Sánta Csaba:
AZ ÉLTETŐ INFORMÁCIÓ
- 2. rész -
1995. áprilisában egy érdekfeszítő információ kezdte támadni
tudományos életünk bástyáit. Két amerikai bátor ember: James Watson
(a DNS fölfedezőjének csupán névrokona!) harvardi immunológus (a
szervezet védelmi rendszerének orvosa) és Thomas Donndelinger idahói
patológus (betegségek okát kutató orvos) a Bécsben megrendezett in
vitro (az élő szervezeten kívüli) mesterséges megtermékenyítéssel
foglalkozó világkongresszuson egy igazi információs bombával álltak
elő.
A hír a következő volt: az (emberi) szervezet nem sejtekből, hanem
sejtpárokból épül föl. A kutatók állításukat egy kétéves kísérleti
sorozatra alapozzák. Emberi agyból, spermából, különféle rovarokból,
valamint planktonokból vett szöveteket vizsgáltak egy új, általuk
fejlesztett elektronmikroszkópos technikával. Az eredmény a fenti,
korábbi nézeteinket meghazudtoló, egy "árnyékvilág" létét föltételező
tudományos gyanú lett.
Megkettőződtünk?! E két emberke nem állít kevesebbet, mint azt, hogy a
tudomány eddig - s bizony még ma is! - egyszerűen nem vett - nem vesz!
- tudomást testi létezésünk feléről.
A két kutatóorvos titkolózik: a tény közlésén túl bizonyítékok
bemutatására nem voltak hajlandóak. (Talán tudnak még valamit, amiről
nem lehet beszélni...) Kollégáik válaszul megsértődtek, duzzognak.
(Íme ez egy tudományos vita 1995/96-ban! !!)
Az már régebbről tudott, hogy a sejteket - különböző eljárásokkal -
vizsgálva "sötétek" és "világosak" csoportjaira lelhetünk. E csoportok
még csak nem is állandóak: egy sejtet huzamosabb ideig figyelve
sötétedése és világosodása is megfigyelhető. Watsonék azonban azt is
mondják, hogy az úgynevezett "elhalt sejtek" nem hullák, képesek adott
működésekre...
A kétkedés folyik... Az egyik "érv" (?) szerint a tér ki van töltve, s
hol férne ott el bármi... (Nem gondoljuk, hogy eme gondolattal
érdemben kellene foglalkozni, hiszen ez az eukleidészi térben talán
igaz lehet, de hol van eukleidészi tér ...) Egy másik érv a Lajtha
László magyar biokémikus által egy manchesteri rákkutató központban
fölfedezett "őssejtekhez" kapcsolódik.
Ma úgy tudjuk, hogy e különleges sejtek csupán elenyésző számban
vannak jelen szervezeteinkben. Furcsaságuk, hogy belőlük bármilyen
sejt megszülethet. Az "őssejtek" adnak lehetőséget például a
csontvelő-átültetésekhez. De tényleg ezt értették félre? Vagy nem?!
A tudomány azt állítja, hogy nincs "árnyékvilág", csupán az őssejtek
vannak, s bizonyos föltételek teljesülése mellett ezekből akár a
teljes immunrendszer (a szervezet védekezési rendszere) fölépíthető.
Vitatják ugyanakkor, hogy elhalt - az onban még kimutatható - sejteket
aktivizálni lehetne...
A tudomány állítja ugyanakkor - mert ki vitatná, hogy Watson és
Donndelinger urak a tudomány képviselői - azt is, hogy létezik egy
"árnyékvilág", s ha itt meghatározott behatásokat végzünk majdan,
akkor gyógyítható lesz a rák (sejtek aktivitásának levétele) és az
AIDS (az immunrendszer "pótlása").
E már-már tudományfilozófiai (Pszt!) példa jól mutatja be, hogy egy
"egységnyi" információ "értékétől" mennyi minden függ. És nem árt
tudnunk azt sem - mint arra Tom Stoiner is figyelmeztet -, hogy az
információ attól függetlenül létezik, hogy arról "értelmes" lény tud-e
vagy sem.
Vitatkozhatunk mi holmi "árnyékvilágról", de nem árt tudnunk, hogy
annak léte vagy nem léte tény kérdés, amit a mi pillanatnyi nézetünk,
véleményünk nem igazán befolyásol. (Szerencsére.)
Apropó... Rákkutatás és információ, hogy maradjunk a tényeknél. Az Y-
AKTÁK hatodik számában már írtunk Jacques Benveniste és csoportja
kutatásairól.
A francia csoport 1988-ban adta hírül, hogy a vízmolekuláknak
memóriájuk, emlékezetük van. Hasonlóan igaz ez minden poláros (pozitív
és negatív pólussal rendelkező, elektromos) molekulára. Ezek képesek
jóval a közvetlen találkozás után is biológiai értékkel bíró
információkat továbbadni. Ugyanakkor e jelenség elektromágneses tér
alkalmazásával meggátolható, a biológiai üzenet "törölhető" a
molekulák memóriájából. Jó... Pontosabban, nem jó... E szerint ugyanis
a szervezet információforgalma külsőleg befolyásolható, akár
blokkolható. Mindez bizonyítja (!!!!!) az "agymanipulációk" létét, de
ezt hagyjuk, van fontosabb is...
A fontosabb: világunkat megváltoztattuk, egyre több elektromos teret
keltő vagy/és használó készüléket működtetünk. Az elektromágneses tér
pedig gátolja, megváltoztatja a biológiai információk terjedését,
szerepét.
