Sánta Csaba:
AGYHULLÁMOK
(Mai számunkat egy kisebb otthoni orvosi szakszótárnak is
ajánlhatnánk.)
Egy hétköznapi embernek a "gondolkodás" szó hallatán az agyvelő
(encephalon, cerebrum) és az idegsejtek (neuron) jutnak az eszébe...
Az agy fontosságára utal, hogy a méh (uterus) által befogadott magzat
(embrió, majd fetus) mellett a legnagyobb védelemben részesül:
agykoponya (neurocranium) és agyburok (meninx) veszi körül. A
burokrendszer jelentőségét növeli, hogy az agy vérkeringésének a
rendszere is ide kapcsolódik.
Az egyedfejlődés során az agyban "tágulatok" képződnek, amelyek a
kifejlett agyban agykamrákként (venticulus cerebri) maradnak meg. Az
agykamrákban agyi-gerincvelői folyadék (likvor) található, ami az
agykamrák falában lévő hajszálérfonatok (plexus chorioideus) falán át
szűrődik a vérből. A likvor az agykamrákból a központi idegrendszert
körülvevő "likvortérbe" kerül, így az egész központi idegrendszer
folyadékfölfüggesztésben van. Ez utóbbi súlycsökkenést,
rezgésvédelmet... óriási biztonságot jelent.
Az agy két helyről, a gerincvelőből (medulla spinalis) és az
agyidegektől (nervus cerebralis) kapja azokat az információ tartalmú
ingerületeket, amik képessé teszik az idegrendszer és ezen keresztül a
szervezet életműködésének irányítására. Az irányítás impulzusai
ugyanezt az "utat" használják.
Az irányítás két alapformája a vezérlés és a szabályozás.
A vezérlés olyan egyirányú kapcsolatot jelent, amelyben a központ az
irányított rendszert a hozzá küldött jelekkel, információkkal
működteti, de az irányított rendszer nem befolyásolja a központ
működését.
Szabályozás akkor valósul meg, ha az irányított rendszer működési
jellemzőit meghatározott határok között kell tartani, amihez állandó
visszajelentésre van szükség az irányított rendszer működéséről. A
szabályozás tehát egy kétirányú kapcsolat a központ és az irányított
rendszer között, amely szabályozókört hoz létre.
A szabályozókörön kívülről a rendszert zavaró jelek érik,
megváltoztatva ezzel működését. A szabályozókörök a központ által
kitűzött (optimális, tehát a lehető legjobbnak vélhető mértékű) "kell"
értékek alapján működnek. A visszajelentett állapotok a "van" értékek.
Ha nincs eltérés a két érték között, akkor nem kell megváltoztatni a
működő rendszert irányító jeleket. Amennyiben viszont a két érték a
zavaró jelek hatására eltérő, akkor a központnak meg kell változtatnia
a működő rendszert szabályozó jelek tartalmát. A jelek
megváltoztatásának alapja a "kell" érték és a "van" érték eltérése,
amit hibajelnek nevezünk. Amikor a hibajel hozzáadódik az eredeti
bemeneti jelhez, akkor pozitív visszacsatolásról (gerjedés, rezgések
fellépése), ha levonódik, akkor pedig negatív visszacsatolásról
(stabilizálás) beszélünk.
A szabályozás egy megkülönböztetett típusa az izoláció, amiről akkor
van szó, ha olyan körülményeket teremtünk, amelyek megvédik a
rendszert a zavaró jelek káros hatásaitól. A beavatkozás itt időben
megelőzi a zavaró jelek megjelenését.
Összefoglalva: Irányítás alatt olyan céltudatos tevékenységet értünk,
amely beavatkozik egy rendszer működésébe annak érdekében, hogy az
abban végbemenő folyamatokat a kívánt módon fönntartsa,
megváltoztassa, esetleg megállítsa.
Az irányítást végző agy több régióra osztható. Ezek emlősöknél a
következőek: nyúltagy (medulla oblongata), híd (pons), kisagy
(cerebellum), középagy (mesencephalon), köztiagy (diencephalon) és
előagy (telencephalon).
Eme egyes régiók más-más működésért felelősek. Például az agyidegek
többségét vezérlő nyúltagy és a mozgásokat összefogó és rendszerező
kisagy között legalább annyi a különbség, mint mondjuk a vese (ren) és
a máj (hepar) között. Tehát az agy elnevezés nem egy szervet jelöl,
hanem a szervezetet irányító szervek együttesét adja.
Az agyrészek közül külön figyelmet érdemel az előagy, amit ha
méreteiben számottevőleg meghaladja a többi agyrész dimenzióit, akkor
nagyagynak (cerebrum) szokás nevezni. Az előagy minden gerincesben két
féltekéből (hemiszférium) áll. Felszíne a fajok többségénél sima, ám a
nagyobb testű és a fejlettebb emlősöknél már tekervényezett. Az
agytekervények (gyrus, sulcus) létrejöttével megnő az agykéreg (cortex
cerebri) felszíne, s megszaporodik a benne lévő agyi idegsejtek száma
is.
