Dimenzió #12

Mozaikok a nevelés történetéből

(Neveléstörténet)

                           12. SZÖVEGES MELLÉKLET


                                                                       17918
       A "PÉCSEGYHÁZMEGYEI RÓM. KATH. TANÍTÓ-EGYESÜLET" ALAPSZABÁLYAI

                                  I FEJEZET

                                1. paragrafus

   Az  egyesület  cime:  "Pécsegyházmegyei  Róm. Kath. Tanító-Egyesület." Az
egyesület pecsétjén és 1907. évszámmal e cím használandó.


                                2. paragrafus

                             Az egyesület célja:

   a)  A  pécsegyházmegyei  tanítók  szellemi,  erkölcsi  és anyagi erejének
katholikus  magyar  nevelés  és tanítás ügyi célra egységes szervezetbe való
foglalása.

   b)   Pályadíjak   kitűzése   által   a   tanítók  szellemi  és  szakszerü
tökéletesedésének ügyét szolgálni.


                                 II. FEJEZET

                            Az egyesület tagjai:

                                3. paragrafus

                       Az egyesület tagjai ötfélék u. m.:
                          a) Rendes,
                          b) Pártoló,
                          c) Alapító,
                          d) Tiszteletbeli és
                          e) Disztagok.


                                4. paragrafus

   Rendes  tagokul fölvétetnek a Pécsegyházmegye hatósága alá tartozó összes
esperes-ker.-tanfelügyelők,  iskolaigazgatók,  hitoktatók,  elemi és polgári
iskolai  tanítók,  világi  óvónők,  tanítónők és a pécsi püspöki tanítóképző
intézet tanárai, kik az egyesületbe való belépésüket önként bejelentik.


                                5. paragrafus

   Önként   jelentkező  pécsegyházmegyei  felszentelt  papokat,  továbbá  az
egyházmegye  kötelékébe  nem  tartozó  r.  kath vallású óvónőket, tanítókat,
tanítónőket,  tanárokat  és  tanügy  barátokat az igazgatóság rendes tagokul
titkos szavazás utján felvehet.


                                6. paragrafus

   a)  Pártoló  tag  az, ki az egyesület segélyalapja javára akár egyszerre,
akár egymásutáni öt évi részletben 50 koronát, azaz ötven koronát lefizet.

   b)  Alapító  tag  az,  ki  az  egyesület  segélyalapja  javára egyszer és
mindenkorra,  akár kötvény utján biztosított évi 20 koronás részletekben 100
korona, azaz száz korona összeget lefizet.

   c)  Pártoló és alapító tagok lehetnek: az állam, egyházmegyék, vármegyék,
városok,  községek,  társaságok, egyesületek és bárminemű testület, melyek a
r. kath. anyaszentegyház törvényeivel ellentétben nem állanak.

   d)  Valláserkölcsi  tekintetben  kifogás  alá nem eső bel- vagy külföldi,
főképen  a  keresztény  nevelés  és tanügy terén kitünt róm. kath. férfiakat
vagy nőket 10 rendes tag irásbeli inditványára az igazgatóság és választmány
egyértelmű  javaslata alapján a közgyülés tiszteletbeli, esetleg disztagokul
választhat. Ily választás fölött a közgyülésen tanácskozásnak helye nincs. A
választás  titkos  szavazás  utján történik. Külföldi egyén tiszteletbeli v.
disztagságának érvényessége a minisztérium jóváhagyásától függ.

   e)  A  pártoló  és alapító tag jogai élvezetébe akkor lép, ha akár összes
tagsági diját, akár a hátralékban levő részletek 5%-os kamatját lefizette.

   f)  A  tagok  felvételéről  s  létszámáról  az igazgatóság a közgyűlésnek
minden évben jelentést tesz.


                                III. FEJEZET

                              Tagság megszünik

                                7. paragrafus

   a) A tag halálával.

   b)  A rendes tagságot megszüntetni az egyházmegye kötelékéből, való avagy
az  igazgatóságnál  a ciklus vége előtt 1/4 évvel előre bejelentett önkéntes
kilépés.

   c)  A  pártoló  és  alapító  tagságot megszünteti egy évi részlet meg nem
fizetése. A c) pont tekintetében az igazgatóság esetről-esetre határoz.


