Sánta Csaba:
A VISELKEDÉS FIZIKÁJA
Előző két számunkban az (emberi) agy és az (emberi) viselkedés
elemzésével foglalkoztunk. Most ezt az utat folytatjuk: korábbi
ígéretünk szerint a viselkedés természettudományával foglalkozunk. Ha
belegondolnak Olvasóink abba, amit a hétköznapok rohanó fergetegében
oly sokszor már észre sem veszünk, hogy élünk, gondolkodunk,
viselkedünk... Ha létezik igazán paranormális téma, akkor ez az! Az
ezoterika, a misztikum merev elutasítói ha eme gondolkodásukkal erről
nyilatkoznának, akkor szerintük nem létezhetne (!) élet, gondolkodás,
viselkedés...
Mi a különbség az élettelen és az élő között? Mi a különbség az
érzékelés és az érzelem között? Mi a különbség a reflexek beidegződése
és az érdemi gondolkodás, az intelligencia között? Mindannyian
feltettük már ilyen kérdéseket, s talán kutattunk válaszok után is.
Ám a felelet próbálkozásai rendszerint megmaradnak a természetfeletti
transzcendens világában. Még a tudomány berkeiben is!
Az életet elektromágneses és biokémiai folyamatok szerves együttesének
tekintjük, az élő szervezeteket pedig anatómiai (anyagi felépítésbeli)
szempontból vizsgáljuk. Mindez igaz is, ám a valóság több ennél!
Példának okán szeretném megérteni a televíziózás mibenlétét, s azt az
utat választom, amit nyilvánosan máig elismerni szokás az élő
szervezetek vonatkozásában. Nyilván szobán belül fogok maradni, s
csupán a készüléket tekintem majd elemzésem tárgyának. Odáig eljutok
ugyan, hogy a dolognak van valami köze az elektromosság birodalmához.
Aztán a felépítéséről is sokat megtudhatok. Az elromlások során
rendszerezhetem a szimptómákat (tüneteket) és összekapcsolhatom azokat
az éppen megtalált hibával. Aztán, ha a hibás, tönkrement részt
leutánzom, kicserélem még javíthatom is. De a televíziózás igazi
lényegéről fogalmam sem lehet!
Próbáljunk meg hát kilépni abból a szobából és megfejteni az igazi
okot.
A kvantumfizika világában, az "elemi" "részek" és alkotóik
birodalmában az egyidejűség és az egyhelyűség relatív fogalmak.
Heisenberg határozatlansági összefüggése szerint vagy a hely, vagy a
mozgásállapot adható meg egyszerre egyértelműen. A hely a tér, a
mozgásállapot a folyamat, az idő, így Heisenberg híres összefüggése
arról is szól, hogy valami vagy a térben van meghatározott helyen,
vagy az időben adható meg pontos "helye". Ez a törvény nem arról szól,
hogy mi melyik állapotot ismerhetjük, s hogy a kettőt egyszerre nem.
A természetről szól!
Heisenberg összefüggése szerint a természetben vagy helye vagy ideje
van valaminek. Ha helye van, s az egyértelműen meg is határozott,
akkor ideje bizonytalan. Egy ilyen megfigyelő térben kötött, nem
ismeri az általunk mindennapos mozgást, ám az időben szabadon
mozoghat, hiszen ideje bizonytalan, változtatható. (Következő számunk
az időről, az időutazásról szól! Közkívánatra...) Ha ideje van, s az
egyértelműen meg is határozott, akkor pedig tere bizonytalan. Ilyen
megfigyelők vagyunk példának okán mi is: egy könyörtelen, száguldó,
elmúló és elmulasztó időben létezünk, de szabadságunkban áll terünkben
mozognunk...
A Heisenberg-féle összefüggés a természet törvénye. Nem arról szól,
hogy mi emberek nem ismerhetjük meg a hely és a mozgásállapot, a
mozgási és a helyzeti energia, a tér és az idő pontosan meghatározott
értékeit bármely objektum esetében. Arról szól, hogy a természetben
ezek az értékek együtt sohasem pontosak!!! Így az előbb említett tér-
idő bizonytalanság nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a
kvantumosság szintjén párhuzamos terek és párhuzamos idők léteznek.
Világok egymás mellett, egymásban! Átjárhatóak-e, mi a viszonyuk
egymáshoz és főként hozzánk? - önkéntelenül vetődnek fel ezek a
kérdések bennem és Olvasóimban is.
A természet eme kettősségéhez tartozik még egy másik kettősség is az
anyag kettős természete: miszerint az "elemi" "részecskék" (a
valóságban nem elemiek és nem részecskék!) méretének nagyságrendjén az
anyag egyszerre tapasztalható meg tényleges anyagi részecskeként és
egy úgynevezett "anyag hullám"-ként. Ez utóbbi hullám megjelenés egyik
legjellemzőbb adata a hullámhossz. Most erről csak annyit, hogy ennek
a de Broglie-hullámnak hívott akárminek a hullámhossza fordítottan
arányos a részecske tömegével. Ez azt jelenti, hogy a tömeg
növekedésével csökken a hullámhossz, egy adott méreten túl már el is
hanyagolható...
