KISLEXIKON
A kislexikon összeállításánál - többek között - az alábbi kötetek
kerültek felhasználásra:
Világirodalmi kisenciklopédia I-II. kötet
(Szerkesztette: Köpeczi Béla és Pók Lajos)
(Gondolat, Bp. 1976.)
Hamvas Béla: Anthologia humana
(Életünk könyvek, Szombathely, 1990.)
Diccionario de mujeres célebres
(Espasa Calpe, Madrid, 1994.)
Pedagógiai Lexikon I-IV.kötet
(Főszerkesztő: Nagy Sándor)
(Akadémiai Kiadó, Bp. 1976-1979.)
Révai Nagy Lexikona egyes kötetei
(Révai testvérek, Bp. 1911-1915.)
''Abaelardus, Petrusď0 (1079-1142)
Francia bölcselő, hittudós és költő. Műveit latin nyelven írta. Párizsban
tanult, és jutott egyetemi katedrához is. A nominalizmus híve volt. Sokat
tett Arisztotelész műveinek megismertetéséért. Pályafutása alatt
ellenfelei gyakorta üldözték, tanait az egyház elítélte.
''Ahikárď0 i.e. 500 körül élt,
szíriai gondolkodó.
''Alcuinď0 (Alcuinus /Albinus/ Flaccus) (?730-804)
Angol tanítómester Nagy Károly udvarában, az aacheni udvari iskolában;
782-től 796-ig. Több művében foglalkozott a szabad művészetekkel,
amelyeket a vallás szolgálatába kívánt állítani. A "Párbeszéd a
szónoklattanról és az erényekről" című műve is párbeszédes formában
íródott, hasonlóan más könyveihez.
''Apuleius, Luciusď0 (?125-?180)
Római író, ügyvéd és vándorszónok. Athénban tanult, majd Rómába ment,
ahol nagy hírnevet szerzett. Több műve maradt ránk, egyebek közt
szónoklatainak gyűjteménye ("Florida") és "Metamorphoses" című novella-
és mesefűzére.
''Arisztotelészď0 (i.e. 384-322)
Görög filozófus, Platón tanítványa. I. e. 324-től Pellában Alexandrosz
nevelőjeként tevékenykedett. Széleskörű műveltséggel rendelkezett,
kidolgozta a filozófiai kategóriák első rendszerét; logikai, esztétikai,
költészettel foglalkozó gondolatai, művei szintén jelentősek. "Politika"
című műve i. e. 330 körül jelent meg.
''Augustinus, Aureliusď0 (354-430)
A kereszténység egyik legnagyobb gondolkodója, a patrisztika kiemelkedő
alakja, a katolikus egyház szentje és tanítója. Élete és tevékenysége
Észak-Afrikához és Itáliához kötődött. 397 és 400 között írta
"Vallomások" című művét, több mint tíz évvel megtérése után. "A boldog
életről" című dialógusai tanítványaival folytatott beszélgetései alapján
kerültek lejegyzésre.
''Bacon, Francisď0 (1561-1626)
Angol író, tudós, államférfi. Jogi egyetemet végzett, I. Erzsébet
környezetéhez tartozott. 1621-től visszavonult a politikától, csak
tudományos kutatásainak élt. 1597 és 1625 között írta esszéit, melyek
bizonyítják széleskörű műveltségét.
''Benedek, Szentď0 (V. sz. vége-550)
A nyugati szerzetesség megalapítója, a bencés rend "Regulái"-nak
megalkotója, mely művet i. sz. 520 körül írta.
''Bernhardt, Sarahď0 (eredeti nevén Henriette Rosine Bernard) (1844-1923)
Francia színésznő, korának ünnepelt csillaga. Színházigazgatóként és
színházi darabok szerzőjeként is elismerték kortársai. A XX. század
elején írta meg önéletrajzát, mely művében gyerekkorára is
visszaemlékezett.
''Bhagavad Gitáď0 I. e. VI-V. században keletkezett mű,
a Mahábharáta nagy hindu eposz önálló, filozófiai része.
''Bibliaď0
A kereszténység - illetve első részében a zsidó vallás - szent könyve. A
Biblia két önálló része az Ószövetség és az Újszövetség, ezeket először
Jeromos kapcsolta össze egyetlen gyűjteménnyé latin fordításában a IV.
század végén, de a két elnevezést már korábban is használták. Már az i.e.
I. évezred első felében léteztek téma szerint rendezett gyűjtemények, és
az i. e. V. század végétől vált fontossá a hagyományanyag végleges
formában való rögzítése.
