Sánta Csaba:
INTELLIGENS PLAZMAGÖMBÖK
Mit tehet egy mérnök ember, ha egy balatoni nyaralásakor - miközben a
barátnőjével sétál haza a fonyódi mólónál levő étteremből - egy
telihold méretű fényfolt jelenik meg előttük, majd jó félórás sétájuk
alatt pásztázza őket, aztán dolgát befejezvén a Balaton fölött
függőleges fényhasábként ejti bámulatba őket úgy másfél órán
keresztül? Hát igazából két dolgot: (1.) fölhagy minden reménnyel és
irány a diliház, avagy (2.) kutatni kezdi tudományosan, hogy mi a fene
lehetett az ott, akkor. Verőczei W. Ernő ez utóbbi mellett döntött...
1992-től Verőczei W. Ernő életét meghatározta eme üdülés, s ennek az
estének az emléke. Az eltelt öt évben mindent megtett, hogy megértse a
jelenséget. Saját pénzén kutatni kezdett, nem sajnálva az időt és a
fáradozást. Mérnökként nem szeretett volna halandzsával előállani,
ezért tudományos rendszerességgel járt a természetben, s videóra
rögzítette megfigyeléseit. A videofelvételeit többször is megnézte,
mindig kockánként is elemezve a látottakat. Megdöbbent még ő maga is
azon, hogy a felvételeken többször is megjelennek fura fényjelenségek.
A rendszeresség azt jelenti, hogy mindez tudományosan vizsgálható.
Verőczei W. Ernő miután rendszeres videofelvételekkel tudta igazolni,
hogy nem hallucinációkról van szó, így szerette volna, hogy mindezt
mások is vizsgálják. Csepi Lajos felkérésére alakult is egy
tudósbizottság a jelenség vizsgálatára. Talán nem haszontalan a névsor
ismertetése: Dr. Bokor Imre a hadtudomány doktora, Dr. Abonyi Iván a
fizikatudomány kandidátusa, Dr. Almár Iván a fizikatudomány doktora,
Dr. Leisztner László a kémia tudomány doktora, Dr. Papp Iván a
hadtudomány kandidátusa, Dr. Papp Ottó egyetemi docens, Dr. Szabó
József a hadtudomány doktora. (A későbbiekben a két fizikus kolléga
visszakozott, visszaléptek.)
A bizottság a videoanyagok alapján úgy döntött, hogy maga is
vizsgálatokat folytat a felvételek helyszínein. A helyszíni
megfigyelések tíz hónapon át folytak, összesen negyvenegy alkalommal.
A vizsgálódásról minden alkalommal készültek jegyzőkönyvek, s amikor a
körülmények lehetővé tették, akkor videofelvételek is. A bizottság
munkája során megállapította, hogy Verőczei W. Ernő a
videofelvételeket valóban a helyszínen készítette. Saját helyszíni
vizsgálatainál a fényjelenségek kb. 75 százalékában emberi tevékenység
eredményét igazolta vissza, 15 százalékban nem tartotta a
fényjelenségeket figyelésre érdemesnek, ám...
Volt azonban a megfigyeléseknek olyan tíz százaléka, ahol a
fényjelenségeket a bizottság figyelemre méltónak könyvelte el, ám
azokra a ma tudományos ismereteivel nem talál magyarázatot. Egy
alkalommal a levegőben repülő, világító fénygömb-csoportot láttak.
Több alkalommal figyeltek meg távoli, erős fénnyel világító
fényforrások olyan mozgását, amelyek a bizottsági megfigyelők
mozgására válaszmozgással és fényerőváltozással reagáltak. Egy ilyen
esetről videofelvétel is készült! Több alkalommal más fényjelenségek
is megfigyelhetők voltak, ahol szintén volt intelligensnek tűnő
válaszreakció.
A megfigyelések előbbi eredményei alakították ki a jelenség
elnevezését is. Mivel e jelenségek viharos időkben szaporodtak, jobban
megfigyelhetővé váltak, ezért feltételezhető a légköri
elektromossággal való kapcsolat, valamilyen ionizációs eredet. Az
anyag negyedik halmazállapotaként tekintett magas hőmérsékletű iongáz,
a plazma fényével való tartalmi és formai párhuzam hasonlóságai adták
Verőczei W. Ernő elnevezésének első felét. A másodikat pedig az
előbbiekben ismertetett intelligensnek is nevezhető válaszreakciók -
pl. a mozgáskövetés vagy a fényerő változása. Innen a név, az
"intelligens plazmagömbök" jelölés.
A név választásához annyit még, hogy igazából az UFO (Unidentified
Flying Objects - azonosítatlan repülő tárgyak) megjelölés lenne a
helyénvaló, ám mára ez a fogalom többet jelent önmagánál, s
összekapcsolódik nem éppen tudományos kutatásokkal (vagy inkább
kényszeres kitalációkkal) is. Így, ha valaki azonosítatlan repülő
akármiket akar tudományosan vizsgálni, akkor annak kötelező egy új
nevet találni, ellenkező esetben nem szalonképes tudós társai előtt. A
név lehetett volna intelligens UFL (Unidentified Flying Lights -
azonosítatlan repülő fények) is, ám még sokan akkor is társítanák a
fogalom tudományos, s azon túli részét.