Az "elemi" "részecskék" méreteinél a tömeg még kicsi, így a de
Broglie-hullám hullámhossza nagy. Ezért e "részecskék" valóban
megjelennek részecskeként és hullámként is. Persze nagyobb tömegek
esetén is létezik az "anyag-hullám", ám egy több tíz kilogrammos
ember esetében ez a hullámhossz nem vehető észre a tényleges
méretekhez képest.
A részecskekénti megjelenés térhez köthető, a hullámkénti létezés
folyamathoz, időhöz. Tehát a Heisenberg-féle összefüggésnél említett
tér és idő bizonytalansága összekapcsolható a de Broglie-hullám
hullámhosszának, illetve tömegének összefüggésével.
Az "elemi" "részecskék" világában egy kvantum-hullámmintázat
geometriai ábrázolásban (tehát nem matematikai, nem logikai formában!)
kapcsolatot tart mind az idővel, mind a térrel. Azt is mondhatnánk,
hogy nyomokban még utal arra a "tiszta energiára", amiből származik, s
amely még időtlen és teretlen. Ha ugyanis ez a "tiszta energia" nem
rendelkezik tömeggel, akkor hullámhossza maximális, tehát ez a "tiszta
energia" maga a világ, minden, ami létezik... függetlenül tértől és
időtől. (A "tiszta energia" elnevezés önkényes, nyilván nem energiáról
van szó, mások ezt hívják Istennek, megint mások "Kozmikus
Világtudatnak".)
Az "elemi" "részecskék" szerveződésének a világát elhagyva minden
szervezet térben vagy időben kötötté válik és a szerveződések
bonyolultságának növekedésével az egyes "párhuzamos" világok egyre
inkább elszigetelődnek egymástól. Ez az elszigetelődés azonban csak
virtuális (látszólagos) jellegű, csak egy másik, úgynevezett
"párhuzamos" világ azonos szintű, bonyolultságú szervezetére
vonatkozóan igaz teljes mértékben. Egy ilyen "világon" belül az egyes
szerveződések között (például az elemi részecskék és a molekulák
között) folytonos kapcsolat, meghatározott és meghatározó összefüggés
van.
Amennyiben az egyes ilyen szerveződési szintek között nyílt kapcsolat
(energia- vagy/és információcsere) valósul meg, akkor ezek a
szerveződések egy élő szervezetet alkotnak. Amennyiben viszont az
egyes ilyen szerveződési szintek között zárt kapcsolat (nincs sem
energia-, sem információcsere közöttük! - természetesen mind
energetikailag, mind informatikailag itt is meghatározzák egymást, de
e meghatározottságon nincs módjuk változtatni) jön létre, akkor
élettelen objektum keletkezik. Ez viszont azt is jelenti, hogy az
élő, élettelen elkülönítés szintén relatív, s csupán az adott
szerveződési szinten igaz.
Legyen A, B és C három egymást követő ilyen anyagi szerveződési szint.
Ha A és B kapcsolata (az előbbiek szerint) zárt, akkor B szerveződési
szintjén az objektum tárgy. De előfordulhat, hogy ugyanakkor A és C
viszonya már nyílt, s ugyanez a valami C szintjén már élő szervezet.
Ha a test, a lélek és a szellem ősi hármasát tekintjük, akkor a test
az adott szerveződési szint, a lélek ezen szint nyílt kapcsolatai, a
szellem pedig mindannak a hullám-mintázatokban tárolt információs
anyagnak az összessége, amely hullám-mintázatok a lélek nyílt
kapcsolatainak bármely szerveződési szintjén előfordulnak.
Azt ígértük az elején, hogy ma a viselkedés fizikájáról lesz szó, s
eddig az élet természettudományos meghatározásáról volt csak szó. Most
nézzük meg, hogy az eddigiekhez hogyan társul a viselkedés alapját
jelentő intelligens gondolkodás.
A kvantumosság elemi szintjén létezik még egy érdekes jelenség, ez az
alagútjelenség. Ez arról szól, hogy a de Broglie-hullám fütyül az
energia megmaradás törvényére, számára az nem létezik. A "részecske"
átjuthat olyan zónákon is, amely nagyobb energiát igényelne, mint
amekkora energiával maximálisan rendelkezik, mindezt egy "teren
kívüli" "alagúton" át.
Érdekes, hogy ez a hullám nem a különböző közegek határán törik meg
vagy verődik vissza. Olyan fél hullámhossznyi mértékben mindig behatol
az új közegbe, s csak akkor "dönt", hogy mitévő legyen. Ez a
belekóstolás az, ami az egyes szerveződési szintek közötti kapcsolatot
jelenti. Ez az, amiért létezhet nyílt kapcsolat, létezhet élet. És
ennek az alagútjelenségnek az egyes szerveződési szintek nyílt
kapcsolataiban benne lévő hullám-mintázatok közötti kapcsolatteremtése
a gondolkodás. Így ez az alapja a viselkedés előző számunkban
bemutatott sokszínűségének is.
Duna Televízió * DunaText * Y-akták
1996. október 16. - 1996. október 30.