                                8. paragrafus

   Az egyesületnek nem lehet tagja:

   a) Aki gyámság, gondnokság, csőd alatt áll, avagy jogerős fegyelmi ítélet
által  állásából elmozdíttatott és aki az egyház által kárhoztatott valamely
társulatnak tagja.

   b)   Aki   büntetett,   nyereségvágyból   elkövetett  vétség,  vallás  és
közszemérem  elleni  bűnös  cselekmény  miatt  bíróilag  vagy  fegyelmi uton
jogérvényesen elitéltetett.

   c)  Ha  valakit  a  közgyülés az igazgatóság inditványára titkos szavazás
utján  a  tagok  sorából törül. A c. pont alapján kimondott határozat csak a
megyéspüspöknek, illetőleg szék üresedés esetében a káptalani helynöknek, az
egyesület  védnökének, a felterjesztett jegyzőkönyvre vonatkozó leirata után
foganatosítható.


                                 IV. FEJEZET

                                A tagok jogai

                                9. paragrafus

   a)  Minden  rendes  tag  cselekvő  és  szenvedő választói s a közgyülésen
tanácskozási és szavazati joggal bir.

   b)  A  tagok mindazon kedvezményekben részesülnek, amelyeket az egyesület
nyujthat.

   c)  Az alapító és tiszteletbeli tagok a rendes tagok jogait élvezik, s ha
az alapító tag valamely testület, akkor jogait egy igazolt képviselője által
gyakorolhatja.

   d)  A  pártoló  tag,  ha  a  10  paragrafus  értelmében  az elnöktől arra
engedélyt  nyer,  a közgyüléseken tanácskozási joggal bír, de szavazati joga
nincs.

   e)  Az  5.  paragrafusban meghatározott rendes tagok továbbá a pártoló és
alapító  tagok  azon  esperesi  körben  gyakorolják  az  ott  őket megillető
jogaikat,  a  mely  körnek  területén laknak. Az egyházmegye területén kivül
lakó   egyesületi   tagoknak   tetszésükre   bizatik,   hogy  melyik  körhöz
tartozzanak, de egy cikluson át más körbe át nem léphetnek.


                               10. paragrafus

   A  pártoló  tag  azt, hogy a tanácskozásban részt akar venni, az elnöknél
köteles előre bejelenteni, aki az igazgatóság meghallgatásával a részvételre
engedélyt ad, de azt meg is tagadhatja.


                                 V. FEJEZET

                            A tagok kötelességei

                               11. paragrafus

   A  rendes  tagok  kötelesek  évi  3  kor.  tagsági díjat minden év utolsó
negyedében,  okt.-decemberben  a  köri  pénztárosnál  lefizetni.  A tagdíjak
közigazgatási bírói úton is behajthatók.


                               12. paragrafus

   Az  egyesület  nem a képviselet, hanem a személyes részvétel elve szerint
alakul  meg.  A  gyűlésen való megjelenés azonban mindaddig, míg a tanítóság
anyagi  helyzete  és  a  közlekedés  meg  nem javul, továbbá, míg a gyűlések
fuvarügye  véglegesen  nem rendeztetik, minden ciklusban, tehát 5 évben csak
egyszer  kötelező.  A  körök minden ciklus első évében tagjaikat 5 csoportba
osztják és sorshúzás utján előre kijelölik, hogy mely csoport, a ciklus mely
évében  tartozik  a  közgyülésen  megjelenni.  A  közgyülésen azonban minden
rendes   tagnak   akár  a  kör  által  kiküldött  csoportba  tartozik,  akár
önszántából  jelent  meg,  összes,  tehát tanácskozási s szavazati, valamint
egyéb jogai fennállanak, s a csoportok kiküldése csupán azon célt szolgálja,
hogy  a  közgyülés  eredménnyel  legyen  megtartható,  de a tagok jogait nem
érinti.


                                 VI. FEJEZET

                         Az egyesület működő szervei

                               13. paragrafus

                             a) Közgyülés.
                             b) Választmány.
                             c) Igazgatóság.
                             d) Esperesi körök.
                             e) Szakosztályok.
                             f) Védő bizottság.


                               14. paragrafus

   Az egyesület minden évben egyszer rendes közgyülést tart.


                               15. paragrafus

   Rendkívüli  esetekben,  avagy  50  rendes  tag kívánságára az igazgatóság
rendkívüli közgyűlést hív össze.


                               16. paragrafus

   Nagyobb egyházi vagy magyar történelmi események alkalmára az igazgatóság
és választmány egyetértő határozata értelmében diszközgyűlés hívható össze.


