12. SZÖVEGES MELLÉKLET
17918
A "PÉCSEGYHÁZMEGYEI RÓM. KATH. TANÍTÓ-EGYESÜLET" ALAPSZABÁLYAI
I FEJEZET
1. paragrafus
Az egyesület cime: "Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanító-Egyesület." Az
egyesület pecsétjén és 1907. évszámmal e cím használandó.
2. paragrafus
Az egyesület célja:
a) A pécsegyházmegyei tanítók szellemi, erkölcsi és anyagi erejének
katholikus magyar nevelés és tanítás ügyi célra egységes szervezetbe való
foglalása.
b) Pályadíjak kitűzése által a tanítók szellemi és szakszerü
tökéletesedésének ügyét szolgálni.
II. FEJEZET
Az egyesület tagjai:
3. paragrafus
Az egyesület tagjai ötfélék u. m.:
a) Rendes,
b) Pártoló,
c) Alapító,
d) Tiszteletbeli és
e) Disztagok.
4. paragrafus
Rendes tagokul fölvétetnek a Pécsegyházmegye hatósága alá tartozó összes
esperes-ker.-tanfelügyelők, iskolaigazgatók, hitoktatók, elemi és polgári
iskolai tanítók, világi óvónők, tanítónők és a pécsi püspöki tanítóképző
intézet tanárai, kik az egyesületbe való belépésüket önként bejelentik.
5. paragrafus
Önként jelentkező pécsegyházmegyei felszentelt papokat, továbbá az
egyházmegye kötelékébe nem tartozó r. kath vallású óvónőket, tanítókat,
tanítónőket, tanárokat és tanügy barátokat az igazgatóság rendes tagokul
titkos szavazás utján felvehet.
6. paragrafus
a) Pártoló tag az, ki az egyesület segélyalapja javára akár egyszerre,
akár egymásutáni öt évi részletben 50 koronát, azaz ötven koronát lefizet.
b) Alapító tag az, ki az egyesület segélyalapja javára egyszer és
mindenkorra, akár kötvény utján biztosított évi 20 koronás részletekben 100
korona, azaz száz korona összeget lefizet.
c) Pártoló és alapító tagok lehetnek: az állam, egyházmegyék, vármegyék,
városok, községek, társaságok, egyesületek és bárminemű testület, melyek a
r. kath. anyaszentegyház törvényeivel ellentétben nem állanak.
d) Valláserkölcsi tekintetben kifogás alá nem eső bel- vagy külföldi,
főképen a keresztény nevelés és tanügy terén kitünt róm. kath. férfiakat
vagy nőket 10 rendes tag irásbeli inditványára az igazgatóság és választmány
egyértelmű javaslata alapján a közgyülés tiszteletbeli, esetleg disztagokul
választhat. Ily választás fölött a közgyülésen tanácskozásnak helye nincs. A
választás titkos szavazás utján történik. Külföldi egyén tiszteletbeli v.
disztagságának érvényessége a minisztérium jóváhagyásától függ.
e) A pártoló és alapító tag jogai élvezetébe akkor lép, ha akár összes
tagsági diját, akár a hátralékban levő részletek 5%-os kamatját lefizette.
f) A tagok felvételéről s létszámáról az igazgatóság a közgyűlésnek
minden évben jelentést tesz.
III. FEJEZET
Tagság megszünik
7. paragrafus
a) A tag halálával.
b) A rendes tagságot megszüntetni az egyházmegye kötelékéből, való avagy
az igazgatóságnál a ciklus vége előtt 1/4 évvel előre bejelentett önkéntes
kilépés.
c) A pártoló és alapító tagságot megszünteti egy évi részlet meg nem
fizetése. A c) pont tekintetében az igazgatóság esetről-esetre határoz.