''Buddhaď0 (i.e. 560-480)
A buddhizmus megalapítója. Eredeti nevén Gautama (Gótama) Sziddhártha
volt, a Buddha ("Megvilágosult") nevet csupán utólag nyerte, mint
vallásalapító.
''Cárdenas y Rodríguez, José Maríaď0 (1812-1882)
Kubai író. Havannában és az USA-ban tanult. Verseket és korrajzokat írt,
1847-ben adták ki "Karcolatok és korrajzok" című kötetét. Írt
vígjátékokat, tanmeséket és epigrammákat.
''Castiglione, Baldassareď0 (1478-1529)
Itáliai író, humanista. A Gonzaga és Sforza fejedelmek mellett
teljesített diplomáciai szolgálatot. 10 évet töltött az urbinói herceg,
Montefeltro udvarában, itt kapta a legtöbb ihletet az 1508-16 között írt
fő művéhez, az "ll Cortegiano"-hoz, mely 1528-ban jelent meg.
''Cicero, Marcus Tulliusď0 (i.e. 106-i. e. 43.)
Római író, szónok, politikus. Fiatalon jogtudományt, retorikát és
filozófiát tanult. Ügyvédként és politikusként látványos karriert futott
be, a köztársaság lelkes híve volt. Idősebb korára visszavonult a
közélettől, és irodalmi tevékenységének szentelte magát. Több elméleti
retorikai művet is írt ebben az időben, például "A szónokról" címűt.
Élete utolsó negyedszázadában kiterjedt levelezést folytatott
családtagjaival és barátaival.
''Comte, Augustď0 (1798-1857)
Francia pozitivista filozófus. A társadalmat tudományos alapon kívánta
újjászervezni, a tudományokat két osztályba sorolta: elvont és konkrét
tudományok. Comte rendszeresen tartott előadásokat nézeteiről Párizsban,
és gondolatait a nevelésről is kifejtette.
''Csan-buddhizmusď0 (Japánban: zen)
A megvilágosodást célzó kínai-japán buddhista szerzetesi gyakorlat. Egyik
eszköze a koan, mely olyan paradox találós kérdés, amellyel a mester egy
adott pillanatban a tanítvány alvó tudatát felébreszti. Csuang Ce i. e.
450 körül élt, a taoista gondolkodás kiemelkedő alakja.
''Dewey, Johnď0 (1859-1952)
Amerikai filozófus és szociológus. Pedagógiai gondolatai jelentős hatást
gyakoroltak nem csupán hazájában, de Európában is; a projekt-rendszerű
oktatás megteremtőjeként tartják számon. Pedagógiai előadásai 1899-ben
hangzottak el, melyekben több, alapvető pedagógiai fogalmat értelmezett.
''Diocletianusď0
301-ben megjelent rendelete (Edictum de pretiis rerum venalium) a
kereskedelmi árakat maximálta.
''Erasmus, Rotterdamiď0 (1469-1536)
Németalföldi író, humanista gondolkodó, a keresztény humanizmus
legjelentősebb képviselője. Holland és párizsi iskolákban folytatta
tanulmányait. Ellentétbe került kora szerzetesi eszményével és a
skolasztikával. Levelezése nemzetközi jelentőségű. 1511-ben jelent meg
szatirikus műve, "A Balgaság dícsérete".
''Fröbel, Friedrichď0 (1782-1852)
Német pedagógus. Nevelési elveit filozófiai és természettudományi alapon
fejtette ki. Fontosnak tartotta a kisgyerekek nevelését, gyermekkertet
létesített. Fő műve az "Embernevelés", mely 1826-ban jelent meg.
''Garcilaso de la Vegaď0 (az Inka) (1539-1616)
Író és történetíró, spanyol apa és indián hercegnő fiaként született
Peruban. Fiatalon spanyol földön, majd Itáliában katonáskodott. Részt
vett Kuba meghódításában. Idősebb korában cordobai otthonában írta
kutatásokon, szemtanúk elbeszélésein és saját tapasztalatain alapuló
történeti munkáit, többek között a "Peru általános története" címűt.
''Gellius, Aulusď0 (?130-?180)
Afrikai származású római író. Rómában írott "Attikai éjszakák" című,
korábbi forrásokból összegyűjtött irodalmi, grammatikai, történeti-
régiségtani kérdésekkel foglalkozó műve szórakoztató és oktató jellegű.
