Dimenzió #14

Y-akták - Tele Fiction Magazin

(paratudományok)

   Sánta Csaba:
                           GYÓGYÍTHATÓ AZ AIDS ?!
                         A HIV becsapható - 1. rész

   A  biológia  egy  összetett  rendszer,  s  így  elemeit  megítélni sem
   egyszerű.  Különösen  nem az, ha emberi értékrendünkkel és önképünkkel
   ellentétes  a megfigyelt valóság. A biológia az élőlények táplálkozási
   rendszerét  piramis-modellként  szokta  értelmezni.  A piramis alján a
   termelő,   növényi  kultúrák,  majd  az  elsődleges,  másodlagos  stb.
   fogyasztók  egészen  a  csúcsragadozókig.  Emberi valónk természetesen
   hitünk  szerint  is  itt  foglal  helyet,  a  piramis  csúcsán, hiszen
   "legyőzte" már az egész Földet, kihívások sorát.

   Ám hiába a számtalan győzelem, az élet, a Minden folyton jelzi felénk,
   hogy  a  sorrend  csak  fejünkben létezik, s a valóságban mindez lehet
   másképpen  is.  Történelmünk során küzdöttünk már nagy járványok ellen
   (pl.  a  pestis),  ám  győzni nem sikerült... Ott van példának okán az
   ebola pusztítása vagy napjaink rettenete az AIDS. Ez utóbbi félelmetes
   tempót  diktál  a  hódítás  terén:  1985-ben még "csak" 1573 fertőzött
   személyről  tudtak,  1996-ban  már  ötmillió  AIDS  beteget  tartottak
   nyilván.   E   rettenet   borzalma   picit  több  is  a  halál  biztos
   eljövetelének  tudatától,  a félelmek és a tudatlanság okán társadalmi
   kitaszítottsággal párosul.

   Az  AIDS  terjedési  útvonalából  is  érdemes lehet következtetéseket,
   tanulságokat levonni: Afrika, USA, Európa, Ázsia, India.

   Afrika. Genetikusok  egyre  inkább  állítják,  az  emberiség egy közös
   ősanyától  származik, mely valahol Afrikában élt réges régen. Ma pedig
   az  AIDS  vírusa is Afrikában jelent meg, valahol ugyanott... Kérdés a
   genetikusokhoz:  Mi  a  helyzet  más  fajok  genetikai  kódja  alapján
   meghatározott származási helyével?

   USA. 1981-ben itt észlelték az első megbetegedéseket, egy évvel később
   pedig már Európában is.

   Mi  is az AIDS voltaképpen? AIDS: Acquired Immune Deficiency Syndrome,
   magyarul:  szerzett  immunhiányos  tünetegyüttes.  Az  AIDS az emberek
   betegsége bár hasonló típusú vírusok az állatvilágban is számos helyen
   fejtik  ki  életcéljaikat.  Az  AIDS  betegség  vírusa  a  HIV  (Human
   Immunodeficiency  Virus). A vírussal történő fertőződés még nem jelent
   aktív,  kifelé is azonnal látható tüneteket produkáló beteg állapotot.
   A  HIV  az  immunfunkciókat  támadja, így a szervezet védtelenné válik
   egyéb  fertőző  megbetegedések  és  a daganatok támadásai ellen. A HIV
   főként   a   vérrel  és  egyéb  testnedvekkel  terjed.  Fertőzés  után
   megállíthatatlan.

   Induljunk el az alapoktól:

   Az  élő anyag molekulák sokaságának egy igen jól szervezett együttese.
   A genetikusokat mindebből azon molekulák érdeklik, melyek az öröklődés
   információinak  tárolását, módosítását és kifejezését megvalósítják. A
   szervezetben  valamennyi  szerves  anyagot  enzimfehérjék  (proteinek)
   állítanak  elő  (szintetizálnak), a nukleinsavakban kódolt információk
   alapján.

   Kétféle   nukleinsavat   ismerünk:   dezoxiribonukleinsavat  (DNS)  és
   ribonukleinsavat  (RNS).  Mindkét  nukleinsav  három összetevőből áll:
   cukorból, nitrogéntartalmú heterociklikus bázisból és foszforsavból.