8. paragrafus
Az egyesületnek nem lehet tagja:
a) Aki gyámság, gondnokság, csőd alatt áll, avagy jogerős fegyelmi ítélet
által állásából elmozdíttatott és aki az egyház által kárhoztatott valamely
társulatnak tagja.
b) Aki büntetett, nyereségvágyból elkövetett vétség, vallás és
közszemérem elleni bűnös cselekmény miatt bíróilag vagy fegyelmi uton
jogérvényesen elitéltetett.
c) Ha valakit a közgyülés az igazgatóság inditványára titkos szavazás
utján a tagok sorából törül. A c. pont alapján kimondott határozat csak a
megyéspüspöknek, illetőleg szék üresedés esetében a káptalani helynöknek, az
egyesület védnökének, a felterjesztett jegyzőkönyvre vonatkozó leirata után
foganatosítható.
IV. FEJEZET
A tagok jogai
9. paragrafus
a) Minden rendes tag cselekvő és szenvedő választói s a közgyülésen
tanácskozási és szavazati joggal bir.
b) A tagok mindazon kedvezményekben részesülnek, amelyeket az egyesület
nyujthat.
c) Az alapító és tiszteletbeli tagok a rendes tagok jogait élvezik, s ha
az alapító tag valamely testület, akkor jogait egy igazolt képviselője által
gyakorolhatja.
d) A pártoló tag, ha a 10 paragrafus értelmében az elnöktől arra
engedélyt nyer, a közgyüléseken tanácskozási joggal bír, de szavazati joga
nincs.
e) Az 5. paragrafusban meghatározott rendes tagok továbbá a pártoló és
alapító tagok azon esperesi körben gyakorolják az ott őket megillető
jogaikat, a mely körnek területén laknak. Az egyházmegye területén kivül
lakó egyesületi tagoknak tetszésükre bizatik, hogy melyik körhöz
tartozzanak, de egy cikluson át más körbe át nem léphetnek.
10. paragrafus
A pártoló tag azt, hogy a tanácskozásban részt akar venni, az elnöknél
köteles előre bejelenteni, aki az igazgatóság meghallgatásával a részvételre
engedélyt ad, de azt meg is tagadhatja.
V. FEJEZET
A tagok kötelességei
11. paragrafus
A rendes tagok kötelesek évi 3 kor. tagsági díjat minden év utolsó
negyedében, okt.-decemberben a köri pénztárosnál lefizetni. A tagdíjak
közigazgatási bírói úton is behajthatók.
12. paragrafus
Az egyesület nem a képviselet, hanem a személyes részvétel elve szerint
alakul meg. A gyűlésen való megjelenés azonban mindaddig, míg a tanítóság
anyagi helyzete és a közlekedés meg nem javul, továbbá, míg a gyűlések
fuvarügye véglegesen nem rendeztetik, minden ciklusban, tehát 5 évben csak
egyszer kötelező. A körök minden ciklus első évében tagjaikat 5 csoportba
osztják és sorshúzás utján előre kijelölik, hogy mely csoport, a ciklus mely
évében tartozik a közgyülésen megjelenni. A közgyülésen azonban minden
rendes tagnak akár a kör által kiküldött csoportba tartozik, akár
önszántából jelent meg, összes, tehát tanácskozási s szavazati, valamint
egyéb jogai fennállanak, s a csoportok kiküldése csupán azon célt szolgálja,
hogy a közgyülés eredménnyel legyen megtartható, de a tagok jogait nem
érinti.
VI. FEJEZET
Az egyesület működő szervei
13. paragrafus
a) Közgyülés.
b) Választmány.
c) Igazgatóság.
d) Esperesi körök.
e) Szakosztályok.
f) Védő bizottság.
14. paragrafus
Az egyesület minden évben egyszer rendes közgyülést tart.
15. paragrafus
Rendkívüli esetekben, avagy 50 rendes tag kívánságára az igazgatóság
rendkívüli közgyűlést hív össze.
16. paragrafus
Nagyobb egyházi vagy magyar történelmi események alkalmára az igazgatóság
és választmány egyetértő határozata értelmében diszközgyűlés hívható össze.
