8. SZÖVEGES MELLÉKLET
Motto: A tanító, ki őre, jótevő,
Az embereknek, - a ki zajtalan
Munkálva kincseket fejt, mint a bányász
Arany-temető bércz mély aknáiban:
A tanító, csufjára századunknak,
Ma is mi még? Üresfejü, sivár,
Semmittevők ragyognak Krőzusokként,
S a tanítóra - alamizsna vár!
Ábrányi Emil
Mélyen tisztelt Képviselőház!
Mint a közmüvelődés szerény munkatársai fordulunk a képviselőházhoz, hogy
orvosolja bajainkat. Nekünk kenyér kell, hogy tisztességesen dolgozhassunk.
Türhetetlen a helyzetünk, tegye a törvényhozás elviselhetővé, nehogy a
kétségbeesés a tanitóság legtöbbjét az állami irányzatok elleni müködésre
sarkalja. Miért vagyunk mi a magyar állam mostoha gyermekei?
Az igazság, jog és törvényesség korszakában egyenlően igazságos
kormányzatot kívánunk, mely ép ugy karolja kebelére a tanítót, mint más
tisztviselőt és olyan mértékkel mérjen a tanítónak, mint más tisztviselőnek,
ne pedig olyan mértékkel, mint a szolgáknak, mert a tanitó nem szolga,
nemzet nevelő hivatása a hazafias tisztségek legszemélyibb tisztségét
ruházta reá. A hazafias érzés és a tanítás szeretete tartja csak a
tanitóságot még e pályán, különben a nyomorúságos fizetés mellett rég
elszéledtek volna más pályára, a hol szebbek a remények, dusabbak a
jövedelmek, a hol az agyat és a tüdőt nem veszi annyira igénybe a szellemi
munka. De mind e mellett a szükség, azaz a megélhetés, halomra dönti az
ideál törvényét. Az élet gondjai másfelé vonják a tanítót. Az iskola kezd a
tanitó mellékfoglalkozása lenni. Ezen a minister ur kegyelmessége
rendeletekkel, tanitóképzés reformjával, járási tanfelügyelettel,
tantervekkel nem segithet. Azt csak nem kivánhatja humánus ember, hogy vizen
és száraz kenyéren éljen a tanitó és koplalva, teljes lélekkel az iskolát
szolgálja azért az alamizsna fizetésért, a mellett urasan ruházkodjék.
A tanitó tiszti feladata és képzettsége bizonyos igényekkel lépnek fel,
melyet kielégiteni az államnak és a társadalomnak legszebb kötelessége, ha
jó iskolát akar. De az a kérdés merül fel, hogy mik lehetnek a tanitó
szerény igényei? Tehát szerény igényeinket felsoroljuk és fejtegetjük.
Kérjük becses figyelmöket!
Felveszünk számitásunk alapjául egy kis családu tanitót, a milyen néhány
ezer kinlódhatik e hazában 600 korona minimum mellett.
1. A férfi-tanitó ruházata: 3 rend ruha, nyári, őszi és téli 200 korona;
a felöltő, télikabát 2 évi tartamra számitva egy évi részlete 60 korona; 3
pár czipő 33 korona; kalap és nyakkendő 10 korona; összesen: 303 korona.
2. A tanitó feleségének ruházata: 3 rend ruha és stb. ruhák 120 korona;
télikabát vagy gallér 40 korona; 3 pár czipő 24 korona; kalap 2 drb 12
korona; összesen: 196 korona.
3. A gyermek ruházata: 4 pár czipő 16 korona és egyéb ruházat 40 korona;
összesen: 56 korona.
4. Közös költségek: fehérnemü és ágynemü évi átlagos költsége 40 korona;
nyugdij, adó, tanitóegyesületi és más egylet vagy köri tagság és
tanitóegyesületi gyülésen származó napidijon felüli költség 70 korona;
fütésre 40 köbméter fa 144 korona értékben, fuvar 24 korona, cselédbér 72
korona; szivar, dohány és bélyeg 36 korona; könyvekre, irószerekre és
lapokra 20 korona; orvos és gyógyszertár 20 korona; rendkivüli kiadások 8
korona; összesen: 561 korona.
5. Élelmi költségek: a tanitó, felesége és cselédje reggelije naponta 60
fillérrel, évente 219 korona; a vacsora naponta 1 korona 60 fillérrel,
évente 584 korona, az ebéd naponta 1 korona 60 fillér, 584 korona évente;
összesen: 1387 korona.
6. Egy gyermek reggelije, ebédje és vacsorája 60 fillérrel, évente 219
korona.
A 6 tétel összesen: 2722 korona, ezzel szemben a tanitónak, ha 600, 800,
1000 vagy 1200 korona fizetése van, ki van-e igénye elégitve?