Ám az elnevezés viszontagságain túl elsőrendű tudományos szenzáció,
hogy az emberiség történetében első ízben sikerült tudományosan is
dokumentálni nem az emberhez köthető intelligencia megjelenését,
azonosítatlan repülő akármik létét. A bizottság tagjai úgy látják,
hogy az egyetemes tudomány fejlődése érdekében a természetben
előforduló minden, még nem ismert jelenség vizsgálata akkor is
kötelessége a homo sapiensnek, ha nem számolhat a várható eredmény
azonnali hasznával. A magyar kormánykörök, a Magyar Tudományos
Akadémia, de a hazai tudományos lapok egy része is mindezt nem így
látja, nem kívánja a kutatásokat.
Mindenesetre megdöbbentő, hogy a harmadik évezred előtt néhány évvel
még ott tartunk, hogy léteznek olyan tudósok, akik íróasztaluk mellett
eldöntik egy jelenségről, hogy az baromság, s őket aztán nem érdekli,
mert az nem is létezik... Pedig nem kérte senki, hogy csak úgy
értsenek egyet öt tudóstársukkal, ám ők arra sem hajlandóak, hogy
saját szemükkel győződjenek meg a helyszínen a jelenség létezéséről.
Nem, és azért nem, mert csak! És lesöprik asztalukról a jelenség
létezésének tényét is, azt a tényt, amit egy különböző tudományágak
képviselőiből álló tudósbizottság állít... komoly és elismert emberek.
Pedig nem arról lenne szó, hogy értsenek egyet, hanem arról, hogy
mondjanak véleményt ők is, s talán együtt többre lehetne jutni. Két
esetben lenne érthető a viselkedésük: (1.) Nem tudnak mondani semmit,
mert nem is értenek a szakterületükhöz... Megtanulták egykor az
egyetemi jegyzetet, s máig elég volt visszamondani azt, s hülyézni, ha
valaki mást mondott. Most pedig csak azt értik, hogy ha a jelenség
létezik, akkor holnaptól nem mondható a jegyzet. Ám akkor mit fognak
mondani? (2.) Mindent tudnak, s nem szeretnék, ha az átlagember, az
egyszerű megfigyelő bármit is tudna. E két dologból ki-ki választhat!
A bizottság például nem is állít a jelenség tartalmáról semmit.
Egyszerűen közli, hogy az egy többször visszatérő, tehát tudományosan
ellenőrizhető kísérletekkel vizsgálható lenne és kifejezi abbéli
meggyőződését, hogy a vizsgálatokat folytatni kellene. Elsősorban nem
is pénzt kérnek, hanem szakértelmet és véleményeket, kutatási
lehetőséget.
A bizottság megfigyelésein túl Verőczei W. Ernő hipotéziseket is állít
a jelenség létéről, okáról. Ám ezekről minden esetben hangsúlyozza,
hogy csupán elméleti tudományos levezetések, ötletbörze fölvetések. E
kitétel mellett érdemes átgondolni elveit.
Verőczei W. Ernő kidolgozott egy elméletet az antigravitációs tér
törvényszerűségeiről. Nem állít kevesebbet, mint azt, hogy a természet
becsapható és "kvázi-antianyag" létrehozásával antigravitáció hozható
létre. Érvelése szerint az antigravitációs térben az idő nem lassul,
hanem gyorsul a sebességek növelésével. Így ott az idő relativisztikus
gyorsulása lehetősléget adhat nagy távolságok sebességtől független
megtételére. Az antianyag elemzése után szól egy új Univerzum-kép
lehetőségéről is. Mindezek persze elméletek, ám minősítésük csak
tudományos elemzésük után, kísérleti alapon lehetséges.
A következőkben saját sejtésemről szólnék a fényjelenségek okával
kapcsolatban. Az elektromos viszonyok megfigyelése miatt lehet szó
dipólus molekulák, avagy molekula-rendszerek közötti elektromos
hatásokról is. A légkörben található vízmolekulák között a légkör
elektromos töltöttsége folytán is kapcsolatok, másodlagos hidrogén
kötések jönnek létre ("polivíz"). A dipólus szerkezetnek eme rendszere
végül kellően nagy töltöttségű lesz ahhoz, hogy elektromos kisülések
keletkezzenek. E mini-villámok viszont kellő energiát adhatnak az őket
létrehozó dipólus-rendszer környezetének az ionizálásához.
Ha ilyen "polivíz"-alakzatok közötti légköri elektromosságról lenne
szó, akkor még az intelligens viselkedés is magyarázható lenne, hiszen
ezek elektromágneses tere, illetve az ember és megfigyelő eszközeinek
elektromágneses terei között kétségtelen van kapcsolat, és
kétségtelenül spontán és interaktív kapcsolat van.
Tehát van egy szenzációs megfigyelés és vannak elismert tudósok, akik
állítják a jelenség létének hitelességét. Azt pedig még el kell
dönteni, hogy a jelenségnek mi a valós tartalma, hogy az is szenzáció-
e vagy egyszerűen egy újabb légköri elektromos jelenség...
Duna Televízió * DunaText * Y-akták
1997. április 16. - 1997. április 30.