23. SZÖVEGES MELLÉKLET
PÁLYATÉTELEK
Néhány év pályatételeit kiragadva az alábbi témákat tűzték ki a tanítók
számára: 1898-ban:
I. A katholikus népiskolai hitoktatás körül miféle teendői vannak a
tanitónak 1) ott, ahol rendes hitoktató van és 2) ott, ahol hitoktató nincs?
II. A gazdasági ismétlő iskolák tanterve a helyi körülményekhez
módosíthatók-e és hogyan történjék ez, hogy az intézmény czéljának
megfeleljen?
(Püspöki körlevél 1849/1898. 59-63. o.) 1900-ban:
I. Szükséges-e az osztatlan népiskolák számára külön tanterv és miként
egyeztethető ez meg a népiskolák egységes természetével?
II. A minta-parasztgazdaságok előnyei a néptanító házi gazdaságára.
(Püspöki körlevél 1226/1901. 75. o.) 1901-ben
I. Hogyan lehet elkészíteni az osztatlan népiskola részletes tantervét ha
a) a gyermekek szorgalmasan járnak iskolába b) ha az iskolalátogatás
hiányos? II. Miként alakítsa át az egyszerű földműves gazdaságát?
(Püspöki körlevél 1225/1901. 83. o.) 1903-ban:
I. Milyen akadályok gátolták az V. és VI. osztályok kifejlődését a
népiskolában, és mi a teendő?
II. A tagositás milyen előnyöket és hátrányokat hordoz, és tanítónak
milyen feladatai vannak, hogy minél csekélyebb megrázkódtatással menjen
végbe a folyamat?
III. Miféle tervezetek tennék lehetővé, hogy a gazdák minél előbb
feloldhatnák munkájuk és földjük hasznát a nagy adósságok, tehát a tőke
uralma alól?
(Püspöki körlevél 1857/1902. 59-60. o.) 1907-ben:
I. Mik a tanító teendői, hogy a társadalom a szabadgondolkozó és egyéb a
katholikus egyház szellemét tönkre tenni akaró áramlattal szemben sikerrel
megküzdhessen?
II. Mi azoka, hogy a községi faiskolák rendeltetésüknek nem felelnek meg,
és mik a teendők?
III. Mily körülmények okozták hazai selyemtenyésztésünk hanyatlását és
mit kell tenni a néptanítónak ezen nagy baj megszüntetése érdekében?
(Püspöki körlevél 3779/1907. 1908-ban:
I. "Pécsegyházmegye földrajza" az elemi iskola III. osztálya számára
(gróf Zichy Gyula megyéspüspök 100 K-s pályadíjával).
II. Mely házi iparművészeti ágak lennének meghonosíthatók
tanítóegyleteink területén a nép közt a tanítók által?
III. A tejszövetkezetek anyagi és erkölcsi haszna.
IV. Mit tehet a kántortanító az egyházi zene - és éneknek a Szent Atya
Motu propio cimű rendelete értelmében való fejlesztése és művelése ügyében?
(Püspöki körlevél 4413/1908. 175. o.) 1911-ben:
"I. Miért és minő irányban és keretben van szükség az 1868. évi XXXVIII.
tcz. reviziójára?
II. A tankötelezettségnek egy vagy két évre való kitolása nem vonja-e
maga után a városi és falusi iskolák megkülönböztetését tanterv és
szorgalomidő szempontjából?
III. Munkatanulás, munkára való edzés és munkabirás, valamint a család
bővebb ellátása tekintetéből nem volna-e tanácsosabb faluhelyen hol
kizárólag vagy nagyobb részben földmiveléssel foglalkoznak... a tiz éven
felül való tankötelesek nyolc hónapi szorgalom idejének hat hónapra leendő
redukálása s e végből a tankötelezettségnek két ily tanévvel való
meghosszabbitása?
IV. Miben rejlik oka annak, hogy nálunk, katolikusoknál, a nép mindinkább
gyérebben kezd a templomban énekelni, holott a protestánsoknál az értelmiség
is együtt zsoltároz a néppel? Miként lehetne a régi és kétségtelenül nagy és
mély vallásos érzületet keltő és fentartó szokást ujból életre kelteni s
vajjon erre feltétlenül szükséges-e a hangjegy ismerete?
V. Mik a tanitóknak kötelezettségei s gyermekvédelem szempontjából
különös tekintettel a menhelyekben elhelyezettekre?"
(Püspöki körlevél 721/1911. 14-16. o.)