Az agykéregben az idegsejtek rétegenként, lemezes elrendeződésben
helyezkednek el. Az idegsejtek meghatározott jellemzői (pl. típusuk,
elhelyezkedésük, sűrűségük stb.) alapján az agykéregben több különálló
működésbeli mező (area) különíthető el. Korbinian Brodmann
(1868-1918) egy speciális sejtfestési eljárást használva az emberi
agyban 52 különböző areát különített el.
Az agykérgi idegsejtek bonyolult, meghatározott összeköttetési
rendszere meghatározza az agykéreg működési egységeit. E működési
egységek kis hengeres oszlopszerű modulok. Tengelyük az agykéreg
rétegeire merőleges, hosszukban átérik a teljes agykérget. Egy ilyen
modulban kb. 5000 idegsejt van. Az emberi agykéregben eme oszlopos
egységek száma legkevesebb 2 millióra becsülhető. Az agykéreg az
egymáshoz hasonló szerkezetű alapegységek, hasábok mozaikjának
tekinthető. A modulok réteges felépítése azt jelenti, hogy részei
mikromodulként, egymástól eltérő módon működhetnek, rájuk jellemző
összeköttetéseket tarthatnak fönn - az egyes modulokat ez különbözteti
meg egymástól. Ezeknek az agykérgi működési moduloknak az elektromos
aktivitását az EEG-hullámokban (elektroencefalográf) jeleníthetjük
meg. A modulok kisülései kicsiny elektromágneses mezőket gerjesztenek.
Az agykérgi működés során elektromos feszültségváltozások keletkeznek,
ezek mérése és grafikus megjelenítése az EEG. A kapott görbe alakja
és a vizsgált agykérgi rész működése közötti összefüggés jó
lehetőséget jelent az agy működési feladatainak az ellenőrzésére,
orvosi diagnosztizálásra.
A gerjesztett elektromágneses mezők frekvenciája alapján négy
"agyhullámról" beszélhetünk.
Béta-hullámok (13-30 Hz) akkor mérhetőek, amikor a megfigyelt személy
éber, akciókész állapotban van. A kifelé figyelő tudat, az ellenőrző
gondolkodás hullámai a béta-hullámok.
Alfa-hullámok (8-12 Hz) az agy pihenő, ellazult állapotában
jelentkeznek. Az ébrenlét és az alvás közötti állapot ez. Az ebben az
állapotban megtapasztalható kellemes ellazultság érzését, a nyugodt
gondolkodást, a test és a szellem egységes ülésének az alaphangulatát
használja föl több pszichológiai módszer, de a José Silva nevéhez
köthető - Magyarországon ma már széles körben elterjedt - Agykontroll
is. Az alfa állapot jelentőségét a tanulásban használhatjuk igazán,
gondoljunk például a relaxált nyelvtanulásra.
Téta-hullámok (4-7 Hz) alváskor és mély meditációban jelennek meg.
Ilyenkor a tudatalatti információi az aktívak. A gyermeknél oly
gyakran tapasztalható téta-hullámokra a határtalan, gondolati
ellenőrzésektől mentes képzelet, magas fokú tanulási és emlékező
képesség jellemzi.
Delta-hullámok (1-3 Hz) rendszerint éber szinten már nem jelentkeznek,
csak mély álomban. Ebben az állapotban az álomtalan alvás, a transz és
a mély hipnózis alatt lehetünk. Delta-hullámoknak nagy szerepük van a
gyógyulási folyamatokban és az immunrendszer jó működésének
fönntartásában.
Azt, hogy az agyhullámoknak mi a viszonyuk a gondolkodáshoz igazából
ma még nem tudjuk. A gondolkodás oldaláról közelítve a különböző
rendszereket ma a következő csoportba szokás sorolni:
Emlékezet nélküli rendszerek: viselkedésükre az jellemző, hogy adott
bemenőjelre minden esetben adott kimenő jellel reagálnak.
Emlékezettel rendelkező rendszerek: a bemenő jel ismeretében a kimenő
jel még nem adható meg. Figyelembe kell vennünk a korábban adott
bemenőjeleket is, amelyekre a rendszer emlékezik. Az ide tartozó
rendszereknél a kimenő jel attól az állapottól is függ, amelyben a
rendszer van az adott bemenőjel érkezésekor.
Belső képpel rendelkező rendszerek: A rendszer viselkedése egy ideig
az előző kettő lehetőség valamelyike, majd egy hírtelen változás
történik, "új" rendszerként kezd viselkedni. Az ilyen rendszer a
bemenő jeleket "képpé" szervezi, s a kimenőjelek kialakításában a
környezetről kialakított kép is részt vesz. A sorozatosan érkező
bemenő jelek erre a képre úgy hatnak, hogy azt minőségében
megváltoztatják, s ez a minőségi változás azt eredményezi, hogy a
rendszer most másként reagál, mint korábban.
Az emberi agy egy ilyen bonyolult belső képpel bíró rendszer(eke)t
irányít...
Duna Televízió * DunaText * Y-akták
1996. szeptember 18. - 1996. október 2.