I. BEVEZETÉS
Értekezésemben a történeti Baranya katolikus iskolaügyének feltárását
végeztem el, az 1868. és 1918. közötti időszakra vonatkozóan. Különös
figyelmet szenteltem a katolikus elemi iskolák bemutatásának, valamint ehhez
kapcsolódóan a tanítók életkörülményeit, képzésük, önképzésük lehetséges
útjait, egyleti életük jellemzőit tártam fel. Külön fejezetben foglalkoztam
a korszak baranyai sajtójának tanügyi cikkeivel, amely bemutatás hiánypótló,
a magyarosítás problémakörével, mely ebben a megyében különösen jelentős és
szerteágazó volt; valamint az I. világháború iskolaügyet érintő hatásaival.
Munkámban az elsődleges és másodlagos források feldolgozásával
megpróbálkoztam - szűkebb témámat szem előtt tartva - a megye múlt századi
társadalmi, gazdasági, kulturális életének bemutatásával is. Kutatásaim
során az embert kívántam bemutatni, aki - akár tanító, akár diák volt - több
volt egyszerű statisztikai adatnál. Ezért tartottam fontosnak, hogy az
oktatásügyi történések általános bemutatása mellett megemlékezzek beomló
iskolaépületekről, az utakat borító, átjárhatatlan sárról, diákcsínyekről,
azaz az iskola, az élet mindennapjairól.
Kutatásaimat elsősorban a Pécsett található Püspöki Levéltár
(fő)tanfelügyelőségi iratai alapján végeztem, melyek ezidáig feltáratlanok
voltak. Ezeket összevetettem a Baranya Megyei Levéltár iratanyagával
(tanfelügyelői jelentések, Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyvei 1876-tól,
tanítóegyletek dokumentumai, valamint községvizsgálati jegyzőkönyvek).
Forrásként tanulmányoztam még a Püspöki Levéltárban levő Praeparandia
iratanyagát, és az Országos Levéltár Baranya megyére vonatkozó töredék
iratanyagát (a dokumentumok jelentős része egy tűzeset alkalmával
megsemmisült).
Statisztikai adatokhoz a schematismusok valamint a népszámlálások
eredményeinek feldolgozásával jutottam, ezeket egészítettem ki tanfelügyelői
jelentések adataival.
Több tanügyi és közéleti folyóiratot és újságot vizsgáltam át értekezésem
elkészítéséhez, elsősorban a Baranya Megyei Könyvtár mikrofilm-anyagát,
másrészt az Országos Széchenyi Könyvtárban található újságmásolatokat.
Kutatásaimat nehezítette a Baranya Megyei Levéltár jelenleg folyó
rekonstruálása, valamint az, hogy a Püspöki Levéltár iratanyaga a teljes
egyházmegyére vonatkozó, ezért tetemes mennyiségű dokumentumból kellett a
baranyai falvak iskolaügyére utaló anyagot kiemelnem.
Kutatásaim a történeti Baranya állapotait veszik figyelembe, néhány
település tehát, amely ma Baranya megyéhez tartozik, dolgozatomban nem
szerepel (pl. Szigetvár). Ugyanakkor számos község, mely egykor Baranyához
tartozott, ma másutt található (ezt külön jelzem értekezésem végén).
A községek és személyek nevének dolgozatomban előforduló többféle
helyesírása abból adódik, hogy minden esetben megőriztem a felidézett forrás
helyesírását, de a községek és személyek nevének mai írásmódját munkám végén
közlöm.