semmi
esetre sem tagadja létüket. Az már egy érdekesebb kérdés, hogy mi
miért nem használjuk eme technikát... Használjuk! Még egész friss az
amerikai bejelentés, hogy katonai felderítésekhez használ"tak"
természetszerűleg titkolni szándékozott eszközöket. Esetleges
észrevételük esetére a Pentagon egyes munkatársainak volt feladata
kiagyalni védekező történeteket.
Az UFO-történetek legtöbbje így született állítják. Ám néhány héttel
később újabb botrány és bejelentés az amerikai hivatalnál. Embereken
folytattak kísérleteket (az 1980-as évek közepéig! - mondják most)
"többnyire" beleegyezésük nélkül. A kísérletek tartalmáról mondottakat
nehéz elhinni, mert a hivatkozott okok mellett nem igazán volt érdemes
titkolózni egykor. Ám az álcázást célzó UFO-történetek jó indokok
lehettek az elektromágneses terekkel végezhető tudati manipulációk
kipróbálására, alkalmazására (Harmadik Szem 1997/8., 22-23. lapok). Ez
utóbbi alkalmas eszköz dolgok elterjesztéséhez, belső hitek keltésére.
Most azonban nem az UFO-ról és nem az ufonautákról gondolkodunk. Ez a
jövő témája, legkésőbb unokáink tudni fogják a választ. Most az
életről, a bolygónkon túli élet létről érdemes filózgatni.
A legtöbb újságcikk arról szokott írni, ha valahol oxigént vagy vizet
fedeznek föl a kozmoszban. Az utóbbi néhány évben egy párszor volt is
ilyen. Talán a legismertebb a Jupiter Európa nevű holdja. Érdekes
azonban, hogy az oxigén vagy a víz léte önmagában még messze nem
jelenti az élet lehetőségét. Számunkra, emberek számára persze igen,
de egy biológiai rendszer mindig összetettebb ettől.
Gondoljunk bele, hogy egy bolygó légköre milyen terjedelmű... Ha ez
csak számunkra kedvező gázokat tartalmazna, akkor is eljönne az az
idő, amikor már a koncentráció nem lenne alkalmas az életre. Az már
egy másik kérdés, hogy az a légkör, ami az életre alkalmas, nem
alkalmas az élet kialakulására és ez természetesen fordítva is igaz.
Szükséges egy másik faj, egy egészen másfajta szükséglettel, ami
velünk együtt, ellensúlyozva hatásainkat átalakítja, harmonizálja a
levegőt. A Földön ezek a "másik faj" a növények. Növényi élet nélkül
mi sem létezhetünk, ám a növényi léthez a légkörben nitrogén,
széndioxid is kell!
Abban az esetben, ha hozzánk hasonló szerves alapú életet keresünk,
akkor tehát az oxigén mellett a nitrogént és a szén-dioxidot is
keresnünk kell. És ez is csak akkor igaz, ha a két kultúra ebben a
fejlettségi és működési állapotban él ott is egymás mellett. Ha
kialakulóban vannak, akkor más lesz az összetétel, ha már meghaladták
ezt, akkor megint más. És talán nem vagyunk "abban az esetben"...
Elképzelhető példának okán folyékony halmazállapotú élet is és ez
ráadásul még szerves vegyületeken alapulva, a fogalom biológiai
keretei között. De akár a szerves lét formáitól különböző élet is
létezhet természettudományosan.
Ott van a szilícium. A hagyományos formájával vannak ugyan gondok,
mert hosszabb vegyületláncok kialakításában nem igazán stabil. Minden
más tekintetben alkalmas lenne élet megalapozására, kisebb trükkök
alkalmazásával akár földi körülmények között is. De még ez sem
végzetes, mert tudóskörökben léteznek olyan modellek, hogy a
vegyületláncok mikor, milyen körülmények között lennének stabilak
hosszabb formájaikban is. Szép modellek, egyetlen gond csupán, hogy
földi környezetben nem biztosíthatóak tartósan e modellek feltételei.
Nano technológiával ez áthidalható lesz, de "kint" még előfordulhatnak
olyan környezetek is.