   A  heterociklikus  bázisok  kémiai  alapon  két  csoportba  oszthatók:
   purinbázisokra  (pl.  adenin  és  guanin)  és  pirimidinbázisokra (pl.
   uracil,  citozin, timin). E bázisok megjelenése az, amivel a DNS és az
   RNS  feladata  is  megadható.  A  DNS  bázisösszetétele állandó, fajra
   jellemző.  Az RNS bázisösszetétele változó, ugyanazon szervezet eltérő
   szöveteiben  is  változatos  lehet.  A  DNS  a  fajra  jellemző összes
   megjelenési  és  működési információt tároló adatbázis, az RNS pedig a
   tényleges  megjelenést  és  működést  biztosító  programok sokasága. A
   bázisok  egy  öt  szénatomos  cukorhoz (ribóz vagy dezoxiribóz) és egy
   foszforsavmolekulához kapcsolódhatnak.

   A  protein  elnevezés  eredete önmagáért beszél, e görög szó jelentése
   egy   "nagyon  fontos  tulajdonság  birtoklása".  Szerves  alapú  élet
   fehérjék  nélkül  nem  képzelhető  el. (A nem szerves alapú életformák
   lehetőségeire  egy későbbi számunkban még visszatérünk!) A fehérjék az
   élő   sejt   legfontosabb   szerkezeti  és  nélkülözhetetlen  működési
   alkotórészei.

   A  vírusok  sejtes  szerveződés nélküli szervezetek, genetikai anyaguk
   lehet DNS vagy RNS is. A vírusokban (a retrovírusok kivételével!) vagy
   csak  DNS,  vagy  csak RNS van, egyszerre mind a kettő nem fordul elő.
   Sejtszervecskéik és saját anyagcsere-folyamatuk nincs.

   A  HIV retrovírus. A retrovírusokra az a jellemző, hogy örökítőanyaguk
   RNS-t   tartalmaz.  A  megfertőződött  sejtben  DNS-másolatoknak  kell
   létrejönnie  ahhoz, hogy a vírus információja beépülhessen a gazdasejt
   DNS-ébe, ami így képes a vírus "gyártására".

   A  HIV-ben két egyszálú RNS van. A vírus magja enzimeket is tartalmaz,
   többek  között  reverz  transzkriptázt és intergázt. Az enzimek teszik
   lehetővé  például  a HIV RNS-éről készült DNS-másolatoknak a gazdasejt
   DNS-ébe  való beépülését. A vírus magját egy fehérjéből álló tok veszi
   körül.   Fertőzéskor  a  HIV  fehérjeburka  a  gazdasejt  érzékelőihez
   (receptoraihoz) tapad.

   A  vírus sejtbe történő behatolása közben a reverz transzkriptáz enzim
   az  RNS  információit  DNS-re  írja át, majd e DNS mintához kiegészítő
   DNS-szálat  készít.  Az  így létrejött kétszálú DNS-t a fertőzött sejt
   beépíti  saját  genetikai  anyagába.  Ez  az  úgynevezett provírus már
   képessé  válhat  új vírusok létrehozására. A beilleszkedett provírus a
   sejt valós örökítő anyagává válik: a sejt osztódásakor a vírus örökítő
   anyaga is reprodukálódik. E folyamat mellett a provírus génjei alapján
   hírvivő  RNS molekulák (is) képződnek. Ezek kijutnak a sejtmagból és a
   sejtplazmában a vírus fehérjemolekulái is előállítódnak.

   Lényegében  kialakul  a vírus szerkezete, mely a gazdasejt hártyájának
   közvetítésével  saját  burkot  is  szerez.  Kész az új HIV, ami már új
   sejteket  fertőzhet  meg.  Látható,  hogy  a  folyamat  kettős: Minden
   megfertőzött  sejt  élete  végeztéig  fertőzött  marad,  s  mint ilyen
   potenciális  "vírusgyár"  is.  Véges  időn belül a szervezetben minden
   sejt érintett lehet.

   A  sejt  DNS-ébe  beépült  provírus  működésbe  lépésének  és működési
   folyamatának  életciklusában  sejtenként eltérő lappangási időszak(ok)
   van(nak). Ennek oka egyrészt a gazdasejt saját belső immunrendszerében
   van, de a vírus "önvédelme" is szerepet kap.

