Dimenzió #14

Y-akták - Tele Fiction Magazin

(paratudományok)

   Sánta Csaba:
                            AZ ÉLTETŐ INFORMÁCIÓ
                                 - 2. rész -

   1995.   áprilisában   egy   érdekfeszítő   információ  kezdte  támadni
   tudományos  életünk  bástyáit.  Két amerikai bátor ember: James Watson
   (a  DNS  fölfedezőjének  csupán  névrokona!)  harvardi  immunológus (a
   szervezet  védelmi  rendszerének orvosa) és Thomas Donndelinger idahói
   patológus  (betegségek  okát  kutató  orvos) a Bécsben megrendezett in
   vitro  (az  élő  szervezeten  kívüli)  mesterséges megtermékenyítéssel
   foglalkozó  világkongresszuson  egy  igazi információs bombával álltak
   elő.

   A  hír  a  következő  volt: az (emberi) szervezet nem sejtekből, hanem
   sejtpárokból  épül  föl.  A  kutatók állításukat egy kétéves kísérleti
   sorozatra  alapozzák.  Emberi agyból, spermából, különféle rovarokból,
   valamint  planktonokból  vett  szöveteket  vizsgáltak  egy új, általuk
   fejlesztett  elektronmikroszkópos  technikával.  Az  eredmény a fenti,
   korábbi  nézeteinket meghazudtoló, egy "árnyékvilág" létét föltételező
   tudományos gyanú lett.

   Megkettőződtünk?! E két emberke nem állít kevesebbet, mint azt, hogy a
   tudomány eddig - s bizony még ma is! - egyszerűen nem vett - nem vesz!
   - tudomást testi létezésünk feléről.

   A  két  kutatóorvos  titkolózik:  a  tény  közlésén  túl  bizonyítékok
   bemutatására  nem voltak hajlandóak. (Talán tudnak még valamit, amiről
   nem  lehet  beszélni...)  Kollégáik  válaszul megsértődtek, duzzognak.
   (Íme ez egy tudományos vita 1995/96-ban! !!)

   Az  már  régebbről  tudott, hogy a sejteket - különböző eljárásokkal -
   vizsgálva "sötétek" és "világosak" csoportjaira lelhetünk. E csoportok
   még  csak  nem  is  állandóak:  egy  sejtet  huzamosabb ideig figyelve
   sötétedése  és  világosodása is megfigyelhető. Watsonék azonban azt is
   mondják, hogy az úgynevezett "elhalt sejtek" nem hullák, képesek adott
   működésekre...

   A kétkedés folyik... Az egyik "érv" (?) szerint a tér ki van töltve, s
   hol  férne  ott  el  bármi...  (Nem  gondoljuk,  hogy  eme gondolattal
   érdemben  kellene  foglalkozni,  hiszen ez az eukleidészi térben talán
   igaz  lehet,  de  hol  van eukleidészi tér ...) Egy másik érv a Lajtha
   László  magyar  biokémikus  által egy manchesteri rákkutató központban
   fölfedezett "őssejtekhez" kapcsolódik.

   Ma  úgy  tudjuk,  hogy  e  különleges  sejtek csupán elenyésző számban
   vannak  jelen  szervezeteinkben.  Furcsaságuk,  hogy belőlük bármilyen
   sejt   megszülethet.   Az   "őssejtek"  adnak  lehetőséget  például  a
   csontvelő-átültetésekhez. De tényleg ezt értették félre? Vagy nem?!

   A  tudomány  azt állítja, hogy nincs "árnyékvilág", csupán az őssejtek
   vannak,  s  bizonyos  föltételek  teljesülése  mellett  ezekből akár a
   teljes  immunrendszer  (a szervezet védekezési rendszere) fölépíthető.
   Vitatják ugyanakkor, hogy elhalt - az onban még kimutatható - sejteket
   aktivizálni lehetne...

   A  tudomány  állítja  ugyanakkor  -  mert  ki  vitatná, hogy Watson és
   Donndelinger  urak  a  tudomány  képviselői - azt is, hogy létezik egy
   "árnyékvilág",  s  ha  itt  meghatározott  behatásokat végzünk majdan,
   akkor  gyógyítható  lesz  a rák (sejtek aktivitásának  levétele) és az
   AIDS (az immunrendszer "pótlása").