                               17. paragrafus

   a)  A  közgyűlés  mindig maga határoz a felett, hogy következő ülését hol
tartja.

   b)  Bármely  közgyűlésre  a  meghívók  a  közgyűlés napját megelőzőleg 30
nappal  szétküldendők.  -  A  közgyűlés  idejéről a kir. tanfelügyelő, kinek
kerületébe esik a gyűlés helye, kellő időben értesítendő.

   c)  Rendkívüli és diszközgyülések rendesen Pécsett, de kivételesen másutt
is tarthatók.

   d) A meghívón a közgyűlés programmja mindig közzé teendő.


                               18. paragrafus

                            A választmány tagjai:

   1.  Az  egyházmegyei  főtanfelügyelő, a mennyiben e tisztet vállalja és a
kerületi esperes tanfelügyelők hivatalbol tagjai a választmánynak.

   2. Az egyesület világi elnöke.

   3. Az egyesület két alelnöke.

   4. Az egyesület titkára.

   5. Az egyesület két jegyzője.

   6. A főpénztárnok.

   7. Az esperesi körök világi elnökei.

   8. A pécsi püspök férfi tanító-képző intézet igazgatója.


                               19. paragrafus

   A választmány évenkint legalább 2-szer gyűlést tart.


                               20. paragrafus

                           Az igazgatóság tagjai:

   1.  Az  egyházmegyei  főtanfelügyelő,  a  mennyiben  e  tisztet vállalja,
hivatalból tagja az igazgatóságnak.

   2. Az egyesület világi elnöke.

   3. A két alelnök.

   4. A titkár.

   5. A két jegyző.

   6. A főpénztárnok.

   7. Négy a közgyűlés által választott világi igazgatósági tag.

   8. A pécsi püspök férfi tanító-képző intézet igazgatója.


                               21. paragrafus

   Az   igazgatóság   és   választmány   elnöke  a  mindenkori  egyházmegyei
főtanfelügyelő,  akadályoztatása  esetén  az  egyesület világi elnöke, avagy
korban idősebb alelnöke. Az igazgatóság székhelye: Pécs.


                               22. paragrafus

   Vidéki igazgatósági és tanító-választmányi tagok az egyesület pénztárából
számla   szerint,   nyugta   ellenében   vasuti  vagy  más  fuvardíjakat  az
igazgatósági vagy választmányi gyűlésen való megjelenésért felvehetik.


                               23. paragrafus

   Az  egyesület  annyi esperesi körre oszlik, ahány esperesi kerület van az
egyházmegyében.


                               24. paragrafus

   Szakosztályok  a  szükséghez  és  viszonyokhoz  képest  minden ciklusra a
ciklus első közgyűlése által alakíttatnak.


                               25. paragrafus

                        A szakosztályok a következők:

               a) Hit- és erkölcstani.

               b) Neveléstudományi, módszertani és gazdasági.

               c) Irodalmi és történelmi.

               d) Mennyiség- és terméttudományi.

               e) Zenei.

               f) Képzőművészeti és

               g) Társadalomtudományi.



                                VII. FEJEZET

                            A közgyűlés hatásköre

                               26. paragrafus

   a) Megválasztja a XV. és XVI-ik fejezetben foglalt tisztségviselőket.

   b) Megválasztja a 20. paragrafusban előírt 4 világi igazgatósági tagot.

   c) Megalakítja a szakosztályokat.

   d)  Meghallgatja  az  igazgatóság,  választmány,  körök  és szakosztályok
működéséről szóló jelentéseket s azoknak tudomásul vétele fölött dönt.

   e)  Az  évi  költségvetést  megállapítja,  a számadásokat átvizsgálja s a
felmentést   a  választmány  véleménye  kapcsán  vagy  megadja,  vagy  pedig
megtagadja.

   f)  A  közgyűlésről  jegyzőkönyv  vezetendő,  melyet  a  közgyűlés  által
kiküldött  két  tag  hitelesít  és  aláírják:  egyházi  elnök, világi elnök,
titkár.  A  hitelesített  jegyzőkönyv  a  megyéspüspök,  védő elnökhöz, szék
üresedés  esetében  a  káptalani  helynökhöz  fölterjesztendő  és  a  hozott
határozatok csak a védők jóváhagyó leirata után foganatosíthatók.

   g)  Az  igazgatóság  és  választmány  által  a  közgyűlési tárgysorozatba
felvett ügyeket tárgyalja.