Szervezetünknek hiánya van. Észleli és termelni kezd. Beindul a
műhely, csúcsra jár vegyi konyhánk. Ám elektromos eszközeink
megrongálták a receptkönyvet. Más készül, valami rákféle. A hiány, az
étvágy ugyanakkor megmarad. A szervezet ezt érzékeli és fokozza a
termelést. Még! Még! és Még! Egyre fáradtabban és egyre éhesebben... A
rák készül és készül. Nincs megállás.
És mit tesz 1996 orvosa?!
Az orvos kivágja a megtermelt daganatot. Jó, végtére is az ott úgysem
kell... De a folyamatba bele tudott szólni? Nem! Doktorunk tovább
kísérletez, jön a sugár- és kemoterápia. Ez két dolgot eredményezhet:
vagy kiirtja az éhség érzetének, az önellenőrzésnek a központját
(ekkor a szervezetnek még hiánya van, de már nem tud, nem tudhat
erről...), vagy kiirtja a konyhát (ekkor a szervezet hiába érzi, hogy
hiánya van, nem tudhat tovább termelni...) - Nem nehéz belátni, hogy
"sikeres" (?) próbálkozás esetén rák ugyan nem lesz, de a szervezet
attól még meghal. Éhen, hiányának kínjaiban.
Lehetne másképpen?! Lehetne...
Watson és Donndelinger urak állítása a "fantomsejtek", az
"árnyékvilág" létéről, az átjárhatóságról azt sejteti, hogy létezik
egy információs szerkezet (program) a két "világ" kapcsolatáról, s ezt
módunkban áll megismerni...
Benveniste úrék kutatásaiból pedig közvetlenül levezethető, hogy
mindez működik is. Persze jelen pillanatban még csupán ön-ön
elpusztításunk irányában. Ezt már ismerhetjük is...
Tom Stoiner lassan évtizedek óta igyekszik fölhívni a figyelmet arra,
hogy az anyag és az energia mellett az információ is a világegyetem
elválaszthatatlan része. E fizikai információ három jellemzővel bír:
(1.) Minden rendszer, amely időben vagy térben rendezett információt
tartalmaz. anyag --- tömeg energia --- hő információ --- rendezettség
(2.) Az információ a (termodinamikai) valószínűtlenség függvénye: S =
k ln (Io/I)
(3.) Azonos körülmények, környezeti föltételek mellett egy rendszer
információtartalmát az a "hasznos" munka határozza meg, amely az adott
információtartalom létrehozásához szükséges. Az információföldolgozás
a munka egyik fajtája. (Közelít őleg 1 J (joule) tíz a
huszonharmadikon bitnek felel meg.)
Az idő, a távolság, az irány, egyenleteink állandói, az anyag
részecskéinek tulajdonságai, genetikai meghatározottságunk, maga az
élet - mind az információ különböző formáit jelentik.
Az információ két fajtájáról beszélhetünk.
Szerkezeti információ: az anyag és az energia rendezettségét adja.
Kinetikai információ: egy rendszer valószínűtől eltérő, nem egyensúlyi
állapotát jellemzi.
Egy rendszer információtartalma azoknak a kötéseknek a függvénye,
amelyek az egyszerűbb egységeket bonyolultabbakká kapcsolják össze. A
világ rendezettsége egyenlő az információs szintek hierarchiájával
(egybefolyó rangsorával).
Az információfizika iránt érdeklődőknek Tom Stoiner Információ és az
univerzum belső szerkezete és Rényi Alfréd Napló az
információelméletről című könyveiket javasoljuk tanulmányozásra. Egy
picit "profibb" matematikai tudás birtokában érdem es próbálkozni még
Dietrich Stauffer és H. Eugene Stanley Newtontól Mandelbrotig -
Bevezetés az elméleti fizikába című könyvvel is.
E művek elolvasása után talán arra jöhetünk rá, hogy az ősi hit,
miszerint van a test, a szellem és a lélek, mai tudományunkban is
visszatükröződik: van az anyag, van az információ és van az energia...
Együtt vannak...
Azt mondhatjuk, hogy az univerzum információs szintek hierarchiája. És
valóban... Nem is olyan rég, a kibernetika megjelenése után a
tudományos-fantázia az értelmes robotot úgy képzelte el, mint
egyenrangú, magunk mellé "megteremtendő" csodát. Aztán kiderült, hogy
ez így nem fog menni... Csupán utánzókat "teremthetünk". Az igaz, hogy
itt-ott jobban utánoznak minket, példának okán az adatföldolgozás vagy
a precizitás (pontosság) terén föltétlen. Ám van, ahol nem lesznek (?)
ké pesek utánozni minket, s ez az érzelmek vagy a kreatív gondolkodás
területein főképpen igaz. Aztán kiderült, hogy ez csupán másképpen
igaz...
Roger Penrose utal arra, hogy az értelem kérdése a kvantumvilág
szintjén keresendő. De a számítógép lassan eljutott oda, hogy hálózat
lett, először pici, majd nagy, aztán mára - valljuk be! -
ellenőrizhetetlen. Ennek az információs szupersztrádának mi nem csupán
szerencsés haszonélvezői vagyunk, de fizikai szempontból a
kvantumkáoszát alkotó világa is. Érdekes logikai következményei
lehetnek, ha az evolúciót ilyen értelemben újra tekintjük. Ez egy
kifelé építkező, éppen ezért teret váltó lineáris idő... A sors
fintora, hogy "fantomvilágok" itt is vannak - ma már létezik a
"virtuális valóság". A megtapasztalás korlátlansága a teremtés
lehetősége.
Duna Televízió * DunaText * Y-akták
1996. június 26. - 1996. július 10.