   Ez  utóbbi célból a provírusban léteznek olyan gének, melyek magának a
   vírusnak  a  szaporodását  gátolják.  Ezek hiányában valóban az összes
   gazdasejt   fertőződne,  s  ezt  követően  a  HIV-nek  sem  lenne  már
   táptalaja, a szervezettel együtt kihalna.

   A   HIV   szaporodását   gátolja   még   az   is,   ha   a   gazdasejt
   fehérjeszintetizáló  folyamatai sértetlenek, ha a megfertőzött sejtből
   hiányoznak  azok  a  fehérjék,  amelyek  szükségesek  a  vírus fehérje
   részeinek előállításához.

   A  HIV provírusának teljes bázissorrendjét már meghatározták. Pontosan
   ismertek a vírus által kódolt fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai
   is.

   A  vírus a szervezetben csak minimális ellenanyag-termelést vált ki, a
   vírus változékonysága nehezíti megfelelő antitest kidolgozását.

   Most  érkeztünk  el arra a pontra, ahol az immunrendszer szerkezetéről
   és működéséről kell szólni. Az AIDS vírusának a legnagyobb veszélye és
   meghatározó tevékenysége, hogy ezt a védekezési rendszert bénítja meg,
   legfontosabb elemét tönkretéve...

   Az  immunitásnak  két  típusát  említhetjük.  Az egyik az ellenanyagos
   immunitás, a másik a sejtes immunitás.

   A  védekezés egyszerűbb módja az lenne, ha a véráramban az úgynevezett
   falósejtek bekebelezik a betolakodót. A falósejtek ilyen akciója előtt
   azonban  az szükséges, hogy olyan fehérjemolekulák képződjenek, melyek
   a  fertőző  akármihez  kapcsolódva  elősegítik  bekebelezését.  Ezek a
   csakis a betolakodó kórokozók ellen irányuló fehérjék az ellenanyagok.
   Az  ellenanyagok  a  képződése a csontvelőben termelődő fehérvérsejtek
   egyik  csoportjából,  az  őssejtekből indul ki. Az őssejt megtelepszik
   egy  nyirokszervben,  ahol  olyan  úgynevezett  B-típusú  nyiroksejtté
   alakul  át,  mely  alkalmassá  vált  arra,  hogy  sajátos  felületével
   (immunglobin)  találkozva  az  antigén  (például a vírus által termelt
   anyag)  felülete  összekapcsolódhat.  A  találkozás  után a nyiroksejt
   elkezd osztódni és nagy mennyiségben termelni olyan fehérjéket, melyek
   az  idegen  fehérjével  találkozva  azt hatástalanítják. A módosult B-
   nyiroksejtek   egy   része  ebben  a  formában  tárolódik,  s  egy  új
   fertőzésnél azonnal megindul az ellenanyag termelése.

   Az  immunitás  másik  formája  a  sejtes immunitás. Itt a csontvelőben
   képződő   őssejtek   a  vérárammal  a  csecsemőmirigybe  jutnak,  ahol
   alkalmassá    válnak    egyes    mikroorganizmusok    leküzdésére.   E
   nyiroksejteket  a  csecsemőmirigy után (timusz) T-sejteknek  nevezzük.
   Eme  sejtek  limfokineket  adnak  le,  melyek  vonzzák  és  segítik  a
   falósejteket.

   A  HIV  elsősorban  a  T-nyiroksejtek  felszínéhez  kötődik. Bekerül a
   sejtbe  és  irányítása  alá vonja az immunsejteket. A T-nyiroksejtek a
   vírus szolgálatába állnak...

   A  küzdelem  talán kilátástalannak tűnik. S hogy valóban így van-e, az
   következő  számunkban fog kiderülni. Most az alapfogalmakat igyekeztük
   tisztázni,  legközelebb  pedig  a  gyógyítás lehetőségei között fogunk
   barangolni.  Mert azért vannak lehetőségek... Manipulálható a vírus, a
   szervezet védekezése, de akár a genetikai rendszer is.

                     Duna Televízió * DunaText * Y-akták
                    1997. július 30. - 1997. augusztus 13.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.