KONGÓ
│ A kongói királyság története bizonyos tekintetben kivételes │
│ Afrikában. A XV. sz. utolsó évtizedétől létezett e politikai │
│ alakulat. Létrejötte azoknak a portugál katonáknak, │
│ misszionáriusoknak és munkásoknak a megjelenéséhez köthető, akik │
│ 1491-ben vonultak be a térség fővárosába: │
│ "Kongó" területe Északon a mai Gabon, Délen pedig a Kivawa folyó │
│ partjáig nyúlott, 300.000 kmý-nél is nagyobb volt a királyság. A │
│ XVII-XVIII. század fordulójától megerősödő szeparatista törekvések │
│ az 1700-as évek elejére teljesen megtörték a kongói királyság │
│ politikai egységét. │
│ A hit, a társadalmi viszonyok és az életstílus Kongóban │
│ alkalmazkodott a meglévő közösségi formákhoz. A lakosság nagy része │
│ szabad faluközösségekben élő földműves volt. A földet jórészt az │
│ asszonyok művelték, a férfiak erdőirtással, kunyhó építéssel, │
│ hálók, kosarak, edények és vasszerszámok készítésével foglalkoztak. │
│ Bár a térségben jezsuita misszionáriusok nyitottak olyan │
│ iskolákat, ahol keresztény alapelvek szerint tanították a │
│ gyermekeket, az őslakosok túlnyomó többsége a hagyományos nevelési │
│ szokások szerint nőtt fel. │