   h)   A   tagok  inditványait  és  interpellációit,  melyek  a  közgyűlést
megelőzőleg   8   nappal   az   elnöknél   írásban   bejelentendők,  nemcsak
meghallgatja, hanem azok felett szótöbbséggel határoz is. (...) ha azonban a
közgyűlés   határozatképesség   hiányában  szétoszlik,  ugyanezen  közgyűlés
másodszori   összehívása   esetén  a  tagok  számára  való  tekintet  nélkül
határozatképes.  Ez alól kivételt képeznek a XVIII. fejezet esetei, mikor az
alapszabályok   módosításáról   s   az  egyesület  feloszlatásáról  hozatnak
határozatok,  mely  esetekben  első ízben az összes tag 2/3-ának, másodízben
legalább  1/5-ének jelenléte kivántatik. A közgyűlés mindenkor szótöbbséggel
határoz;  egyenlő  szavazat  esetén  az  elnök dönt. Kivánságra a kisebbségi
vélemény is jegyzőkönyvbe foglalandó.


                                VIII. FEJEZET

                            A választmány teendői

                               27. paragrafus

   a)  Jelöli a közgyűlés által választható tisztviselőket és 4 igazgatósági
tagot és 3 tag számvizsgáló bizottságot.

   b) A közgyűlés tárgysorozatát megállapítja.

   c) Határoz egyesek, körök, szakosztályok és igazgatóság inditványa fölött
s ezeket, valamint a bejelentett interpellációkat a közgyűlés elé terjeszti.

   d)   Más   testületek  inditványait,  átiratait  és  egyéb  megkereséseit
tanulmányozza és a közgyűlés elé terjeszti.

   e)  Pályatételeket  tűz  ki  és  a  beérkezett pályamunkákat az illetékes
szakosztályok  véleménye  alapján  elbírálja  s véglegesen dönt a pályadíjak
odaítélése iránt.

   f)   Az  esperes  kerületi  körök  előterjesztéseit  felülvizsgálja  s  a
közgyűlés elé terjesztendőket előkészíti.

   g)   A   zárszámadásokat   megvizsgálja   s   az  évi  költségvetésre  az
előmunkálatokat teljesíti.

   h)  Az  igazgatóságban  többséget  kapott tiszteletbeli tag megválasztása
ügyében titkos szavazással dönt.

   i)  Az  egyesület  működéséről  minden  ciklus végén a közgyűlés kimerítő
jelentést készít.

   j) A választmány tagjai közül a köri elnökök a választmány határozatairól
a körnek időszakonkint jelentést tesznek.

   k) A választmány határozat képességéhez az elnökökön kívül a választmányi
tagok  1/4  részének jelenléte szükséges. Határozatát szótöbbséggel hozza és
egyenlő  szavazat  esetén a gyűlést vezető elnök dönt, kivánatra a kisebbség
véleménye jegyzőkönyvbe foglalandó.

   l)  Az  elnök  köteles  a  választmányi  ülés  meghívóját  és  tárgyát  a
választmány tagjainak, az ülé napját megelőző 14 nappal megküldeni.

   m) A választmány határozatai ellen a közgyűléshez lehet föllebbezni.


                                 IX. FEJEZET

                           Az igazgatóság teendői

                               28. paragrafus

   a)  Az  igazgatóság  a  közgyűlés,  választmány,  szakosztályok  és körök
határozatainak végrehajtó közege.

   b)  Ez  okból az igazgatóság igazolja, vagy szükség esetén meginti a köz-
és köri gyűlésekről elfogadható ok nélkül távolmaradottakat.

   c) Behajtja vagy behajtatja a hátralékban lévő tagdíjakat.

   d)  A  választmány  számára  a költségvetési adatokat beszerzi s hozzá az
előmunkálatok teljesítése végett átteszi.

   e) Kezeli az egyesület irattárát.

   f) Érintkezik egyesekkel és testületükkel.

   g) Elsősorban szavaz a tiszteletbeli tag választása fölött.

   h) Rendes, pártoló és alapító tagokat fölvesz.

   i) Tudomásul veszi a szabályszerű kilépéseket.

   j) Törli az önként megszünt tagokat.

   k) Inditványozza a tagok kizárását.

   l)  Az  évi  költségvetés  keretében  kiadásokat és bevételeket eszközöl.
Sürgős  szükség  esetén  a  választmány  és  közgyűlés  utólagos jóváhagyása
reményében  fontos  indokok  alapján az igazgatóság az évi költségvetést 100
koronáig  tul  is  lépheti,  de  ez  a választmány és közgyűlés legközelebbi
ülésén bejelentendő.

   m)  Önállóan  inditványoz  a  közgyűlés,  a  választmány,  a  körök  és a
szakosztályok számára.

   n)   A  segélyalapoknak  segélyezésére  szorultakat  ajánl,  miért  is  a
segélyért folyamodók folyamodványaikat az igazgatósághoz intézik.

   o)  Az  igazgatóság  annyi  ülést  tart,  amennyit  szükségesnek  lát, de
évenkint legalább 2 ülést köteles tartani.

   p)  Az  igazgatóság  határozóképességéhez az elnökön kívül 5 igazgatósági
tagnak  jelenléte  szükséges  és  a  határozat hozatalnál szótöbbség dönt. A
kisebbségi vélemény kivánatra jegyzőkönyvbe veendő. (...)