''Goethe, Johann Wolfgangď0 (1749-1832)
Német költő, dráma- és regényíró. Jogot tanult, és államügyekkel kezdett
foglalkozni. Egész életében arra törekedett, hogy enciklopédikus
műveltségét gyarapítsa, ennek érdekében számos utazást tett Európa
különböző tájain. Irodalmi tevékenysége jelentős volt, lírája kiemelkedő,
elbeszélő művei szintén nagy sikert arattak.
''Helvétius, Claude-Adrienď0 (1715-1771)
Francia filozófiai író. Gondolkodásmódjára hatottak a szenzualisták
valamint az ókori epikureisták. Legjelentősebb művei közül való "Az
emberről, értelmi képességeiről és neveltetéséről" című munkája, mely
1772-ben jelent meg.
''Herbart, Johann Friedrichď0 (1776-1841)
Német filozófus és pedagógus. A jénai egyetemen tanult filozófiát,
matematikát és irodalmat. Göttingenben és Königsbergben volt egyetemi
oktató, jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. Pedagógiai
érdeklődésének és vizsgálódásának eredményeként bontotta ki pedagógiai
rendszerét, mely számos követőre és továbbfejlesztőre talált a korabeli
Európában.
''Hugo, Victorď0 (1802-1885)
Francia költő, regény- és drámaíró. Lírája két forrásból táplálkozott,
belső érzéseiből és a külvilágból. A családi élet is állandó témája volt
regényeinek, költeményeinek. 1877-ben jelent meg például "A nagyapaság
művészete" című verseskötete.
''Ibn Jaldunď0 (1332-1406)
Arab tudós. Műveiben tanulóéveiről is megemlékezett.
''Isidorus, Szentď0 (560-636)
Hispániai egyházi író, történész, grammatikus, Sevilla érseke. Jelentős
szerepet játszott az antik eredetű teológiai és profán tudásanyag
közvetítésében a kora középkor számára. Nagy jelentőségű volt "Szó- és
fogalommagyarázatok 20 részben" című műve, mely a középkor egyik
legnépszerűbb kézikönyve volt, s amelynek első három könyvében Isidorus
összefoglalta a szabad művészetek tárgyait.
''Kochanowski, Janď0 (?1530-1584)
Lengyel humanista költő. Több országban is tanult, sokat utazott, lóháton
bejárta Európát. Kiválóan tudott latinul és görögül. Életének nagy
csapása volt kicsike lányának, Urszulkának a halála, mely fájdalmából
1580-ban született "Gyászdalok" című versciklusa.
''Komensky, Jan Ámosď0 (Comenius) (1592-1670)
Cseh író, pedagógus. Tanulmányait német egyetemeken végezte. 1628-ban a
lengyel Lesznóba települt, ahol a cseh emigránsok középiskoláját
igazgatta. Itt kezdte el írni pedagógiai műveit. Számos helyen élt,
londoni, svédországi, sárospataki tartózkodása alatt is - politikai
céljai megvalósítása mellett - oktatási és tudományos kérdésekkel
foglalkozott. 1657-ben jelent meg "Didactica Magna" című műve.
''Konfuciuszď0 (Kung Fu-ce) (i.e. 551-479)
Kínai filozófus, tanítómester. Előbb vándorolva tanított, majd iskolát
alapított. Gondolatait tanítványainak tanítványai jegyezhették le,
mintegy száz évvel a halála után, "Beszélgetések és mondások" címmel.
''Koránď0
A szó olvasmányt jelent arabul. A mű Mohamed (571-632) negyvenéves
korától fogva átélt látomásainak isteni ihletként való
kinyilatkoztatásait tartalmazza. A Korán az iszlám törvénykönyve, minden
hit és tudás ebből fakad a hívők számára.
''Krabice, Beneď0 (XIV. század)
A prágai Szent Vencel dóm prépostja, és IV. Károly császár bizalmasa, a
császár önéletrajzának folytatója.
''Lambert, Anne Thérèse de Marguenat de Courcellesď0 (1647-1733)
Francia írónő. Irodalmi szalonokat szervezett, ahol főként politikai
kérdésekről tárgyaltak. Gyermekeinek két erkölcsi-filozófiai művet is írt
"Egy anya tanácsai leányának és fiának" címmel, melyet 1728-ban adtak ki.
''Lao Ceď0 i. e. VI. században élt,
császári levéltáros, filozófus. A kínai filozófia egyik fő ágának, a
taoizmusnak atyjaként tartják számon. Neve alatt maradt fenn az i.e. IV-
III. században keletkezett "Tao Te king".
''Lenz, Jakob Michael Reinholdď0 (1751-1792)
A Sturm und Drang nemzedék legnagyobb drámaírói tehetsége. A fiatal
Goethe köréhez tartozott. "A nevelő" című ötfelvonásos vígjátéka, melyet
1774-ben írt, valójában társadalmi színmű, melyben a kor társadalmi
válságát a nevelés terén próbálta ábrázolni.
