ANNOTÁCIÓ
A kurzus célja:
---------------
- Az interdiszciplináris, a művelődéstörténet részeként értelmezett
neveléstörténet tanítása;
- a pedagógiai gondolkodás múltjának megismerése; a jelentősebb
(egyetemes és magyar) pedagógiai gondolkodók ismerete, térben és
időben való elhelyezése;
- az egyes korok nevelési eszményeinek, nevelési-oktatási gyakorlatának,
gyermekképének, oktatáspolitikájának és oktatási intézményrendszerének
megismerése, értékelése, összevetése;
- a múlt és jelen oktatási-nevelési rendszere közötti párhuzamok,
kapcsolatok feltárása;
- a neveléstörténeti források, dokumentumok és szemelvények
forráskritikai, filológiai feldolgozása;
- a pedagógiai gondolkodás megalapozása, a pedagóguspályára és
értelmiségi létre való felkészítés.
A kurzust megalapozó diszciplínák:
----------------------------------
Történelem, filozófia, kulturológia, szociológia, tudománytan,
neveléselmélet, nevelésfilozófia, didaktika, ontológia, episztemológia,
embertan.
A kurzus körébe sorolt, diszciplinarizált tudományterületek:
------------------------------------------------------------
A művelődéstörténeti keretben értelmezett kurzus tárgyának tekint minden
olyan tudományos eredményt, ismeretet, amely kapcsolatban áll az egyetemes-
és magyar nyelvtörténettel:
művelődés- és neveléstörténet historiográfiája; bibliográfia- és
forrásismeret; gazdaságtörténet; filozófia- és eszmetörténet; tudomány- és
technikatörténet; könyv- és sajtótörténet; írástörténet; életmódtörténet;
erkölcs- és mentalitástörténet; családtörténet; politikatörténet;
intézménytörténet; gyűjteménytörténet (könyvtár-, múzeum- és
levéltártörténet); irodalomtörténet; művészet-, színház-, zene- és
filmtörténet; kulturális kapcsolatok története (kapcsolattörténet);
statisztika; demográfia; gazdasági és közigazgatási földrajz; egyház- és
vallástörténet; humánetológia; nyelvészet; néprajz.
A kurzus tematikája:
--------------------
I. Bevezetés a neveléstörténetbe
I.1. A tárgy helye a tudományok rendszerében, kapcsolódása más
diszciplínákhoz.
I.2. A neveléstörténet tárgya, forrásai, kutatási módszerei.
I.3. A hazai neveléstörténeti kutatások (historiográfia) és eredményeik.
II. Nevelés a természeti népek körében
(következtetések az őskori nevelési gyakorlatra vonatkozóan)
III. Az antikvitás pedagógiája
III.1. Nevelés és oktatás az ókori Kelet államaiban (Mezopotámia,
Egyiptom, India, Kína).
III.2. A görög pedagógiai kultúra.
III.2.1. Spárta és Athén nevelési gyakorlata.
III.2.2. Szókratész, Platon és Arisztotelész nézetei a nevelésről.
III.3. Az ókori római nevelés
IV. A középkori nevelés története
IV.1. A korai kereszténység embereszménye, nevelésről vallott felfogása.
IV.1.1. Augustinus, Szent Benedek pedagógiai nézetei.
IV.1.2. Egyházi nevelés Európában és Magyarországon (kolostori,
plébániai, székesegyházi).
IV.2. A lovagi nevelés.
IV.3. A középkor gyermekszemlélete, nevelési szokásai, fegyelmezési
módszerei.
IV.4. Céhes képzés.
IV.5. Iszlám nevelésügy.
IV.6. A középkori egyetemek alapítása, működése.
V.A reneszánsz-kori nevelés
V.1. Tudományfejlődés, embereszmény, új iskolák a humanizmus időszakában;
a könyvnyomtatás hatása az oktatásügyre.
V.2. Erasmus, Vives, Rabelais és Montaigne nézetei a nevelésről.
VI. A reformáció és ellenreformáció hatása az iskolaügyre
VI.1. Luther, Melanchton, Sturm nézetei a nevelésről.
VI.2. A jezsuiták pedagógiai gyakorlata; a Ratio studiorum.
VI.3. Protestáns kollégiumok Magyarországon.
VI.4. Pázmány Péter elméleti és gyakorlati tevékenysége.
VII. A 17. század pedagógiája
VII.1. Tudomány és filozófia a 17. században.
VII.2. Comenius pedagógiai szintézise.
VII.3. Iskolakultúra a 17. századi Erdélyben.
VII.4. Apáczai Csere János pedagógiai tevékenysége.
VII.5. Locke gondolatai a nevelésről.
VIII. A felvilágosodás korának pedagógiája
VIII.1. Az európai felvilágosodás és a felvilágosult abszolutizmus
nevelési törekvései; a 18. század pedagógiai vitái.
VIII.2. Művelődés- és nevelésügy a felvilágosodás-kori Magyarországon.
VIII.3. Rousseau: "Emil vagy a nevelésről" című műve.
VIII.4. Pestalozzi iskolái és művei.
VIII.5. Az I. és II. Ratio Educationis.
VIII.6. Tessedik Sámuel szarvasi iskolája.