Az első igazi bizonyíték mindenesetre az összetételük alapján marsi
eredetűre igazolt meteoritokban talált szerves molekulák,
életjelenségekhez társuló anyagok. Az a tény, hogy ezzel itt a
Földünkön találkozhatunk, azt bizonyítja, hogy a saját szervezetünk
alapját is képező biológiai élet képes kibírni a kozmikus
körülményeket, s egyik bolygóról a másikra átkerülni. Ez több ponton
is hasznos ismeret. Egyfelől az előbbiekhez kapcsolódva egyértelműen
bizonyítja, hogy ilyen formájú szerves élet után érdemes kutatni.
Lehet, hogy létezik más forma is, ám az, hogy ilyen létezik máshol is,
az már bizonyos.
A másik hasznos megfontolás az, hogy itt "élő" anyag spontán, minden
technikai eszköz és tudatosság nélkül tett kozmikus utazást. Több
lehetőség van. Az adott bolygón, ahová érkezik aktivizálódhat, s így
is beleszólhat az evolúcióba. Ha nem fejlett annyira, hogy egyed
legyen, akkor még mindig lehet vírus, ami pusztíthat és evolúciós
motorként is szerepet játszhat. Ha erre sincs ereje, szerveződési
foka, akkor is kapcsolatba kerülhet (akár élelemként) a földi élettel,
s nem igazán számítható ki, hogy a földi rendszer, a közvetett, de
mégis kontakt genetikai kapcsolatra hogyan reagál...
A vörös bolygóra irányuló expedíció persze független ettől. Egy sokkal
korábbi terv, ami valamikor akkor született, amikor az említett marsi
eredetű köveket vizsgálni kezdték, mert "alapos volt a tudományos
gyanú". Egyébiránt semmi kapcsolat. A hivatalos vélemény szerint a
Marsról most nem cél igazán sokat megtudni, inkább a demonstráció és
az előkészítés szerepe jut a Pathfinder feladatául. A demonstráció
annyi, hogy igazoljuk, a technika ma már képes a Földtől több
százmillió kilométerre, egészen más körülmények között is egy kutatási
program megvalósítására. Az előkészítés pedig tagadhatatlan...
Az előkészítésről annyit, hogy itt egy igazi invázió kezdődött. Mi kis
zöld emberkék szálljuk meg a Marsot. Persze először csak gépeinkkel. A
tervek szerint az elkövetkező tíz évben 26 havonta indul újabb és
újabb űrszonda a Marsra. Ráadásul a jövőben minden alkalomra párosával
tervezik indítani a kis kémeket.
Ez a jövő, ám mi van a marsi élettel, mit mond erről a Pathfinder. Már
korábban is lehetett tudni, hogy van víz a Marson. Vízgőz volt a
légtérben, még a 21 évvel ezelőtti "látogatásunk" alkalmával is.
Persze ez utóbbi nem bizonyíték, vannak akik szerint a vízgőznek semmi
köze a vízhez...
A marsjáró megérkezése után kis idővel jöttek a képek is, hogy
kamerája mit mutat. Először bajban is voltak a kutatók, és végül azt
mondták biztosan egy vízmosásba érkezett, mert egyébként nem értik,
amit látnak. Egyes objektumokat a víz alakította, vagy... És akkor már
inkább a víz. Így a víz már elismertetett. Azt persze nem tudjuk, hogy
hová lett. Talán egy másik mederben még akad is valamennyi... vagy
esetleg "elterelték" (?).
Talán természetes is, hogy a Pathfinder ezek után sem keresett életet.
Műszereiről a hivatalos vélemény az volt, hogy másodlagos szerepük
van, a vizsgálatok most nem képezik a célt.
A "vízmosás" köveit elnevezték hát érdekes nevű mesefigurákról és
egyebekről, majd néhány követ azért elemzett is a marsjáró. Az
elsődlegesen nem vizsgálódásra készült eszközeivel azt állapította
meg, hogy a Mars talaja akár földi talaj is lehetne...
A kérdések megfelelése a jövőre marad. Nem tudjuk, a Marson milyen
irányú az élet keletkezési folyamata, keletkezik vagy elmúlt. Az
izgalmas mégis az, hogy mi hová tartunk, s hogy ez mennyire függ
tőlünk és mennyiben a természet törvénye csupán. A most új erőre
kapott kutatás talán közelebb visz majd a megoldáshoz.
Duna Televízió * DunaText * Y-akták
1997. október 15. - 1997. október 22.