   E  már-már  tudományfilozófiai  (Pszt!) példa jól mutatja be, hogy egy
   "egységnyi"  információ  "értékétől"  mennyi  minden  függ. És nem árt
   tudnunk  azt  sem  -  mint arra Tom Stoiner is figyelmeztet -, hogy az
   információ attól függetlenül létezik, hogy arról "értelmes" lény tud-e
   vagy sem.

   Vitatkozhatunk  mi  holmi  "árnyékvilágról", de nem árt tudnunk,  hogy
   annak léte vagy nem léte tény kérdés, amit a mi  pillanatnyi nézetünk,
   véleményünk nem igazán befolyásol. (Szerencsére.)

   Apropó...  Rákkutatás és információ, hogy maradjunk a tényeknél. Az Y-
   AKTÁK  hatodik  számában  már  írtunk  Jacques Benveniste és csoportja
   kutatásairól.

   A   francia  csoport  1988-ban  adta  hírül,  hogy  a  vízmolekuláknak
   memóriájuk, emlékezetük van. Hasonlóan igaz ez minden poláros (pozitív
   és  negatív  pólussal rendelkező, elektromos) molekulára. Ezek képesek
   jóval   a   közvetlen  találkozás  után  is  biológiai  értékkel  bíró
   információkat  továbbadni.  Ugyanakkor  e jelenség elektromágneses tér
   alkalmazásával   meggátolható,   a   biológiai  üzenet  "törölhető"  a
   molekulák memóriájából. Jó... Pontosabban, nem jó... E szerint ugyanis
   a   szervezet   információforgalma   külsőleg   befolyásolható,   akár
   blokkolható.  Mindez bizonyítja (!!!!!) az "agymanipulációk" létét, de
   ezt hagyjuk, van fontosabb is...

   A  fontosabb:  világunkat megváltoztattuk, egyre több elektromos teret
   keltő  vagy/és használó készüléket működtetünk. Az elektromágneses tér
   pedig  gátolja,  megváltoztatja  a  biológiai  információk terjedését,
   szerepét.

   Szervezetünknek  hiánya  van.  Észleli  és  termelni  kezd.  Beindul a
   műhely,   csúcsra   jár   vegyi  konyhánk.  Ám  elektromos  eszközeink
   megrongálták  a receptkönyvet. Más készül, valami rákféle. A hiány, az
   étvágy  ugyanakkor  megmarad.  A  szervezet ezt érzékeli  és fokozza a
   termelést. Még! Még! és Még! Egyre fáradtabban és egyre éhesebben... A
   rák készül és készül. Nincs megállás.

   És mit tesz 1996 orvosa?!

   Az  orvos kivágja a megtermelt daganatot. Jó, végtére is az ott úgysem
   kell...  De  a  folyamatba  bele  tudott szólni? Nem! Doktorunk tovább
   kísérletez,  jön a sugár- és kemoterápia. Ez két dolgot eredményezhet:
   vagy  kiirtja  az  éhség  érzetének,  az  önellenőrzésnek a központját
   (ekkor  a  szervezetnek  még  hiánya  van,  de már nem tud, nem tudhat
   erről...),  vagy kiirtja a konyhát (ekkor a szervezet hiába érzi, hogy
   hiánya  van,  nem tudhat tovább termelni...) - Nem nehéz belátni, hogy
   "sikeres"  (?)   próbálkozás esetén rák ugyan nem lesz, de a szervezet
   attól még meghal. Éhen, hiányának kínjaiban.

   Lehetne másképpen?! Lehetne...

   Watson   és   Donndelinger   urak   állítása   a   "fantomsejtek",  az
   "árnyékvilág"  létéről,  az  átjárhatóságról azt sejteti, hogy létezik
   egy információs szerkezet (program) a két "világ" kapcsolatáról, s ezt
   módunkban áll megismerni...

   Benveniste  úrék  kutatásaiból  pedig  közvetlenül  levezethető,  hogy
   mindez   működik   is.  Persze  jelen  pillanatban  még  csupán  ön-ön
   elpusztításunk irányában. Ezt már ismerhetjük is...