IX. A 19. század pedagógiai törekvései
IX.1. Pedagógiai törekvések a reformkori Magyarországon; a tanítóképzés,
intézményes leánynevelés, óvodai nevelés, szakképzés megindulása.
IX.2. Magyar oktatáspolitika 1848 és 1867 között.
IX.3. Nevelés- és oktatásügy Magyarországon a dualizmus korában.
IX.4. Herbart pedagógiája és a herbartiánusok törekvései.
X. A reformpedagógiák kialakulásának és kibontakozásának
neveléstörténeti vázlata
X.1. A reformpedagógiai mozgalmak 100 éve (1889-1989); korszakok és
irányzatok.
X.2. Ellen Key: "A gyermek évszázada".
X.3. John Dewey pedagógiája.
X.4. Edouard Claparede és a funkcionális nevelés.
X.5. Reformpedagógiák és "új iskolák" Magyarországon a 20. század első
felében. A pedológiai mozgalom, Nagy László pedagógiája.
XI. A 20. század első felének magyar neveléstörténete
XI.1. Pedagógiai gondolkodók és rendszeralkotók a századelőn (Imre
Sándor, Fináczy Ernő, Weszely Ödön, Karácsony Sándor).
XI.2. Kultúra és nevelésügy 1919-1945 között.
XII. Magyar oktatás- és nevelésügy 1945 után
XII.1. Az általános iskola létrehozása; a "szocialista iskola".
XII.2. Az 1948-as iskolaállamosítások előzményei és következményei.
XII.3. Az 1950-80-as évek nevelésügye.
A kurzus teljesítéséhez szükséges könyvészeti és tájékoztatástani
----------------------------------------------------------------------
képességek köre:
----------------
- Művelődés- és neveléstörténeti bibliográfiák olvasása és készítése;
forráselemzési technikák alkalmazása, forráskritikai és filológiai
műveletek ismerete;
- tájékozottság művelődéstörténeti adattárak, kronológiák, topográfiák,
atlaszok használatában;
- tájékozottság hazai és külföldi művelődés- (nevelés)történeti
kiadványokban, szakfolyóiratok publikációiban, neveléstörténeti tárgyú
kutatások témaköreiben;
- a főbb kutatási helyszínek felsorolás szintű ismerete (levéltárak,
könyvtárak, múzeumok).
Alkotástani, fejlesztéstani kívánalmak a kurzus végére:
-------------------------------------------------------
1. Bibliográfiai apparátussal alátámasztott referátum készítése.
2. Idegen nyelvű neveléstörténeti szakszöveg fordítása.
3. Recenzió, cikk, interjú készítése.
A képesség- és szakmai énképfejlesztés feladatai:
-------------------------------------------------
- Tájékozottság a tanári professzió, a tanárképzés történetét illetően;
- a fogalmi gondolkodás és a magas szintű absztraháló képesség, valamint
a szinkronisztikus és multiperspektivikus látásmód fejlesztése;
- neveléstörténeti problémák szakszerű kifejtése szóban és írásban;
szakszövegek olvasása magyar és idegen nyelven.
A kurzushoz kapcsolódó teljesítmények és követelmények:
-------------------------------------------------------
Minimumkövetelmények:
1. Kognitívumok:
1.1. Történeti tudásháttér: Eligazodás a társadalmi tudás
intézményesülésének folyamatában, az egyes korok civilizációs
teljesítményeiben, egyes korok főbb filozófiai, tudományos,
társadalmi, gazdasági, politikai jellemzőinek vázlatos ismerete.
1.2. Nevek: a művelődés- és neveléstörténet jelentősebb alakjainak
ismerete, ezen (pedagógiai) gondolkodók, magyar neveléstörténészek
elhelyezése térben és időben, nevük helyes leírása, főbb műveik
felsorolása.
1.3. Fogalmak: az iskolaszerkezettel, a gyermeki életkor szakaszolásával,
az oktatási tartalmakkal, nevelési módszerekkel, eszményekkel,
taneszközökkel kapcsolatosan.
1.4. Forrástípusok: írott és tárgyi, elsődleges és másodlagos források.
1.5. Tények: események a hozzájuk tartozó évszámmal.
1.6. Összefüggések: problématörténeti csomópontok kiemelése.
2. A pedagógiai gondolkodáshoz szükséges beállítódás:
2.1. Érdeklődés a nevelés lényege, a nevelés története iránt.
2.2. Önálló forrásfeldolgozás (tanári útmutatás alapján).
2.3. Érdeklődés más népek, népcsoportok kulturális teljesítményei iránt.
A vizsgáztatás módja:
---------------------
Kollokvium.
(A vizsga előfeltétele a félév során egy szóbeli referátum vagy írásbeli
dolgozat (fordítás) előadása/elkészítése, melyhez jegyzetapparátus
kapcsolódik.) A vizsga megkezdése előtt a minimumkövetelményekről írásban
kell számot adni. A szóbeli vizsgán a hallgató tételt húz, melynek
kifejtésére 10-15 perc áll rendelkezésére, ezt követően pedig egy rövid
forrásrészlet elemzésére kerül sor.
----------------------------------------------------------------------------
Dr. Fischerné Dr. Dárdai Ágnes,
Dr. V. Molnár László és
saját annotációja alapján készítette:
Dr. Kéri Katalin
a Művelődés- és neveléstörténeti munkacsoport vezetője
Pécs, 1997. január 2.