17. paragrafus
a) A közgyűlés mindig maga határoz a felett, hogy következő ülését hol
tartja.
b) Bármely közgyűlésre a meghívók a közgyűlés napját megelőzőleg 30
nappal szétküldendők. - A közgyűlés idejéről a kir. tanfelügyelő, kinek
kerületébe esik a gyűlés helye, kellő időben értesítendő.
c) Rendkívüli és diszközgyülések rendesen Pécsett, de kivételesen másutt
is tarthatók.
d) A meghívón a közgyűlés programmja mindig közzé teendő.
18. paragrafus
A választmány tagjai:
1. Az egyházmegyei főtanfelügyelő, a mennyiben e tisztet vállalja és a
kerületi esperes tanfelügyelők hivatalbol tagjai a választmánynak.
2. Az egyesület világi elnöke.
3. Az egyesület két alelnöke.
4. Az egyesület titkára.
5. Az egyesület két jegyzője.
6. A főpénztárnok.
7. Az esperesi körök világi elnökei.
8. A pécsi püspök férfi tanító-képző intézet igazgatója.
19. paragrafus
A választmány évenkint legalább 2-szer gyűlést tart.
20. paragrafus
Az igazgatóság tagjai:
1. Az egyházmegyei főtanfelügyelő, a mennyiben e tisztet vállalja,
hivatalból tagja az igazgatóságnak.
2. Az egyesület világi elnöke.
3. A két alelnök.
4. A titkár.
5. A két jegyző.
6. A főpénztárnok.
7. Négy a közgyűlés által választott világi igazgatósági tag.
8. A pécsi püspök férfi tanító-képző intézet igazgatója.
21. paragrafus
Az igazgatóság és választmány elnöke a mindenkori egyházmegyei
főtanfelügyelő, akadályoztatása esetén az egyesület világi elnöke, avagy
korban idősebb alelnöke. Az igazgatóság székhelye: Pécs.
22. paragrafus
Vidéki igazgatósági és tanító-választmányi tagok az egyesület pénztárából
számla szerint, nyugta ellenében vasuti vagy más fuvardíjakat az
igazgatósági vagy választmányi gyűlésen való megjelenésért felvehetik.
23. paragrafus
Az egyesület annyi esperesi körre oszlik, ahány esperesi kerület van az
egyházmegyében.
24. paragrafus
Szakosztályok a szükséghez és viszonyokhoz képest minden ciklusra a
ciklus első közgyűlése által alakíttatnak.
25. paragrafus
A szakosztályok a következők:
a) Hit- és erkölcstani.
b) Neveléstudományi, módszertani és gazdasági.
c) Irodalmi és történelmi.
d) Mennyiség- és terméttudományi.
e) Zenei.
f) Képzőművészeti és
g) Társadalomtudományi.
VII. FEJEZET
A közgyűlés hatásköre
26. paragrafus
a) Megválasztja a XV. és XVI-ik fejezetben foglalt tisztségviselőket.
b) Megválasztja a 20. paragrafusban előírt 4 világi igazgatósági tagot.
c) Megalakítja a szakosztályokat.
d) Meghallgatja az igazgatóság, választmány, körök és szakosztályok
működéséről szóló jelentéseket s azoknak tudomásul vétele fölött dönt.
e) Az évi költségvetést megállapítja, a számadásokat átvizsgálja s a
felmentést a választmány véleménye kapcsán vagy megadja, vagy pedig
megtagadja.
f) A közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, melyet a közgyűlés által
kiküldött két tag hitelesít és aláírják: egyházi elnök, világi elnök,
titkár. A hitelesített jegyzőkönyv a megyéspüspök, védő elnökhöz, szék
üresedés esetében a káptalani helynökhöz fölterjesztendő és a hozott
határozatok csak a védők jóváhagyó leirata után foganatosíthatók.
g) Az igazgatóság és választmány által a közgyűlési tárgysorozatba
felvett ügyeket tárgyalja.