De kiséreljük meg a 600 korona szétosztását 4 személyből álló
tanitó-család közt. A tanitónak reggelire 4 fillér, ebédre 4 fillér,
vacsorára 4 fillér. 4 filléren egy kiflit vagy darab kenyeret vehet,
összesen naponta 12 fillér, évente 43 korona 80 fillér, 4 személynek 175
korona 20 fillér. A többi 424 korona 80 fillér kell ruházatra és közös
költségekre, melyek a fenti számitás szerint 1116 koronát tesznek ki. Hogy
lehet 1116 koronát 424 korona 80 fillérre redukálni ugy, hogy tisztességesen
ruházkodjék a tanitó és a közös költségek is fedezve legyenek?
Ezen számitás szerint 600 koronából nem lehet élni, de lehet koldusosan
ruházkodni.
Most osszuk ugy el a 600 koronát 4 személy közt, hogy a tanitó-család
élhessen, vagy jobban mondva vegetálhasson. Emeljük a tanitó reggelijét 10
fillérre, ebédjét 10 fillérre és vacsoráját is 10 fillérre, összesen 30
fillér. Tehát a tanitó reggel 3 pereczet vagy egy darab kenyeret, délben és
este szintén ennyit vehet, hogy éhségét olthassa. Évente kell ily
nyomoruságos élet mellett 109 korona 50 fillér egy személy után, négy
személy után 438 korona. Marad még 162 korona ruházatra és közös
költségekre. De e maradt összegből fedezzük a cseléd évi 72 korona bérét; 12
korona nyugdij-illetéket, 2 korona tanitó-egyesületi dijt, a tanitó 3 pár
czipőjének az árát 33 koronát, a felesége 3 pár czipő költségét 24 koronát;
a gyermek 4 pár czipője árát 16 koronát, az utadót 3 koronát; összesen 162
korona. Marad még semmi. Ebből tessék a többi költségeket fedezni. Vagy
vegyük a fizetést 800 koronára, akkor a fenti számitás szerint ezen 800
koronából állami tanitói fizetés minimumából 200 koronánk marad, ebből 2
korona a keresetadóre, 8 korona a IV. osztályu adóra; világitásra 48 korona,
meszelés, szappan és suszter-reparatió 35 korona, fehérnemü és ágynemü
költség 40 korona, orvos és gyógyszertár 20 korona, szivar, dohány és
nyugtabélyeg 36 korona, könyvekre, irószerekre és lapokra 20 korona,
összesen 209 korona, összesen tehát még 9 koronával több kell, mint a mennyi
rendelkezésre áll. De még 809 koronából nem fedeztük a fütési 212 korona
költséget, nem fedeztük 3 rend férfiruhát, 3 rend női ruhát, a gyermek
ruházatát, a férfi és női kabátokat, a férfi és női kalapokat, az
iskoláztatási költséget, melyek minimum 482 koronát tesznek ki, melyet 212
korona fütési költséghez adunk: lesz 701 korona költség, melyet 600 és 800
koronás fizetésbe a fenti számitás szerint be nem illeszthettünk, pedig
nélkülözhetetlen költség. De a fenti 809 koronához 701 koronát teszünk,
lesz 1510 korona. Ebből az említett ruházatok, közös költségek fedezhetők,
de a koszt pedig a 600 és 800 koronás fizetésüvel egyenlő. A 800 koronás
kosztja egyenlő a 600 koronással, igy mind a három minimumos kosztja
egyenlő.
Ezen számítás szerint lehet tisztességesen ruházkodni, de nem lehet
mellette élni. Ha pedig élünk mellette, nem ruházkodhatunk tisztességesen.
Szóval helyzetünk türhetetlen! De nem folytatjuk tovább e számitást, pedig a
tanitói nyomort még jobban feltüntethetnők 6-8 gyermekkel megsokasitott
tanitónál, a hol se élelemre, se ruházatra nem telik még 1510 koronából sem.
Nemcsak a hitfelekezet, de a község és az állam is koplaltatja a
tanitókat! Nem szégyen e ez az országra? Vagy könyöradományokért forduljunk
a külföldi országokhoz a magyar állam és ország nagyobb dicsőségére?
1870-ben a porosz iskolamesterek megverték a franczia iskolamestereket, de a
magyar iskolamesterek ily koldus fizetés mellett kit fognak megverni egy
bekövetkezhető háborúban?
Mélyen tisztelt képviselőház!
A tisztviselő-kongresszuson az álami tanitók is résztvettek, de az ország
tanitóságának nagyrésze még nem is mozgolódhatott, mert arra nem jutott a
csekély 600 koronából. Művelt külföld rég tul van azon, hogy jó népiskola
első alapfeltétele a tisztességes javadalmazás, de nem is találunk ott oly
nyomoruságos állapotot, mint itt, pedig ott a megélhetési viszonyok aránylag
olcsóbbak mint itten.
