Sánta Csaba:
UFO-JELENSÉGEK ÉS MEGÍTÉLÉSÜK
UFO (Unidentifield Flying Object - azonosítatlan repülő tárgy) alatt
első megközelítésben (a fogalom eredeti jelentéseként!) olyan
tárgyakat és jelenségeket értünk, amelyeket a földi légkörben
figyelnek meg és nem tudnak azonosítani. Az UFO észlelések jelentős
része, kb. 95 százaléka utólagosan azonosítható (pl. repülőgéppel,
léggömbbel, meteorral, mesterséges égitesttel, meteorológiai
jelenségekkel stb.).
Az UFO-jelenség az UFO-megfigyelések néhány százalékának tényleges
hátterét adják.
Megjelenik az UFO második jelentése. A repülő "szerkezetek"
látszólagosan súlytalan viselkedését és célirányosnak vélhető mozgását
intelligenciával azonosítják és a "világűri betolakodók" magasabb
szintű technikai ismereteinek és képességeinek tulajdonítják.
MÍtosz vagy valóság? Az Y-aktákban nem érezzük feladatunknak eldönteni
a kérdést. Három okból tartjuk fontosnak a vizsgálatát.
Első okunk: Egy kis emberke indián regényeket olvas történésznek,
talán régésznek készül. Egy másik kislegény krimiket olvas, nyomozó
lesz. Egy harmadik éppen tudományosan fantasztikus könyvet szed
salátává... ő fizikus lesz, mérnök vagy "követ" egy másik világba.
Mások mást olvasnak és mások lesznek. Néhányan több témát is... ők
pusztán "normálisnak" készülnek.
Második okunk: Az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban,
Olaszországban, Svédországban, Nagy-Britanniában, Oroszországban és
más országokban is a legfelsőbb állami és katonai vezetés külön
hivatalt szervezett az ufókkal kapcsolatos megfigyelések gyűjtésére,
megvizsgálására. A nagyhatalmak érdeklődésének két oka lehet: (1.)
valami van, (2.) valami más van, de inkább erre figyeljünk.
Harmadik okunk: Az UFO jelenségek - és most függetlenül attól, hogy mi
húzódik meg okként a háttérben - tudományos értékkel is bírnak. Carl
Gustav Jung (1875-1961) Titokzatos jelek az égen című könyvében a
következőket Írja: "Ugyanarra a következtetésre jutottam, mint ...
félhivatalos jelentésében Edward J. Ruppelt, az ufók megfigyelésével
megbízott USA- hivatal egykori vezetője. A következtetés Így szólt:
Láttak valamit, de senki sem tudja, hogy mit. Sőt nehéz, csaknem
lehetetlen helytálló képet alkotni ezekről az objektumokról, mivel nem
úgy viselkednek, mint tárgyak, hanem súlytalanul, mint a gondolatok."
Az Y-akták negyedik számát Így részben az előbbi okok, részben
olvasóink kérései alapján az UFO témakörnek szenteljük. Nem eldöntve a
kérdést, csupán tisztázva néhány fogalmat...
Az UFO fogalom a köztudatban összekapcsolódik a repülő csészealj
(Flying Saucer) elnevezéssel. Ez az elnevezés egy amerikai üzletember,
Kenneth Arnold nevéhez kötődik. 1947 júniusában magánrepülőgépével
Washington állam fölött repült, amikor kilenc fénylő korongot látott,
amelyek lánc alakba repültek. A látottak leírásakor, az észlelését
csészealjakhoz hasonlította. Ez az elnevezés az újságírók
"segítségével" bekerült a köztudatba.
Az UFO-jelenségek csoportosításának ma is elfogadott módját Allen
Hynek amerikai csillagász alkotta meg. Kategóriái a következők:
Éjszakai fény (NL, Nocturnal Light). A leggyakrabban előforduló UFO
megfigyelések az éjszaka nagy távolságból észlelt világító tárgyak.
Nappali korong (DD, Daylight Disc). A megfigyelések ezen csoportjában
a nappali észlelések tartoznak. 150 méternél nagyobb távolságról van
az élmény és oválisnak vagy korong alakúnak tűnik a látvány.
Radarészlelések (RV - Radar/Visual). Azon vizuális észlelések
csoportja, amelyeket radarészlelés megerősít.
Első típusú találkozás (CE-1, Close Encounter Of The First Kind)
kategóriájába azok a megfigyelések tartoznak, amelyeknél az
objektumokat 150 méternél közelebbről figyelik meg, de nem jön létre
kölcsönhatás a környezettel. A szemtanúk ekkor már az UFO részleteit
is pontosan le tudják Írni.
Második típusú találkozás (CE-2, Close Encounter Of The Second Kind)
kategóriájában már az UFO hatással van a környezetére - pszichológiai
és fizikai utóhatások lesznek érezhetőek, mint például: égési
sérülések, bénulások, rosszullét, depresszió vagy leszállási nyomok,
elektromos zavarok.
A harmadik típusú találkozás (CE-3, Close Encounter Of The Third Kind)
eseteiben a szemtanúk az UFO "utasairól" számolnak be.
A negyedik típusú találkozás (CE-4, Close Encounter Of The Fourth
Kind) már nem Hynek kategóriáihoz tartozik. Ezeknél, az
"eltérítéseknek" is nevezett eseményeknél a szemtanú már nem csak
látja az "utasokat", közvetlen kommunikációs vagy más kapcsolatba
kerül velük. E kategória alanyai gyakran tudatosan vagy akaratuktól
függetlenül képessé válnak kapcsolatfelvételre az "idegenekkel" (saját
elmondásaik szerint!). Ezek a transzmediális kapcsolatok kétoldalú
információcserék.
