BEVEZETÉS
"Szállj, lélek, szabadon, én véled s te vélem,
kezdjük körülhajózni most a földet..."
(Walt Whitman)
A XXI. század küszöbén valamennyi tudományág művelői rendkívüli kihívások
előtt állnak. Az emberiség jövője nagyrészt azon áll, hogyan tudnak
párbeszédet folytatni különböző népek, kultúrák tagjai. A neveléstörténet és
az összehasonlító pedagógia a maga szerény módján szintén hozzájárulhat más
országok, más kontinensek megismeréséhez.
Az egyetemes neveléstörténeti művek a XIX. század óta általában az
európai oktatásügyi törekvések évszázadait mutatják be, és a szerzők nem
fordítanak figyelmet más földrészek szellemiségének, nevelési hagyományainak
és iskolatípusainak vizsgálatára. Ez a nézőpont azonban mára már
tarthatatlanná vált. A technikai fejlődés, az információrobbanás közelebb
hozta egymáshoz a kontinenseket, és az élet számos területe megköveteli azt,
hogy megismerjünk és megérteni próbáljunk másokat.
Az is vitathatatlan, hogy a neveléstörténet csakis úgy értelmezhető, mint
a történelem illetve a művelődéstörténet szerves része, és fontos elemét
jelenti - a hagyományosan kutatott jelenségeken és tényeken kívül - a
gyermekek történetének vizsgálata is.
Ez a szövegválogatás csupán az egyik kezdő lépés a valóban egyetemes
neveléstörténet tanulmányozásához. Olyan fejezetek kerültek a kötetbe,
amelyek történeti monográfiákból és lexikonokból kiemelt részletek, ezért
általában többet nyújtanak, mint egy-egy ország vagy térség
neveléstörténetének leírása. Megismerhetjük e szövegekből a mindennapi élet
egyes dimenzióit, a filozófia, vallás, politika és gazdaság nevelési
törekvésekkel való összefüggéseit. A szemelvények elolvasása természetesen
most sem helyettesítheti a teljes kötetek áttanulmányozását, de talán így,
mozaikszerűségük ellenére is nyújtanak bizonyos képet a világ
neveléstörténetének évezredeiről.
A szövegeket elolvasva gyakorta szembetűnőek a hasonló törekvések,
nevelési szokások, ugyanakkor jól látszanak a helyszín és korszak által
meghatározott eltérések is. Ez a kötet tehát hasznos szolgálatot tehet a
világot fürkésző diák és kutató kezében nem csupán a kronologikus, hanem a
komparatív neveléstörténeti vizsgálódások során is. Több írás szól a
gyermekszületés, a kisgyermekgondozás szokásairól is, mert véleményünk
szerint ez segítség lehet a gyermekszemlélet történeti alakulásának
vizsgálatához. Az egyes országok oktatásügyét bemutató szövegeket minden
esetben megelőzi egy rövid összefoglalás, mely segítségével az olvasó képet
alkothat az adott terület korabeli történetéről. (Ezen részeket két
függőleges vonal közé helyeztük el.)
A szövegválogatás legfőképpen területi rendezőelv alapján történt, bár a
lehetőségekhez képest megpróbáltuk betartani a kronologikus sorrendet is. Az
egyes országokra vonatkozó ismereteket kontinensenkénti csoportosításban
közöltük, ettől csak az "iszlám kultúra" esetében tértünk el. Néhány
területre vonatkozóan több bemutatást is közlünk, amelyek kiegészítik (egy-
két pontban ismétlik) egymást. A könyvhöz ajánljuk "A tudás kapui" című
egyetemes neveléstörténeti szöveggyűjteményt (PSZM-Tárogató, Bp., 1995.;
Szerk.: Kéri Katalin), amelyben az itt bemutatott területek
neveléstörténetével kapcsolatos elsődleges forrásrészletek is olvashatóak.
A szövegek idézése során megtartottuk az eredeti jegyzetapparátust,
csupán a jegyzetszámozást változtattuk meg, amennyiben ez szükséges volt a
szövegértés szempontjából. Több szöveg első ízben kerül kiadásra magyar
nyelven. Válogatott bibliográfia nyújt segítséget a további
ismeretszerzéshez.
A szerkesztő
Pécs, 1996. június 16.