A legtöbb müvelt állam vagy tartomány 1200 korona vagy 1000 korona kezdő
fizetést és rohamos emelkedést biztosit a tanitónak. Igy a 4000 koronánál
nagyobb tanitói fizetésekkel is találkozunk.
Tisztelettel ide mellékeljük az összehasonlitó táblázatot, melyből
látható, hova került Magyarország. Az adatok egyrésze a »Nemzeti Iskola«
1895. 1896. és 1897-ik évfolyamai alapján lett összeállitva:
┌─────────┬────────────────────────┬──────────────────┬──────────────────┐
│ Sorszám │ Ország, tartomány │ A minimum korona │ A maximum korona │
│ │ és város neve │ értékben │ értékben │
├─────────┼────────────────────────┼──────────────────┼──────────────────┤
│ 1 │ London . . . . . . . . │ 2600 │ 6400 │
│ 2 │ Manheim . . . . . . . │ 2478 │ 4612 │
│ 3 │ Lipcse . . . . . . . . │ 2478 │ 4248 │
│ 4 │ Berlin . . . . . . . . │ 1888 │ 3878 │
│ 5 │ Bécs . . . . . . . . . │ 1600-2600 │ 3800 │
│ 6 │ Budapest . . . . . . . │ 1200 │ 3000 │
│ 7 │ Alsó-Ausztria . . . . │ 1400-1800 │ 3400 │
│ 8 │ Badenherczegség . . . │ 1298 │ 2360 │
│ 9 │ Felső-Ausztria . . . . │ 1200-1600 │ 2400 │
│ 10 │ Sz.-Coburg és Gotha h. │ 1180-1239 │ 2950 │
│ 11 │ Braunschweig her. . . │ 1180-1416 │ 2832 │
│ 12 │ Belgium . . . . . . . │ 1140-2280 │ 2865 │
│ 13 │ Románia . . . . . . . │ 1126-2565 │ 4320 │
│ 14 │ Szász-Weimar . . . . . │ 1121-2950 │ 3658 │
│ 15 │ Steinerország . . . . │ 1100-1800 │ 3140 │
│ 16 │ Francziaország . . . . │ 1050-3800 │ 4180 │
│ 17 │ Csehország . . . . . . │ 1000-1600 │ 2900 │
│ 18 │ Szilézia . . . . . . . │ 1000-1400 │ 2640 │
│ 19 │ Salzburg . . . . . . . │ 1000-1600 │ 2560 │
│ 20 │ Morvaország . . . . . │ 1000-1200 │ 2320 │
│ 21 │ Karinthia . . . . . . │ 960-1400 │ 2300 │
│ 22 │ Krajna . . . . . . . . │ 900-1400 │ 2160 │
│ 23 │ Isztria . . . . . . . │ 800-1200 │ 2480 │
│ 24 │ Görcz Grádiska . . . . │ 800-1200 │ 2120 │
│ 25 │ Bukovina . . . . . . . │ 800-1200 │ 1900 │
│ 26 │ Brazilia . . . . . . . │ 800-1400 │ 1800 │
│ 27 │ Horvátország . . . . . │ 800 │ 1500 │
│ 28 │ Dalmátia . . . . . . . │ 700-1000 │ 1950 │
│ 29 │ Galiczia . . . . . . . │ 600-1800 │ 2500 │
│ 30 │ Voralberg . . . . . . │ 600-1200 │ 1950 │
│ 31 │ Tirol . . . . . . . . │ 600-1200 │ 1680 │
│ 32 │ Magyarország . . . . . │ 600-800 │ 1100-1300 │
└─────────┴────────────────────────┴──────────────────┴──────────────────┘
Ime a táblázatból látható; hogy a világvárosok közt Budapest, a kultur
államok és tartományok közt pedig Magyarország az utolsó helyre jut, daczára
annak, hogy a 800 koronás állami minimumot és az ötödédes öt pótlékot is
mint részben a jövő reményét maximumul felvettük, pedig nem lett volna
szabad, mert a többi felsorolt országoknál és tartományoknál az országosan
egyformán rendezett állapotok vannak feltüntetve, igy Magyarország maximuma
csak 1100 koronára vehető.
Külföldön a tanitó fizetéseket osztályokba sorozzák a község lakóinak
számaránya szerint, vagy pedig fizetési fokozatokat állapitanak meg. Az
előbbi szerint több minimummal találkozunk, az utóbbival egygyel. A fenti
táblázatban látható a minimum hullámzások, látható, hogy meddig emelkednek a
tanitói fizetések, az adatok 5 évesnél régibbek, azóta már többhelyt
emelkedhetett a kiirt összeg.