Magyar eredetű érdekességként lehet említeni Hargitai Károly
"illuzogram" fogalmát. Ezt a kifejezést a jelenség során ténylegesen
jelen nem lévő, de valóságosnak tűnő tárgyak, lények, alakzatok
megjelenítését jelenti. A megjelenés módja a hologramhoz hasonló
háromdimenziós kép.
Az UFO-jelenségek hírét Carl Gustav Jung víziós hírnek tekinti. A
józan észhez törvényszerűen hozzátartozó szkepszis (kétely) az UFO-
történeteket világszerte ismételt történetekként lassan igyekszik
elfogadni. Mindez abban különbözik a szokványos rémhírszerű
véleményektől, hogy víziókban fejeződik ki, vagy víziók hozzák létre.
A víziós hír előfeltétele egy szokatlan emóció (érzelmi élmény,
felindulás), ellentétben a szokványos hírrel, amelynek elterjedéséhez
és fejlődéséhez elegendő a mindenütt meglévő kíváncsiság és
szenzációéhség. A vízióvá és érzéki csalódássá való fokozódás erősebb
izgalomból és ezért mélyebb forrásból ered.
Ha azonban pszichológiai projekcióról (vetület, vetítés -
pszichológiai fogalomként: az én a tudattalan "titkát" kivetíti a
környezetére, saját magát környezetében látja, hibáival környezetét
ruházza föl), akkor ehhez lennie kell pszichikai oknak is.
Ha egy kijelentést rendszeresen és több, független forrásból -
úgyszólván mindenütt - megerősítenek, akkor fel kell tételeznünk, hogy
ehhez mindenütt megvan a megfelelő indíték is.
Az egyénben akkor keletkeznek ilyen jelenségek - például abnormális
meggyőződések, víziók, illúziók stb. -, ha az egyén pszichikailag
disszociált (bomló, széteső), vagyis ha szakadás következett be a
tudat attitűdje (beállítódása) és a tudattalan vele szemben álló
tartalmai között.
Ma azonban, amikor már a földi csillagászoknak sikerült kimutatniuk,
hogy oxigén található a Jupiter egyik holdján (Európa), vagy amikor
bizonyítottan víz található két naprendszeren túli bolygón (+80 és -80
Celsius-fokos hőmérsékletek mellett!) talán már egyre kevesebben
hiszik, hogy nincs élet a Földön kívül. Biztosan van! Azt azonban nem
tudhatjuk, hogy az élet mely fejlettségi fokon áll másutt... Ma még
nem tudhatjuk, hogy az az intelligencia elindult e kutatni a
"világot", hogy esetleg már itt legyen nálunk... Ma még nem
vitatkozhatunk Jung elméletével, de már ma szólnunk kell, jelezni,
hogy mindez valós is lehet(ne)...
Az UFO-jelenségekkel kapcsolatban meg kell még említenünk valamit,
amit a (velősebb) "szak"irodalmak is igyekeznek elhallgatni. Ez a
szimmetria kérdése. Talán még néhányan emlékeznek arra, hogy iskolai
tanulmányaikban a geometriai transzformációk tárgyalásánál vették,
hogy egy transzformáció (átalakítás) akkor szimmetrikus, ha "pont
képének a képe maga a pont". A fizika ettől némileg továbbmegy, egy
fizikai hatás akkor szimmetrikus, ha egy meghatározott műveletnek
alávetve nem tapasztalunk változást. Érdekesség, hogy a
kvantummechanikában minden szimmetriának egy megmaradási törvény felel
meg. Például a térbeli eltolás a kvantummechanikában az impulzus
(lendület) megmaradásának, az időbeli eltolás az energia
megmaradásának, az adott szöggel való elforgatás az impulzusmomentum
(perdület) megmaradásának felel meg.
Galileo Galilei (1564-1642) a szimmetriák vizsgálata során egy nagyon
fontos észrevételre ébredt: A fizikai törvények a méretváltozással
szemben - bizonyos határokon túl - már nem maradnak változatlanok. Két
csontvázat tervezett, mindkettőt olyanra, hogy elbírja majd saját
szervezete súlyát. Két különböző szerkezeti felépítést kapott...
Különböző méretekhez különböző létformák tartoznak! - állapította meg
Galilei, aki egyébként ezt a felfedezését egyenértékűnek (!!!)
tartotta a mozgástörvények fölfedezésével.
Két következmény, csupán fölvetési szinten:
(1.) A fizika törvényei csak meghatározott méretek esetén érvényesek.
Azt is mondhatnánk, hogy Galilei megsejtette a relativitás és a
kvantumosság törvényeinek a létét...
(2.) A második fölvetés az UFO-kutatás irányát kérdőjelezi meg. Miért
keresünk UFO- kat (értelmes lényeket) a kozmoszban, amikor mindezt
például a földi rovartársadalmaknál is tehetnénk? A földi
rovartársadalmak némelyike a spártai városállamokat vagy például a
"piramis"-egyiptomi társadalmat meghazudtoló szervezeti és
testfölépítésükhöz, testfölépítésükből adódható igényeikhez képest
technikai, technológiai szinten állnak. A kérdés, hogy hol van az
ösztön és a kultúra határa - már amennyiben létezik ilyen határ...
Talán saját lelkiismeretünk visz arra minket, hogy először a földön
túl keressük az értelmet... Állatkísérleteinket akarjuk igazolni az
"eltérítések" szörnyűségeivel? Lám, Ők is... Pedig egy csöppet sem
érdemeljük meg a kapcsolat szikráját sem, ha hasonló kapcsolatoktól mi
elzárkózunk... a másik irányban.
Duna Televízió * DunaText * Y-akták
1996. április 3. - 1996. április 17.