h) A tagok inditványait és interpellációit, melyek a közgyűlést
megelőzőleg 8 nappal az elnöknél írásban bejelentendők, nemcsak
meghallgatja, hanem azok felett szótöbbséggel határoz is. (...) ha azonban a
közgyűlés határozatképesség hiányában szétoszlik, ugyanezen közgyűlés
másodszori összehívása esetén a tagok számára való tekintet nélkül
határozatképes. Ez alól kivételt képeznek a XVIII. fejezet esetei, mikor az
alapszabályok módosításáról s az egyesület feloszlatásáról hozatnak
határozatok, mely esetekben első ízben az összes tag 2/3-ának, másodízben
legalább 1/5-ének jelenléte kivántatik. A közgyűlés mindenkor szótöbbséggel
határoz; egyenlő szavazat esetén az elnök dönt. Kivánságra a kisebbségi
vélemény is jegyzőkönyvbe foglalandó.
VIII. FEJEZET
A választmány teendői
27. paragrafus
a) Jelöli a közgyűlés által választható tisztviselőket és 4 igazgatósági
tagot és 3 tag számvizsgáló bizottságot.
b) A közgyűlés tárgysorozatát megállapítja.
c) Határoz egyesek, körök, szakosztályok és igazgatóság inditványa fölött
s ezeket, valamint a bejelentett interpellációkat a közgyűlés elé terjeszti.
d) Más testületek inditványait, átiratait és egyéb megkereséseit
tanulmányozza és a közgyűlés elé terjeszti.
e) Pályatételeket tűz ki és a beérkezett pályamunkákat az illetékes
szakosztályok véleménye alapján elbírálja s véglegesen dönt a pályadíjak
odaítélése iránt.
f) Az esperes kerületi körök előterjesztéseit felülvizsgálja s a
közgyűlés elé terjesztendőket előkészíti.
g) A zárszámadásokat megvizsgálja s az évi költségvetésre az
előmunkálatokat teljesíti.
h) Az igazgatóságban többséget kapott tiszteletbeli tag megválasztása
ügyében titkos szavazással dönt.
i) Az egyesület működéséről minden ciklus végén a közgyűlés kimerítő
jelentést készít.
j) A választmány tagjai közül a köri elnökök a választmány határozatairól
a körnek időszakonkint jelentést tesznek.
k) A választmány határozat képességéhez az elnökökön kívül a választmányi
tagok 1/4 részének jelenléte szükséges. Határozatát szótöbbséggel hozza és
egyenlő szavazat esetén a gyűlést vezető elnök dönt, kivánatra a kisebbség
véleménye jegyzőkönyvbe foglalandó.
l) Az elnök köteles a választmányi ülés meghívóját és tárgyát a
választmány tagjainak, az ülé napját megelőző 14 nappal megküldeni.
m) A választmány határozatai ellen a közgyűléshez lehet föllebbezni.
IX. FEJEZET
Az igazgatóság teendői
28. paragrafus
a) Az igazgatóság a közgyűlés, választmány, szakosztályok és körök
határozatainak végrehajtó közege.
b) Ez okból az igazgatóság igazolja, vagy szükség esetén meginti a köz-
és köri gyűlésekről elfogadható ok nélkül távolmaradottakat.
c) Behajtja vagy behajtatja a hátralékban lévő tagdíjakat.
d) A választmány számára a költségvetési adatokat beszerzi s hozzá az
előmunkálatok teljesítése végett átteszi.
e) Kezeli az egyesület irattárát.
f) Érintkezik egyesekkel és testületükkel.
g) Elsősorban szavaz a tiszteletbeli tag választása fölött.
h) Rendes, pártoló és alapító tagokat fölvesz.
i) Tudomásul veszi a szabályszerű kilépéseket.
j) Törli az önként megszünt tagokat.
k) Inditványozza a tagok kizárását.
l) Az évi költségvetés keretében kiadásokat és bevételeket eszközöl.