   Tom  Stoiner lassan évtizedek óta igyekszik fölhívni a figyelmet arra,
   hogy  az  anyag  és az energia mellett az információ is a világegyetem
   elválaszthatatlan része. E fizikai információ három jellemzővel bír:

   (1.)  Minden  rendszer, amely időben vagy térben rendezett információt
   tartalmaz. anyag --- tömeg energia --- hő információ --- rendezettség

   (2.)  Az információ a (termodinamikai) valószínűtlenség függvénye: S =
   k ln (Io/I)

   (3.)  Azonos  körülmények,  környezeti föltételek mellett egy rendszer
   információtartalmát az a "hasznos" munka határozza meg, amely az adott
   információtartalom  létrehozásához szükséges. Az információföldolgozás
   a   munka   egyik   fajtája.   (Közelít   őleg   1  J  (joule)  tíz  a
   huszonharmadikon bitnek felel meg.)

   Az  idő,  a  távolság,  az  irány,  egyenleteink  állandói,  az  anyag
   részecskéinek  tulajdonságai,  genetikai  meghatározottságunk, maga az
   élet - mind az információ különböző formáit jelentik.

   Az információ két fajtájáról beszélhetünk.

   Szerkezeti információ: az anyag és az energia rendezettségét adja.

   Kinetikai információ: egy rendszer valószínűtől eltérő, nem egyensúlyi
   állapotát jellemzi.

   Egy  rendszer  információtartalma  azoknak  a  kötéseknek a függvénye,
   amelyek  az egyszerűbb egységeket bonyolultabbakká kapcsolják össze. A
   világ  rendezettsége  egyenlő  az  információs szintek hierarchiájával
   (egybefolyó rangsorával).

   Az  információfizika  iránt érdeklődőknek Tom Stoiner Információ és az
   univerzum    belső    szerkezete    és    Rényi    Alfréd   Napló   az
   információelméletről  című  könyveiket javasoljuk tanulmányozásra. Egy
   picit  "profibb" matematikai tudás birtokában érdem es próbálkozni még
   Dietrich  Stauffer  és  H.  Eugene  Stanley  Newtontól  Mandelbrotig -
   Bevezetés az elméleti fizikába című könyvvel is.

   E  művek  elolvasása  után  talán  arra  jöhetünk rá, hogy az ősi hit,
   miszerint  van  a  test,  a  szellem és a lélek, mai tudományunkban is
   visszatükröződik: van az anyag, van az információ és van az energia...
   Együtt vannak...

   Azt mondhatjuk, hogy az univerzum információs szintek hierarchiája. És
   valóban...  Nem  is  olyan  rég,  a  kibernetika  megjelenése  után  a
   tudományos-fantázia   az   értelmes  robotot  úgy  képzelte  el,  mint
   egyenrangú,  magunk mellé "megteremtendő" csodát. Aztán kiderült, hogy
   ez így nem fog menni... Csupán utánzókat "teremthetünk". Az igaz, hogy
   itt-ott jobban utánoznak minket, példának okán az adatföldolgozás vagy
   a precizitás (pontosság) terén föltétlen. Ám van, ahol nem lesznek (?)
   ké  pesek utánozni minket, s ez az érzelmek vagy a kreatív gondolkodás
   területein  főképpen  igaz.  Aztán  kiderült, hogy ez csupán másképpen
   igaz...

   Roger  Penrose  utal  arra,  hogy  az  értelem  kérdése a kvantumvilág
   szintjén  keresendő. De a számítógép lassan eljutott oda, hogy hálózat
   lett,   először   pici,   majd  nagy,  aztán  mára  -  valljuk  be!  -
   ellenőrizhetetlen. Ennek az információs szupersztrádának mi nem csupán
   szerencsés   haszonélvezői   vagyunk,   de   fizikai   szempontból   a
   kvantumkáoszát   alkotó  világa  is.  Érdekes  logikai  következményei
   lehetnek,  ha  az  evolúciót  ilyen  értelemben újra tekintjük. Ez egy
   kifelé  építkező,  éppen  ezért  teret  váltó  lineáris  idő... A sors
   fintora,  hogy  "fantomvilágok"  itt  is  vannak  -  ma  már létezik a
   "virtuális   valóság".   A  megtapasztalás  korlátlansága  a  teremtés
   lehetősége.

                     Duna Televízió * DunaText * Y-akták
                     1996. június 26. - 1996. július 10.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.