                               29. paragrafus

   Ugy  a  közgyűlés, mint a választmány és igazgatóság, valamint a körök és
szakosztályok jegyzőkönyveinek hitelesítésére az illető elnök az ülés elején
két jegyzőkönyvi hitelesítőt jelöl ki.


                                 X. FEJEZET

                        Az esperesi körök és teendőik

                               30. paragrafus

   a)  A  kerületi  esperes  tanfelügyelők  a hatóságok alá tartozó esperesi
köröknek  egyházi  elnökei  s  az  elnöklést a b) pont értelmében választott
világi körelnökökkel együttesen teljesítik.

   b)  Minden  kör  saját  kebeléből  kizárólag és mindenkor titkos szavazás
utján  5 évi megbízással világi elnököt, alelnököt, jegyzőt, pénztárnokot és
három tagból álló pénztárvizsgáló bizottságot választ.

   c)  A kör egyházi elnöke a világi elnökkel egyetértőleg évenként egy köri
ülés összehívására van feljogosítva, de kör határozatából kétszer is (ősszel
és tavasszal) hívhat össze köri gyűlést.

   d)  A  kör  mindig maga határozza meg, hogy a következő ülését hol tartja
meg.

   e)  A  közgyűlések  tárgysorozatának  szigoruan  a helyiérdekű nevelés és
tanítás  kérdéseit  kell  felölelnie.  Minta  tanítások s ezek megbírálása a
körgyűlés tárgysorozatából soha sem hiányozhatnak.

   f)  Inditványok  a  körelnöknek  irásban  beadatnak,  aki  azokat  a köri
üléseken  tárgyaltatja  és a kör határozatához képest mint előadó a központi
választmány elé terjeszti.

   g) Ugyancsak joga van a körnek az orsz. tanterv keretén belül a részletes
tanterv minimuma tekintetében elvileg megállapodni.

   h)   A   köri   ülés   jegyzőkönyvének  egy  példánya  az  igazgatóságnak
megküldetik.

   i)  A  kör  pénztárnoka  kezeli az egyesületi tagsági díjakat és számadás
kíséretében az egyesület főpénztárnokához annak 2/3-át beküldi.

   j)  A  körök  a  segélyalap  javára  igyekezzenek  évenkint  legalább egy
jótékonycélu  mérsékelt belépődijjas műkedvelői előadást rendezni, lehetőleg
változtatva  az  előadások  helyét és idejét a kör területén lévő városok és
községek  szerint.  Az  előadások tárgyát mindig a katholikus vallásosság és
közerkölcsiség  emelését  célzó  felolvasások, szavalatok, szinielőadások és
hangversenyek képezzék.

   k) A körök kötelessége a legmesszebbmenő intézkedéseket tenni, hogy a nép
minden  rétegében  a  katholikus  iskolaügy  és  katholikus nevelés iránt az
érdeklődés  felélesztessék.  A körök igyekezzenek alapító és pártoló tagokat
gyüjteni.


                                 XI. FEJEZET

                           A szakosztályok teendői

                               31. paragrafus

   a)  A  szakosztályok feladata a tudományos, vallásos és népies irodalmat,
valamint a művészet minden ágát szakadatlanul figyelemmel kisérni, ezeknek a
népre  való  hatását  ellesve  és  önálló feldolgozás által odahatni, hogy a
népben egyház és haza, vallás- és tudomány, irodalom és művészet, valamint a
gazdálkodás és társadalmi tevékenység iránt meleg érdeklődés támadjon, ébren
tartassék  és  fejlesztessék.  Előadásaik  nyomtatásban is megjelenhetnek és
működésük  a  helybeli  vagy  környéki  kath. körök és más kath. szervezetek
munkájában való részvételre is kiterjedhet.