Sürgős szükség esetén a választmány és közgyűlés utólagos jóváhagyása
reményében fontos indokok alapján az igazgatóság az évi költségvetést 100
koronáig tul is lépheti, de ez a választmány és közgyűlés legközelebbi
ülésén bejelentendő.
m) Önállóan inditványoz a közgyűlés, a választmány, a körök és a
szakosztályok számára.
n) A segélyalapoknak segélyezésére szorultakat ajánl, miért is a
segélyért folyamodók folyamodványaikat az igazgatósághoz intézik.
o) Az igazgatóság annyi ülést tart, amennyit szükségesnek lát, de
évenkint legalább 2 ülést köteles tartani.
p) Az igazgatóság határozóképességéhez az elnökön kívül 5 igazgatósági
tagnak jelenléte szükséges és a határozat hozatalnál szótöbbség dönt. A
kisebbségi vélemény kivánatra jegyzőkönyvbe veendő. (...)
29. paragrafus
Ugy a közgyűlés, mint a választmány és igazgatóság, valamint a körök és
szakosztályok jegyzőkönyveinek hitelesítésére az illető elnök az ülés elején
két jegyzőkönyvi hitelesítőt jelöl ki.
X. FEJEZET
Az esperesi körök és teendőik
30. paragrafus
a) A kerületi esperes tanfelügyelők a hatóságok alá tartozó esperesi
köröknek egyházi elnökei s az elnöklést a b) pont értelmében választott
világi körelnökökkel együttesen teljesítik.
b) Minden kör saját kebeléből kizárólag és mindenkor titkos szavazás
utján 5 évi megbízással világi elnököt, alelnököt, jegyzőt, pénztárnokot és
három tagból álló pénztárvizsgáló bizottságot választ.
c) A kör egyházi elnöke a világi elnökkel egyetértőleg évenként egy köri
ülés összehívására van feljogosítva, de kör határozatából kétszer is (ősszel
és tavasszal) hívhat össze köri gyűlést.
d) A kör mindig maga határozza meg, hogy a következő ülését hol tartja
meg.
e) A közgyűlések tárgysorozatának szigoruan a helyiérdekű nevelés és
tanítás kérdéseit kell felölelnie. Minta tanítások s ezek megbírálása a
körgyűlés tárgysorozatából soha sem hiányozhatnak.
f) Inditványok a körelnöknek irásban beadatnak, aki azokat a köri
üléseken tárgyaltatja és a kör határozatához képest mint előadó a központi
választmány elé terjeszti.
g) Ugyancsak joga van a körnek az orsz. tanterv keretén belül a részletes
tanterv minimuma tekintetében elvileg megállapodni.
h) A köri ülés jegyzőkönyvének egy példánya az igazgatóságnak
megküldetik.
i) A kör pénztárnoka kezeli az egyesületi tagsági díjakat és számadás
kíséretében az egyesület főpénztárnokához annak 2/3-át beküldi.
j) A körök a segélyalap javára igyekezzenek évenkint legalább egy
jótékonycélu mérsékelt belépődijjas műkedvelői előadást rendezni, lehetőleg
változtatva az előadások helyét és idejét a kör területén lévő városok és
községek szerint. Az előadások tárgyát mindig a katholikus vallásosság és
közerkölcsiség emelését célzó felolvasások, szavalatok, szinielőadások és
hangversenyek képezzék.
k) A körök kötelessége a legmesszebbmenő intézkedéseket tenni, hogy a nép
minden rétegében a katholikus iskolaügy és katholikus nevelés iránt az
érdeklődés felélesztessék. A körök igyekezzenek alapító és pártoló tagokat
gyüjteni.
XI. FEJEZET
A szakosztályok teendői
31. paragrafus
a) A szakosztályok feladata a tudományos, vallásos és népies irodalmat,
valamint a művészet minden ágát szakadatlanul figyelemmel kisérni, ezeknek a
népre való hatását ellesve és önálló feldolgozás által odahatni, hogy a
népben egyház és haza, vallás- és tudomány, irodalom és művészet, valamint a
gazdálkodás és társadalmi tevékenység iránt meleg érdeklődés támadjon, ébren
tartassék és fejlesztessék. Előadásaik nyomtatásban is megjelenhetnek és
működésük a helybeli vagy környéki kath. körök és más kath. szervezetek
munkájában való részvételre is kiterjedhet.
