SZÉKESFEHÉRVÁRI FŐTANÍTÓVÁ VALÓ KINEVEZÉSE
1871. december 21-én Gőbel János György Isztimérről Székesfehérvárra
került, a belvárosi fitanodában lett főtanító. 1872. február 15-én kezdte
meg itt munkáját.
"48 szóval Bardon józsef, itteni városi főtanító ellenében
választották meg, a ki 45 szavazatot kapott." [22]
Arról, hogy hogyan zajlott le a választás, szintén Velinszky Ferenc írt:
"Folyamodásokat a városi iskolába kellett benyújtani. A
választás előkészitése a közgyülés egy 5 tagú szervező bizottságot
küldött ki, a mely egynéhányat a pályázók közül kijelölt. A
választás napján egy 5 tagú szavazatszedő küldöttség szerveztetett,
melynek kötelessége volt a jelöltek számához képest x számú ládikát
- a melyek mindegyikén csak egy golyó befogadására alkalmas rés
volt - a kilyelölt pályázó nevével megjelölni. Minthogy a szavazás
titkos volt, a ládák egy mellékteremben helyeztettek el, a mikor
aztán minden szavazónak (szavazó volt minden városi képviselő) egy
golyót adtak, a melyet az illető azon ládába tett, amely annak
nevével volt ellátva, a kire az illető szavazni akart. A választás
megtörténte után a ládákat felnyitották, s a kinek a nevével
ellátott ládában legtöbb golyó volt, az volt a megválasztott
tanitó. Abszolut szótöbbség nem kivántatott." [23]
"Midőn Székesfehérvárra főtanitóul választották meg, annak
emlékére, hogy atyja s öregatyja vele együtt Isztiméren
száz esztendeig tanitóskodtak, 100 fr-nyi alapitványt tett,
melynek kamatai jó viseletű szorgalmas tanulók jutalmazására
fordíttatnak." [24]
Nem ez volt az egyetlen alapítvány, melyet Gőbel kezdeményezett, számos
ilyen és más jellegű alapítvány követte még ezt, mint a továbbiakban látni
fogjuk.
Székesfehérváron kezdődött meg Gőbel tevékenységének kiteljesedése, az
1870-es, 1880-as évekre volt tehető pályája felfelé ívelése. Jóval százon
felül volt cikkeinek, értekezéseinek száma, és kiemelkedő jelentőségű munkát
végzett a megyei néptanító-egylet létrehozásában és életben tartásában.
Szinnyei így idézte fel Gőbel személyiségét Székesfehérvárra kerülése után:
"Itt mindjárt elejétől kezdve vezére lett a tanítóknak, és buzgó
apostola a tanügynek. Beválasztották a városi iskolaszékbe, a
megyei iskolatanácsba." [25]
A megye királyi tanfelügyelője, Kolossváry Miklós 1881-ben így írt
minderről a megye főispánjának:
"1871-be a székesfehérvári belvárosi elemi fiuiskolához tanitóvá
választván, a nagy közzöség figyelmét osztályai zárvizsgáival vonta
magára, melyeket oly ügyesen vezetett, hogy a szülőknek tanmódjáról
és egész évi tanmenetről tiszta fogalmat nyújtott, s az által nem
sokára a szülőktől keresett, szelíd bánás módjával a gyerekek által
szeretett tanító hű nevére tett szert." [26]
A belvárosi fitanodában az I. osztály vezetését bízták rá az 1871/72-es
tanévben, és a tanulóknak Gőbel a következő tantárgyakat tanította: hittan
és biblia történetek elbeszéls után; hangoztatás;, magyar- és német olvasás
elemei nyelvtani szabályok alkalmazásával; írásbeli képzés, üteny-mód
szerint; szemléleti oktatás; fő- és tábla-számolás elemei; olvasó könyvbőli
kérdezgető magyarázatok; ének. A következő tárgyakat kellett osztályoznia:
erkölcsi viselet, figyelem, szorgalom, hit- és erkölcstan, beszéd- és
értelem gyakorlat, írva olvasás, nyelvtan, számtan, ének, tornászat. A
felsőbb osztályokban az alábbi tantárgyak léptek be a fentiek mellé: II.
osztályban: a magyar és német szépírás; hazai történet- és földirat;
természetrajz elemei; III. osztályban: Folyóírás előmondás után; gondolatok
szó- és írásbeli kifejezése; IV. osztályban: az olvasmányok tartalmi
kezelése; alkotmánytan, gazdászattan, latin olvasás, rajz. [27]