   Viszont  figyelemmel kisérendő a nép vallásos, hazafias, gazdasági és más
szellemi   élete,   az   eképpen   létesült   szellemi   termékek   gondosan
összegyűjtendők és a közjó számára nyomtatásban is értékesítendők.

   b)  A  szakosztályoknak  minden  tagja,  saját  tehetsége szerint egészen
önálló   munkásságot   fejt   ki,   munkásságának  eredményeiről  előadások,
felolvasások,  szavalatok,  zenedarabok által s egyéb szakmájához illő módon
számol be.

   c)  A  szakosztályok mindenike egy elnököt, egy alelnököt, egy jegyzőt és
egy aljegyzőt választ.

   d)  A  hittudományi  szakosztályban  nemcsak lelkészek, hanem világiak is
helyet  foglalnak,  főleg azon tanítók, kik hivatásszerűleg hitoktatással is
foglalkoznak.

   e) A szakosztályok évenkint saját tetszésük szerint annyi ülést tartanak,
amennyit   akarnak,   mégis   tekintettel  kell  lenniök  a  hozzájuk  utalt
szakkérdések  tömegére,  vagy  fontosságára  s  ezért  az  elnökök a szükség
szerint   többször  is  összehívhatják  a  szakosztályokat.  Az  ülések  nem
kötelezők, mert a tagok munkássága inkább azok egyéniségéhez fűződik.

   f)  A  közgyűlést  megelőző  napon azonban minden szakosztály ott, ahol a
közgyűlés  tartatik, egy rendes ülést tart, melyre az egyesület igazgatósága
a  gyűlés  helyének  szakok  szerint való pontos megjelölésével az érdeklődő
közönséget meghívja.

   g)  A szakosztályok tisztviselőiket egy évre választják és ezen választás
közfelkiáltással is történhetik.


                                XII. FEJEZET

 A tisztviselők megbizatásának és az egyesület működő szerveinek időtartama

                               32. paragrafus

   A   pécsegyházmegyei   rk.   tanító-egyesület  a  közgyűlések,  körök  és
szakosztályok  működési  idejét,  valamint  az  igazgatóság,  választmány és
tisztviselők  megbízatásának tartamát ciklusba foglalja; egy ciklus alatt öt
esztendő  értendő,  mely  azon  év  január  1-én  veszi kezdetét, melyben az
egyesület végleges megalakulását kijelenti.



                               33. Paragrafus

   A  szakosztályok tisztviselőit kivéve minden más egyesületi tisztviselő a
körök tisztviselőit sem véve ki, egy ciklusra választatik.


                                XIII. FEJEZET

                              A választás módja

                               34. paragrafus

   A pécsegyházmegyei róm. kath. tanító-egyesületben minden tisztviselő s az
igazgatóság  négy választott tagja mindenkor kizárólag titkos szavazás utján
választatik,  s ezen egyesületben a szakosztályok tisztviselőit kivéve, soha
semmiféle tisztviselő közfelkiáltás utján meg nem választható.


                               35. paragrafus

   A  minden  ötödik  évben  tartandó  tisztujitó  közgyűlés  programmja ugy
állítandó  össze,  hogy  a  közgyülésnek  bőséges  ideje  legyen a választás
nyugodt keresztülvitelére.


                               36. paragrafus

   A  szavazatszedő  bizottságokat  az elnök, vagy akadályoztatása esetén az
egyik  lelépő  alelnök nevezi ki. A szavazatszedő bizottságok az egyes körök
tagjai  közül  állítandók  össze.  Kisebb  szomszédos körök tagjai közül egy
közös szavazatszedő bizottság alakítható.


                               37. paragrafus

   A szavazatszedő bizottságok az összegyűjtött szavazatokat még a közgyűlés
folyamán  össze  számlálják  s  a  közgyűlést  vezető elnöknek összesítés és
kihirdetés  céljából  átadják.  A  választások  eredménye  még a közgyűlésen
kihirdetendő.


                                XIV. FEJEZET

                            Az egyesület védnöke

                               38. paragrafus

   A  mindenkori  megyéspüspök, vagy széküresedés esetén a káptalani helynök
az  egyesület  védnöke,  amennyiben  e  tisztet  vállalja,  aki  egyuttal az
egyesület  diszelnöke  is,  ki  ha  az  egyesületnek  akár  közgyülését akár
igazgatóságát,  akár  választmányát, vagy szakosztályát magas megjelenésével
kitünteti,   ott   az   elnöklést  tetszés  szerint  átveheti.  A  közgyűlés
hitelesített  jegyzőkönyve a megyéspüspök, széküresedés esetén , a káptalani
helynökhöz,  az  egyesület  védnökéhez,  felterjesztendő  és a határozatok a
védnök jóváhagyó leiratával jogerőssé válnak.