Viszont figyelemmel kisérendő a nép vallásos, hazafias, gazdasági és más
szellemi élete, az eképpen létesült szellemi termékek gondosan
összegyűjtendők és a közjó számára nyomtatásban is értékesítendők.
b) A szakosztályoknak minden tagja, saját tehetsége szerint egészen
önálló munkásságot fejt ki, munkásságának eredményeiről előadások,
felolvasások, szavalatok, zenedarabok által s egyéb szakmájához illő módon
számol be.
c) A szakosztályok mindenike egy elnököt, egy alelnököt, egy jegyzőt és
egy aljegyzőt választ.
d) A hittudományi szakosztályban nemcsak lelkészek, hanem világiak is
helyet foglalnak, főleg azon tanítók, kik hivatásszerűleg hitoktatással is
foglalkoznak.
e) A szakosztályok évenkint saját tetszésük szerint annyi ülést tartanak,
amennyit akarnak, mégis tekintettel kell lenniök a hozzájuk utalt
szakkérdések tömegére, vagy fontosságára s ezért az elnökök a szükség
szerint többször is összehívhatják a szakosztályokat. Az ülések nem
kötelezők, mert a tagok munkássága inkább azok egyéniségéhez fűződik.
f) A közgyűlést megelőző napon azonban minden szakosztály ott, ahol a
közgyűlés tartatik, egy rendes ülést tart, melyre az egyesület igazgatósága
a gyűlés helyének szakok szerint való pontos megjelölésével az érdeklődő
közönséget meghívja.
g) A szakosztályok tisztviselőiket egy évre választják és ezen választás
közfelkiáltással is történhetik.
XII. FEJEZET
A tisztviselők megbizatásának és az egyesület működő szerveinek időtartama
32. paragrafus
A pécsegyházmegyei rk. tanító-egyesület a közgyűlések, körök és
szakosztályok működési idejét, valamint az igazgatóság, választmány és
tisztviselők megbízatásának tartamát ciklusba foglalja; egy ciklus alatt öt
esztendő értendő, mely azon év január 1-én veszi kezdetét, melyben az
egyesület végleges megalakulását kijelenti.
33. Paragrafus
A szakosztályok tisztviselőit kivéve minden más egyesületi tisztviselő a
körök tisztviselőit sem véve ki, egy ciklusra választatik.
XIII. FEJEZET
A választás módja
34. paragrafus
A pécsegyházmegyei róm. kath. tanító-egyesületben minden tisztviselő s az
igazgatóság négy választott tagja mindenkor kizárólag titkos szavazás utján
választatik, s ezen egyesületben a szakosztályok tisztviselőit kivéve, soha
semmiféle tisztviselő közfelkiáltás utján meg nem választható.
35. paragrafus
A minden ötödik évben tartandó tisztujitó közgyűlés programmja ugy
állítandó össze, hogy a közgyülésnek bőséges ideje legyen a választás
nyugodt keresztülvitelére.
36. paragrafus
A szavazatszedő bizottságokat az elnök, vagy akadályoztatása esetén az
egyik lelépő alelnök nevezi ki. A szavazatszedő bizottságok az egyes körök
tagjai közül állítandók össze. Kisebb szomszédos körök tagjai közül egy
közös szavazatszedő bizottság alakítható.
37. paragrafus
A szavazatszedő bizottságok az összegyűjtött szavazatokat még a közgyűlés
folyamán össze számlálják s a közgyűlést vezető elnöknek összesítés és
kihirdetés céljából átadják. A választások eredménye még a közgyűlésen
kihirdetendő.
