Sánta Csaba:
INDIA ŐSI VALLÁSAI
- 2. rész -
SOKSZÍNŰSÉG ÉS HINDUIZMUS
Harminckettedik számunk (április vége, május eleje) folytatása
következik. Indiáról, a mindent jelentő pici hely óriás voltáról, a
kultúrák sokszínűségének és időtlenségének lelő helyéről.
Annyi bizonyos, hogy hétköznapi időmércénket megszégyeníteni látszik
annak tudata, hogy Kr. e. a harmadik évezred derekán már virágzó
kultúra élte napjait az Indus folyó völgyében. Eltelt ezer év, s jött
a rejtély, a máig ismeretlen eredetű, mindent újraformáló árja sereg.
Az árjákra most azért tértem vissza, mert az előző rész leadása és
megjelenése után eszembe jutott valami, amit szintén szeretnék
megosztani Olvasóimmal. Az eredet párhuzama... Őseink szintén az
ismeretlenség múltjából törtek elő egykor. Aztán hosszú úton át
vándoroltak és hódítottak. Az árják garmadája jól szerelt kocsikkal,
őseink pedig szárnyaló paripák szabadságán suhanva. Mind a két esetben
valami plusz jött ebbe a világba, valami ami a szerves fejlődést
messze megelőzve meghatározta a jövőt Indiában, Európában, de a
NagyVilágban is. Amikor mindez eszembe ötlött csak puszta rögeszmének
tűnt, aztán...
Közbeszólt a nem létező "véletlen". Egy másik munkám során az élő
szervezetek belső kommunikációjának elektromágneses jelzésátvitelét,
ennek külső zavarhatóságát vizsgáló kutatások ötvenes-hetvenes évek
közötti szakirodalmát tekintettem át. Találtam is valami érdekeset. A
kutatók már akkor arról írtak, hogy az élő szervezetek szabályozási
rendszerének szerves része a bioszféra elektromágneses tere. Az élet
működésében beállt zavarok esetén az élő szervezet számtalanszor a
bioszféra elektromágneses terét használva javítja a zavart. 1965-ben
viszont már arról is írtak, hogy ennek a rendszernek a megzavarása
mivel jár.
És a lényeg itt van. Az élő szervezet és a bioszféra elektromágneses
szabályozó rendszerében fellépő zavarok szaporodási lázhoz, vagy
vándorlási düh megjelenéséhez vezetnek!!!
Mindennek lehetnek vad következményei, hiszen ha nem földi tudásunk
kőbaltás lehetőségeiben gondolkodunk csupán, akkor a külső zavart
keltő elektromágneses tér elvileg hangolható, s a "vándorlási düh",
irányító, szereppel fölruházó is lehet. Isteni! Ez akár magyarázat is
lehetne az árják számtalan Istenének megjelenésére, vagy ősmagyarjaink
sámánvilágának szellemi irányítottságára. Ekkor valóban volt
információátadás!!!
E párhuzam tovább is kísért. Az árják esetében is azt gondolják, hogy
őshazájuk valahol Közép-Ázsiában lehetett... És az is tény, hogy
őseinkhez hasonlóan ők sem pusztán katonai fölényüknek köszönhették
győzelmüket, sokkalta inkább a hozott és képviselt kultúrának, ami
szellemi és vallási téren magasan fejlett volt. Talán a "küldetés"
különbözősége az első lényeges eltérés a párhuzamtól. Az árják a
vallási kultúra Védikus rögzítését és terjesztését "választották". A
mi őseink pedig vallási önfeladásuk mellett a szellemi kultúrában
törtek utat maguknak, majd másoknak is... Ezek persze, így csupán
fikciók!
Előző részünkben szó volt az árják és India korábbi kultúrájának
kapcsolatáról. A Védák kultúrák sokaságát uraló szerepéről, de az
árják által "bevezetett" kasztrendszer és a hagyományos társadalmi
formák kapcsolatáról és időbeli fejlődéséről is.
Folytassuk most innen, jelezve és hangsúlyozva, hogy az indiai
társadalmat a kasztrendszer mellett egyre inkább sokszínű vallási
berendezkedés is jellemzi. Ahogyan a kasztok és a törzsi szerepek,
funkciók keveredtek, úgy folytak össze a különféle vallások is.
Évezredeken keresztül "szimultán" fejlődtek egymás mellett. E
sokszínűség már az árjáknál kezdődött.
Az árja sereg Indiába érkezése során még több Istent is tisztelt. Ezek
a természeti erők megszemélyesítői voltak. A vizek Istene: Varuna. A
hajnalpír: Usasz. Az ég atya: Djauszpitár. A mennydörgés Istene:
Indra. A tűz Istene: Agnin. Indiában a vallási irányítás a papi kaszt,
a brahmanok felügyeletébe megy át. E módosulás során, az áldozatok
bemutatásában meghatározó szerepe folytán is jelentős Agnin csak ekkor
emelkedik, választódik ki. Egy másik "mozgás" is megfigyelhető: a
társadalmi mozgásformák változása során megjelenik Siva, a
lélekvándorlás képzete. Ez az idő lassan már a Védák befejező részeit
is hozta.
A brahmanizmus történeti követéseként alakult ki a hinduizmus: Kr. e.
az első évezred közepén, a buddhizmussal lényegében egyidejűleg
bontakozva ki.