''Li Cseď0 (1527-1627)
Kínai esszéíró, buddhista gondolkodó.
''Locke, Johnď0 (1632-1704)
Angol filozófus és közgazdász, a korabeli angol liberális nagypolgárság
ideológusa. Pedagógiai nézeteit "Gondolatok a nevelésről" című munkájában
fejtette ki, mely 1693-ban jelent meg. E művében azokat a régi leveleit
dolgozta át, melyeket hollandiai tartózkodása idején írt Edward Clarke-
nak, aki tanácsért fordult hozzá fia nevelése ügyében.
''Lyly, Johnď0 (?1554-?1606)
Angol költő, prózaíró és drámaíró. Az oxfordi és cambridge-i egyetemen
működő drámaírók, az ún. "egyetemi elmék" körének egyik vezető
egyéniségeként tevékenykedett. Pedagógiai célzatú, moralizáló műveket is
írt.
''Lull, Ramonď0 (Raimundus Lullus) (1232-1316)
Katalán költő, filozófus, polihisztor. Mallorcán élt, a herceg, Jaume
nevelője volt. Fiatalabb korában kicsapongó életet élt, aztán megtért, és
hittérítőként dolgozott haláláig Arábiában. "Evast és Blanquerna" című
regénye önéletrajzi elemeket tartalmaz. Ezt is, mint művei nagy részét
anyanyelvén írta.
''Loyolai Szent Ignácď0 (1491-1556)
A Jézus Társaság alapítója, melyet 1534-ben hozott létre társaival. A
jezsuita rend első szabályzatát 1540-ben hagyta jóvá III. Pál pápa, Szent
Ignác lett az első rendfőnök. Könyvet írt a lelki gyakorlatokról,
valamint spanyol nyelven megalkotta a rend alapszabályait.
''Luther, Martinď0 (1483-1546)
Német reformátor, bibliafordító. Jogot tanult, majd belépett az Ágoston-
rendbe, aztán a wittenbergi egyetem teológia tanára lett. Az "Asztali
beszélgetések" című művében olyan beszélgetések kerültek lejegyzésre,
melyeket Luther egyetemistákkal és vendégeivel folytatott.
''Mandeville, Bernard deď0 (1670-1733)
Hollandiában született, majd Londonban telepedett le, és orvosként
dolgozott. 1714-ben írta híres művét "A méhek meséje, avagy magánbűnök,
közhasznok" címmel, mely egy korábbi verses szatírájának prózai
átdolgozása. A mű szenvedélyes vitákat váltott ki a szerző életében.
''Martialis, Marcus Valeriusď0 (?42-?104)
Hispániai származású római epigrammaköltő. 14 könyvnyi epigrammája, és
"Látványosságok könyve" című munkája maradt ránk.
''Marx, Karlď0 (1818-1883)
Német gondolkodó, közgazdász, újságíró. Jogot, filozófiát és történelmet
tanult. Londonban telepedett le, barátságot kötött Engels-szel, aki élete
végéig munkatársa maradt.
''Montaigne, Michel Eyquem deď0 (1533-1592)
Francia író és moralista. Kiválóan tudott latinul, filozófiát és jogot
tanult. 1571 és 1580 között visszavonult birtokára, és ekkor írta meg
"Esszék" című művének első két könyvét. Ezután hosszabb utazásokat tett,
majd folytatta az esszéírást. A gyermekek neveléséről írt tanulmányai
nagy hatással voltak a pedagógia fejlődésére.
''Owen, Robertď0 (1771-1858)
Angol utópista szocialista gondolkodó. Alaposan ismerte az angliai tőkés
nagyipar térhódításának társadalmi következményeit. 1816-ban nyitotta meg
a skóciai New Lanarkban a Jellemképzés Új Intézetét, mely többféle
nevelési és oktatási intézményt foglalt magában, 1824-ben az USA-ban
pedig megszervezte a New Harmony nevű kommunát. "Nevelés és társadalom"
című munkája egyik fő műve.