                                 XV. FEJEZET

                                Tisztviselők

                               39. paragrafus

   Az    egyesületnek   mindenkori   egyházi   elnöke   a   pécsegyházmegyei
főtanfelügyelő, a mennyiben e tisztet vállalja.


                               40. paragrafus

   Az  egyházi  elnök  képviseli az egyesület a hatóságokkal, testületekkel,
magánosokkal  szemben és az egyesület pénztárából 100 koronáig utalványozási
jog biztosíttatik részére.


                               41. paragrafus

   A  közgyűlés  világi  elnököt, két alelnököt, egy titkárt, két jegyzőt és
egy  főpénztárnokot  választ.  A  közgyűléseket  az  egyházi és világi elnök
együttesen vezetik.


                               42. paragrafus

   A  titkár  legfontosabb  feladata,  hogy  az  egyesület összes szerveinek
működéséről  nyomtatásban  is  megjelenő  jelentést  készítsen.  A  jelentés
jelesebb  az  egyesületi  tagok  által  készített  dolgozatokat részben vagy
egészben  is  magába  foglalhat.  Ezenkívül  a  két  jegyzővel  együtt  vagy
felváltva vezeti a közgyűlés és választmány jegyzőkönyvét. Az igazgatóságban
a  jegyzői  teendők  végzése  s  az  irattár  kezelése  a titkár hivatalához
tartozik. A titkár számára a közgyűlésen díjazás állapíttatik meg.


                               43. paragrafus

   A  főpénztárnoknak,  ki az igazgatóságnak és választmánynak rendes tagja,
kötelessége oda hatni, hogy a tagsági és elmaradási díjak, - miután az, ki a
közgyűlésről  előzetes bejelentés, avagy utólagos kimentés nélkül elmarad, 1
kor.  elmaradási díjat fizet a pécsegyházmegyei kath. tanítók háza javára, -
minden  év  első  negyedében  befolyjanak;  joga van a körök pénztárnokainak
számadásait bármikor felülvizsgálni és intézkedni, hogy ez évenkint legalább
egyszer  megtörténjék  és eljárásának eredményéről a választmányt kellőképen
tájékozza.  Továbbá  gondoskodik  arról, hogy akár ő hozzá egyenesen, akár a
köri  pénztárnokok  utján  a  hátralékos  tagdíjak  befizettessenek, esetleg
közigazgatási  v.  bírói  uton  behajtassanak. Az egyesület jövedelmeiről és
kiadásairól   rendes   naplót  vezet  és  ennek  alapján  elkészíti  az  évi
költségvetést,  valamint  a  közgyülésen  teendő pénztári jelentést is. Csak
elnöki   utalványra  fizethet.  Gondoskodik  az  egyesület  pénzkészleteinek
gyümölcsöző  elhelyezéséről.  A  folyó  kiadások  fedezésére  legföllebb 100
koronát tarthat magánál.


                                XVI. FEJEZET

                      A számvizsgáló- és védő-bizottság

                               44. paragrafus

   A választmány jelölése alapján a közgyülés három tagból álló számvizsgáló
bizottságot választ.


                               45. paragrafus

   Ennek   feladata  a  pénztárnok  évi  számadásait  bármikor,  de  az  évi
közgyülést  megelőző napon okvetlenül fölülvizsgálni, s erről a közgyülésnek
jelentést   tenni.   Ugyanezen   szakasz   értelmében   járnak   el  a  köri
pénztárnokokkal szemben a körök számvizsgáló bizottságai is.


                               46. paragrafus

   A  számvizsgáló  bizottság  hatáskörébe  tartozik az elnök és igazgatóság
utalványozásait  is figyelemmel kisérni s ha a szükség úgy kivánná ezekről a
közgyűlésnek véleményes jelentést tenni.


                               47. paragrafus

   a) Az egyesület világi elnöke, titkára és az összes tanitói körök egy-egy
tagja önálló védő bizottságot képez, olyan képpen, hogy előforduló esetekben
ezek  közül  mindig  csak  az  elnök, titkár, a 4 igazgatósági tag (*) és az
érdekelt tanító körének tagja foglalkozik a benyujtott üggyel.