A hinduizmus gondolatvilágában az anyagi és a szellemi megtestesülés,
létezés alapvető, kezdet és vég nélkül örök. Az anyag állandó
mozgásban van, a természet törvényeinek meghatározottságában változik.
A világot különböző fejlettségű élőlények népesítik be: pokollakók,
démonok, növények, állatok, emberek a hindu hitvilág szerint. E
lényeknek három rétege lehet: durva és finom anyagi test és anyagtalan
lélek.
A földi lények, az égi és pokolbeli lényektől például ebben is
különböznek: míg az előbbiek mind a három réteg szerves alakzatai,
addig az utóbbiaknak nincs durva anyagi testük. Hitük szerint az élet
és a halál formáinak különbözőségében e "levetkőzés": a halál és a
születés között a durva anyagi testtől megszabadulnak a lények.
Meghatározóak a cselekedetek. Az élet során véghezvitt jó és rossz, a
Karma határozza meg a személyes jövőt, sorsot. A Karma okozza az
egyének természetes különbözőségét. A születések között a Karma
hordozója a finom anyagi test.
Minden embernek egy saját egyéni törvénye, úgymond Dharmája van. Eme
egyéni élettörvény arról szól, hogy milyen kötelességünk, feladatunk
van a világban, e világban. A hindu hit szerint eme meghatározottság
szerint kell(ene) élnünk, cselekednünk. Ez az a mérce, amitől
eltéréseink során tettünk jósága vagy rosszasága megmérésre kerül. A
következő születésben aztán a Karma mindezt igyekszik a maga helyére
elpakolni, miközben meghatároz az akkori élettörvény elválaszthatatlan
részeként.
A Karma törvényei, kényszeres meghatározottsága alól három különböző
módon is meg lehet szabadulni.
A három út valamelyike az, ami az egyént a szüntelen születések
sorából és kínjaiból kiragadhatja:
(1.) A tettek útja. Meghatározott áldozatok, jótékonyság, aszkézis.
(2.) Az IstenSzeretet útja. Egy Istenség iránti teljes odaadás.
(3.) A tudás útja. Annak fölismerése, hogy az egyéni lélek azonos a
világlélekkel.
E három út bármelyike megsemmisíti a Karmát, elvezet a
fölszabaduláshoz.
Szeretném hinni, hogy lesz még eljövendő kor, melyben tiszteljük majd
egymást ennyire, mint a hinduk hitükben, s eme hit bemutatott
hármasának méltóságában.
A tettek útja a cselekvő embernek kedvez, az IstenSzeretet útja a
meditatív, beleérezni képes emberek világa, a tudás útja pedig a
racionálisok lehetősége. Sok út van hát, számtalan. A hármas csupán
gyűjtőfogalom, hogy leírható legyen mindez. Az említett tiszteletről
pedig annyit, hogy mindezek fényében abban reménykedem, hogy egyszer
majd nem mondjuk azt, hogy saját cselekedetünk jó vagy rossz, s pláne
nem, hogy másoké milyen. Tudni fogjuk, hogy nincs minősítés az emberek
között. Tesszük majd a dolgunkat, mert az van ránk róva, avagy
választottuk szabadon és tiszteletben tartunk majd másokat,
cselekedeteiket.
A hinduizmus ezen a fokon ezt tette. Az igazi megváltás valóban az
lehet, ha saját utam mellett más utak létjogosultságát is megértem és
elfogadom. Úgy tűnik már akkor tudták, amit mi csupán "tegnap"
kezdtünk hirdetni, hogy tények bizony nem léteznek. Tisztelő
társaságuk ide vagy oda, az egyetlen tény, hogy csak kérdések vannak
és e kérdések által szült igények kielégítését megcélozva
ValóságModellek. A ValóságModell pedig nem tény, sőt sokszor a
valósághoz sincs köze csupán az egyéni karmának feladatot adó, saját
kötelességeinktől, feladatainktól eltérítő fölös vágyainknak, emberi
gyengéinknek.
A hinduizmus tanítása fő vonalában az eddig bemutatott. Eme
vezérfonalként szereplő filozófiai tanítás mellett azonban különböző
nézetek és gyakorlatok sokaságát tartalmazza. A skála annyira széles,
hogy a fetisizmustól az ateizmusig mindent tartalmaz vallási tisztelet
övez különböző természeti tárgyakat, munkaeszközeiket, égitesteket,
domborzati elemeket (pl. folyókat), élőlények sokaságát (növényeket,
állatokat), külön is a szent embereket, de a szellemvilág tagjait is,
megszemélyesített természeti erőket egészen az Istenekig.
Az Istenek közül kiemelésre érdemes Visnu és Siva kultusza.
Visnu kormányzó Istenség, aki a világot igyekszik egyensúlyban
tartani. Feleségének Laksminak (,aki a szépség, harmónia, jó szerencse
Istennője) a segítségével tartja fönn az életet. Visnu tízszer is
megtestesült, földi alakot öltve, amikor a világ veszélyben forgott.
Ezek egyike pl. Krisna.
Siva a pusztítás és a teremtés Istene. Feleségében, Durgában szintén
egyszerre lakozik a jó és a rossz. Siva nevéhez kötődik a hinduizmus
egyik különös formája, a tantrizmus vagy saktizmus. Ez is arra utal,
hogy a hinduizmus a mi értelmezésünkben inkább vallások sokszínű
csoportja...
Duna Televízió * DunaText * Y-akták
1997. július 2. - 1997. július 16.