16. SZÖVEGES MELLÉKLET
AZ ISKOLA TELKE
(Az országos közegészségi tanács javaslata alapján)
"Alkalmas telek lényeges kellék a czélszerű és egészséges iskola
épitéséhez. A rosszul választott telek minden időre megronthatja az iskolát.
A telek oly helyen feküdjék, hogy a tanulók mennél könnyebben elérhessék.
(...)
A telek környezetére is ügyelni kell, hogy ne legyen a telek vásártér,
vasut (országut) avagy folyó, záporárkok mellett, ahol a gyermekek élete
veszélyben foroghat; ne legyen zajos, büdös gyár, rakodó hely, pocsolya; ne
korcsma, vágóhíd, kovácsmühely, sertésölő-hid, mén-, bikatelep, bordélyház
és efélék közelében, ami zajt, büzt, port okozhatna, avagy erkölcsileg
ronthatná a gyermekeket. Ellenben figyelembe veendő, hogy pl. a kisdedóvó
lehetőleg egy utirányba essék az iskolával (a templom könnyen elérhető
legyen). (...)
Legczélszerűbb a minden oldalról teljesen szabad telek, mert ilyenen
lehet leginkább úgy építeni az iskolát, hogy annak bőséges világossága és
levegője legyen s a tanítás zavartalanul folyhasson."
AZ ISKOLAÉPÜLET
72.370/97. sz. r. 1
"Iskola épitése csakis terv alapján engedhető meg, amelyet a hatóságnak
be kell mutatni. Egy osztályu iskolában szükséges helyiségek a) tanterem b)
az előcsarnok, illetőleg folyosó, c) az árnyékszék. Czélszerű, ha van az
iskolának d) mosdó- és ruhaszobája.
Több osztályú iskolában ugyanazok a helyiségek többszörösen szükségesek,
illetve kivánatosak; (...)
Egy vagy két osztályú iskolában csak egy tanítói lakás lehet az
iskolaépületben. Több osztályú földszintes iskolánál nem czélszerű, ha a
tanitók és a szolga benn laknak az iskolaépületben.
Iskolának legczélszerűbb a földszintes épület. Több osztályú iskolánál
azonban gazdaságosabb az emeletes építés. Két emeletnél magasabb az épület
nem lehet. (...)
Az iskolát ne épitsék ki az utcza vonalára, hanem legalább 6 méternyire
az utcza-vonalon belül, különösen akkor, ha az iskola előtt szük az utcza,
avagy ha az zajos, poros."
"Az iskola ablakai legczélszerűbben északkeletre vagy északnyugatra,
avagy délre tekintsenek. Kevésbbé előnyös a keletnek vagy nyugatnak fekvés,
mert nagyon forró és napos. Legrosszabb az északi fekvés, mert hideg,
nyirkos és sötét.
(...) Az iskola szilárd és tüzbiztos anyagból épüljön. (...) Az iskolát
tartós és nem tüzveszélyes fedéllel (cseréppel, palával vagy kátrányozott
fazsindelylyel) födjék.
Különösen gondoskodni kell oltó berendezésről és arról, hogy a gyermekek
tűz esetén gyorsan menekülhessenek, ajtón, folyosón ne torlódjanak. Zsuppal,
náddal egyáltalán nem szabad iskolát födni.
(...) A tanterem legfölebb 12 m hosszu lehet, (6,30-6,50 m mély).
Magassága legalább 3,80-4,00 m. (A magasság a hosszúsághoz oly arányban
álljon, mint 1:2,0-hez, vagy legfölebb 25-höz).
Az alapterület jól szellőzött iskolában és kisebb tanulók számára
legalább 1,0; kevésbé jól szellőzöttben s nagyobbak számára 1,20
négyzetmétert tegyen ki minden tanulóra.
A falzat lehetőségig simára vakoltassék, egyszersmind a szegleteket
mindenütt gömbölyitsék le. (...)
A terem mennyezete teljesen sima és a falzattal egyszinű legyen. (...)
A padlózat portalansága és könnyű tisztítása fontos egészségi
követelmény. Ennek az aszfalt- és a czementpadlózat felel meg a legjobban.
(...) Fapadlózatot igen czélszerü lenolajjal, forrón itatni... (...)
Tégla, sáragyag padló, vert, tapasztott padló nem egészséges, mert poros,
nehezen tartható tisztán s a fertőző anyagokat magába veszi, azért
iskolákban nem alkalmazhatók.
(...) Az ajtó kifelé nyiló, egy szárnyu és tágas legyen.
(...) ... a tanitó asztala közelében, az osztálynak első harmadában
legyen.
(...) A fűtést és szellőztetés ugy kell berendezni, hogy üde és
egészséges levegőt biztosítsanak a tnaulóknak minden évszakban."
(Forrás: HF-KÖM1910. 268-273. o.)