   (*) Lásd a 20. paragrafus 7-ik pontját.

   b)   Egyesületi   tag   vagy  hozzátartozói  (özvegyek  és  árvák)  bármi
viszonyokban  jogos érdekeik megóvása, vagy annak keresése körül támogatásra
szorulnak.  A  védőbizottság  semmiféle  joghatósági  jelleggel  nem  bír  s
működési  köre  az  egyesület  tagjainak  és  hozzátartozóinak  szükségszerű
gyámolításában  áll.  Tevékenységéről  a  titkár  a  közgyűlésnek évről-évre
jelentést tesz, de e fölött a közgyűlésen tanácskozásnak helye nincs.

   c)  A  védőbizottság a hozzá irásban előterjesztett ügyeket tanulmányozza
és   az   ügy   természete   szerint   esetről-esetre  elhatározza,  hogy  a
hozzáfordultak ügyében miként érvényesíti nemes missióját.

   d)  A  védő  bizottság  üléseit  az  igazgatósági  ülésekkel egyidejűleg,
lehetőleg azokat megelőzőleg tartja.

   e)  A  beérkezett panaszok természete szerint a bizottság elnöke önállóan
is intézkedik, de ehhez utólagos jóváhagyást kér a bizottságtól.


                                XVII. FEJEZET

                    Az egyesület vagyona és segélyalapja

                               48. paragrafus

   Az  egyesület  vagyonát  képezik: az alapító tőkék, ezek utáni kamatok, a
tag és pártolási díjak s a kegyes adományok, valamint az elmaradási díjak.


                               49. paragrafus

   A  tagsági díjak kétharmad részben az egyházmegyei egyesület céljaira 1/3
részben  a  körök  adminisztrációjára  fordíthatók.  Ami  ebből megmarad, az
minden év végén a segélyalap vagyonához csatolandó.


                               50. paragrafus

   Az  egyesület  egy  segélyalap,  egy  pécsi  tanítók  háza és egy kántori
nyugdijalap   létrehozását   elvben   már   ezen   alapszabályok   keretében
elhatározza,  s  annak  gyakorlati megvalósítása iránt a szükséges mozgalmat
megindítja.


                               XVIII. FEJEZET

       Az alapszabályok megváltozásáról és az egyesület feloszlásáról

                               51. paragrafus

   Az  egyesület  alapszabályai s mindazon közgyűlési határozatok, melyek az
alapszabályok módosítását célozzák, életbelépés, illetve foganatosítás előtt
az   egyházmegyei   hatóság   utján  a  vall.  és  közokt.-ügyi  magy.  kir.
minisztériumhoz felterjesztendők.


                               52. paragrafus

   Az  egyesület  felosztása  esetén  annak  minden  vagyona a pécsi püspöki
egyházmegye  területén  működő  munkaképtelen  róm.  kath. tanítók vagy azok
özvegyeinek  és  árváinak  segélyezésére  fordíttatik, mely vagyonnak miként
leendő   elhelyezéséről  és  kezeléséről  az  utolsó  közgyűlés  határoz  és
határozatát  az  egyházmegyei  hatósághoz  további  szabályszerű  intézkedés
végett felterjeszti.


                                XIX. FEJEZET

                   Záradék az alapszabályok megtartásáról

   Az  esetben,  ha  az  egyesület az alapszabályokban meghatározott célt és
eljárást,  illetőleg hatáskörét meg nem tartja, az egyházmegyei hatóság és a
nm.  vall.  és  közoktatásügyi  m.  kir. miniszter által, amennyiben további
működésével   az   állam,   az   egyház   vagy   egyesületi   tagok   érdeke
veszélyeztetnék:   haladéktalanul   felfüggesztetik   s  felfüggesztés  után
elrendelendő  szabályszerű  vizsgálat  eredményéhez  képest  végleg  fel  is
oszlattatik,   vagy   esetleg   az   alapszabályok   megtartására  különbeni
feloszlatás terhe alatt köteleztetik.


           Pécsett, 1908. évi julius hó 1-én, a közgyűlés napján.


           Wajdits Gyula,                             Báter János,
     egyházmegyei tanfelügyelő                      egyesületi titkár
          egyesületi elnök

                                   (P. H.)

                                 Jóváhagyom.

           2770 1908. isk. sz. Pécs, 1908. évi augusztus hó 1-én.

(P. H.)                                               Gróf Zichy Gyula
                                                           püspök

111701. sz.

                                 Jóváhagyom.

                    Budapesten, 1908. évi október hó 7-én

                              A miniszter meghagyásából:


(P. H.)                                                Dr. Várady A.
                                                   miniszteri tanácsos
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.