XIV. FEJEZET
Az egyesület védnöke
38. paragrafus
A mindenkori megyéspüspök, vagy széküresedés esetén a káptalani helynök
az egyesület védnöke, amennyiben e tisztet vállalja, aki egyuttal az
egyesület diszelnöke is, ki ha az egyesületnek akár közgyülését akár
igazgatóságát, akár választmányát, vagy szakosztályát magas megjelenésével
kitünteti, ott az elnöklést tetszés szerint átveheti. A közgyűlés
hitelesített jegyzőkönyve a megyéspüspök, széküresedés esetén , a káptalani
helynökhöz, az egyesület védnökéhez, felterjesztendő és a határozatok a
védnök jóváhagyó leiratával jogerőssé válnak.
XV. FEJEZET
Tisztviselők
39. paragrafus
Az egyesületnek mindenkori egyházi elnöke a pécsegyházmegyei
főtanfelügyelő, a mennyiben e tisztet vállalja.
40. paragrafus
Az egyházi elnök képviseli az egyesület a hatóságokkal, testületekkel,
magánosokkal szemben és az egyesület pénztárából 100 koronáig utalványozási
jog biztosíttatik részére.
41. paragrafus
A közgyűlés világi elnököt, két alelnököt, egy titkárt, két jegyzőt és
egy főpénztárnokot választ. A közgyűléseket az egyházi és világi elnök
együttesen vezetik.
42. paragrafus
A titkár legfontosabb feladata, hogy az egyesület összes szerveinek
működéséről nyomtatásban is megjelenő jelentést készítsen. A jelentés
jelesebb az egyesületi tagok által készített dolgozatokat részben vagy
egészben is magába foglalhat. Ezenkívül a két jegyzővel együtt vagy
felváltva vezeti a közgyűlés és választmány jegyzőkönyvét. Az igazgatóságban
a jegyzői teendők végzése s az irattár kezelése a titkár hivatalához
tartozik. A titkár számára a közgyűlésen díjazás állapíttatik meg.
43. paragrafus
A főpénztárnoknak, ki az igazgatóságnak és választmánynak rendes tagja,
kötelessége oda hatni, hogy a tagsági és elmaradási díjak, - miután az, ki a
közgyűlésről előzetes bejelentés, avagy utólagos kimentés nélkül elmarad, 1
kor. elmaradási díjat fizet a pécsegyházmegyei kath. tanítók háza javára, -
minden év első negyedében befolyjanak; joga van a körök pénztárnokainak
számadásait bármikor felülvizsgálni és intézkedni, hogy ez évenkint legalább
egyszer megtörténjék és eljárásának eredményéről a választmányt kellőképen
tájékozza. Továbbá gondoskodik arról, hogy akár ő hozzá egyenesen, akár a
köri pénztárnokok utján a hátralékos tagdíjak befizettessenek, esetleg
közigazgatási v. bírói uton behajtassanak. Az egyesület jövedelmeiről és
kiadásairól rendes naplót vezet és ennek alapján elkészíti az évi
költségvetést, valamint a közgyülésen teendő pénztári jelentést is. Csak
elnöki utalványra fizethet. Gondoskodik az egyesület pénzkészleteinek
gyümölcsöző elhelyezéséről. A folyó kiadások fedezésére legföllebb 100
koronát tarthat magánál.
XVI. FEJEZET
A számvizsgáló- és védő-bizottság
44. paragrafus
A választmány jelölése alapján a közgyülés három tagból álló számvizsgáló
bizottságot választ.
45. paragrafus
Ennek feladata a pénztárnok évi számadásait bármikor, de az évi
közgyülést megelőző napon okvetlenül fölülvizsgálni, s erről a közgyülésnek
jelentést tenni. Ugyanezen szakasz értelmében járnak el a köri
pénztárnokokkal szemben a körök számvizsgáló bizottságai is.
46. paragrafus
A számvizsgáló bizottság hatáskörébe tartozik az elnök és igazgatóság
utalványozásait is figyelemmel kisérni s ha a szükség úgy kivánná ezekről a
közgyűlésnek véleményes jelentést tenni.
47. paragrafus
a) Az egyesület világi elnöke, titkára és az összes tanitói körök egy-egy
tagja önálló védő bizottságot képez, olyan képpen, hogy előforduló esetekben
ezek közül mindig csak az elnök, titkár, a 4 igazgatósági tag (*) és az
érdekelt tanító körének tagja foglalkozik a benyujtott üggyel.
(*) Lásd a 20. paragrafus 7-ik pontját.
b) Egyesületi tag vagy hozzátartozói (özvegyek és árvák) bármi
viszonyokban jogos érdekeik megóvása, vagy annak keresése körül támogatásra
szorulnak. A védőbizottság semmiféle joghatósági jelleggel nem bír s
működési köre az egyesület tagjainak és hozzátartozóinak szükségszerű
gyámolításában áll. Tevékenységéről a titkár a közgyűlésnek évről-évre
jelentést tesz, de e fölött a közgyűlésen tanácskozásnak helye nincs.
c) A védőbizottság a hozzá irásban előterjesztett ügyeket tanulmányozza
és az ügy természete szerint esetről-esetre elhatározza, hogy a
hozzáfordultak ügyében miként érvényesíti nemes missióját.
d) A védő bizottság üléseit az igazgatósági ülésekkel egyidejűleg,
lehetőleg azokat megelőzőleg tartja.
e) A beérkezett panaszok természete szerint a bizottság elnöke önállóan
is intézkedik, de ehhez utólagos jóváhagyást kér a bizottságtól.
XVII. FEJEZET
Az egyesület vagyona és segélyalapja
48. paragrafus
Az egyesület vagyonát képezik: az alapító tőkék, ezek utáni kamatok, a
tag és pártolási díjak s a kegyes adományok, valamint az elmaradási díjak.
49. paragrafus
A tagsági díjak kétharmad részben az egyházmegyei egyesület céljaira 1/3
részben a körök adminisztrációjára fordíthatók. Ami ebből megmarad, az
minden év végén a segélyalap vagyonához csatolandó.
50. paragrafus
Az egyesület egy segélyalap, egy pécsi tanítók háza és egy kántori
nyugdijalap létrehozását elvben már ezen alapszabályok keretében
elhatározza, s annak gyakorlati megvalósítása iránt a szükséges mozgalmat
megindítja.
XVIII. FEJEZET
Az alapszabályok megváltozásáról és az egyesület feloszlásáról
51. paragrafus
Az egyesület alapszabályai s mindazon közgyűlési határozatok, melyek az
alapszabályok módosítását célozzák, életbelépés, illetve foganatosítás előtt
az egyházmegyei hatóság utján a vall. és közokt.-ügyi magy. kir.
minisztériumhoz felterjesztendők.
52. paragrafus
Az egyesület felosztása esetén annak minden vagyona a pécsi püspöki
egyházmegye területén működő munkaképtelen róm. kath. tanítók vagy azok
özvegyeinek és árváinak segélyezésére fordíttatik, mely vagyonnak miként
leendő elhelyezéséről és kezeléséről az utolsó közgyűlés határoz és
határozatát az egyházmegyei hatósághoz további szabályszerű intézkedés
végett felterjeszti.
XIX. FEJEZET
Záradék az alapszabályok megtartásáról
Az esetben, ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott célt és
eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, az egyházmegyei hatóság és a
nm. vall. és közoktatásügyi m. kir. miniszter által, amennyiben további
működésével az állam, az egyház vagy egyesületi tagok érdeke
veszélyeztetnék: haladéktalanul felfüggesztetik s felfüggesztés után
elrendelendő szabályszerű vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is
oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok megtartására különbeni
feloszlatás terhe alatt köteleztetik.
Pécsett, 1908. évi julius hó 1-én, a közgyűlés napján.
Wajdits Gyula, Báter János,
egyházmegyei tanfelügyelő egyesületi titkár
egyesületi elnök
(P. H.)
Jóváhagyom.
2770 1908. isk. sz. Pécs, 1908. évi augusztus hó 1-én.
(P. H.) Gróf Zichy Gyula
püspök
111701. sz.
Jóváhagyom.
Budapesten, 1908. évi október hó 7-én
A miniszter meghagyásából:
(P. H.) Dr. Várady A.
miniszteri tanácsos