''Pestalozzi, Johann Heinrichď0 (1746-1827)
Svájci pedagógus. Célul tűzte ki maga elé a társadalmi bajok
megjavítását, a szegényparasztság felemelését; iskolakísérleteit (Neuhof,
Stans, Burgdorf) is ezen célokra alapozta. Yverdoni intézete, melyet
1805-től vezetett, világhírű lett. Elméleti, írói munkássága is jelentős,
számos műve maradt ránk, melyekből megérthető és kibontható pedagógiai
gondolkodásmódja.
''Platónď0 (i. e. 427-347)
Görög filozófus, író. Eleinte költeményeket és drámákat írt, később -
Szókratész tanítványaként - filozófiával kezdett foglalkozni.
Negyvenévesen alapította meg filozófiai iskoláját, az Akadémiát.
Rendszeres előadásokat tartott, vitákat vezetett, mestere nyomdokain
járva dialógusos formában tanított. "Szókratész védőbeszéde" az egyik
legkorábbi Platón-mű, a "Törvények" című műve pedig utolsó alkotói
korszakából való.
''Platter, Thomasď0 (1499-1582)
Bázeli humanista, egy valais-i paraszt fia. Végrendeletében emlékezett
vissza anyjára és gyerekkorára.
''Plinius, ifjabbď0 (?61-?113)
Római író, az idősebb Plinius fogadott fia, Quintilianus tanítványa.
Foglalkozott versírással és filozófiával is, de tehetsége a prózaírásban
teljesedett ki. Ügyvédi és közhivatalnoki pályája Rómához kötötte, a
perek során zseniális szónoki képességekről tett tanúbizonyságot.
Domitianus halála után kezdte el írni és kiadni ránk maradt leveleit.
''Plutharkoszď0 (50-126)
Görög író, filozófus. Tanulmányait Athénban végezte. Vándorolva
előadásokat tartott, később különböző egyházi és társadalmi tisztségeket
töltött be. Számos irodalmi és történeti munkát írt, melyeknek csak kb.
harmada maradt fenn. Legismertebb műve a "Párhuzamos életrajzok", melyben
egy-egy híres görögöt és rómait állít egymás mellé. Hősei életét leírva a
nevelésre is rendszeresen kitért.
''Ptahhotepď0 (i. e. XXIV. sz.)
Egyiptomi vezír az 5. dinasztia idején. "Intelmek" című művében a
hivatalnoki pályára készülő fiataloknak ad tanácsokat, hogyan
viselkedjenek az élet különböző helyzeteiben.
''Quintilianus, Marcus Fabiusď0 (?35-?96)
Hispániai születésű római szónok, tanítómester. Vespasianus idején egy
állami iskolában a latin retorika tanára lett, tanítványai közé tartozott
az ifjabb Plinius, talán Juvenalis és Tacitus is. Domitianus rábízta
unokaöccse nevelését, és konzuli tisztséget is kapott. "A szónok képzése"
című ránk maradt műve nem csupán a szónoki tudomány alapos és részletes
tárgyalása, hanem voltaképp egész nevelési enciklopédia.
''Rabelais, Fran‡oisď0 (1494-1553)
Francia tudós, humanista, szerzetes, író, orvos és pedagógus. "Gargantua
és Pantagruel" (1532) című szatírikus regényében foglalkozott a
neveléssel is. Elvetette korának nevelési intézményeit, a skolasztikus
módszert. Humanista gondolkodó volt; az antik szerzők műveinek
tanulmányozása mellett fontosnak tartotta a közvetlen megfigyelések
hasznosítását is a tanulás során.
''Renan, Ernestď0 (1823-1892)
Francia író, történész, nyelvész. A Collège de France tanáraként
dolgozott, és 1878-tól a Francia Akadémia tagjává választották.
''Rousseau, Jean-Jacquesď0 (1712-1778)
Francia nyelvű svájci regényíró és filozófus. Szegény családból
származott, korán árvaságra jutott, iskolába nem járt. 1750-ben a dijoni
Akadémia pályázatán értekezésével első díjat nyert, ez egycsapásra híres
íróvá tette. "Emil vagy a nevelésről" című műve 1762-ben jelent meg, "A
magányos sétáló álmodozásai" pedig 20 évvel később. Rousseau - a
nevelésről írva - a gyermeki lélek megfigyelését tartotta legfőbb
kiindulópontnak; kora romlott társadalmával a természetes nevelést
állította szembe.
''Spectator, theď0 (1711-1714)
Angol lap, mely 1711-től jelent meg, és egy évszázadra szóló divatot
teremtett nem csupán Angliában, de Európában is. Összesen 635 alkalommal
jelent meg, szerkesztői Joseph Addison és Richard Steel voltak.
''Stendhalď0 (Henri Beyle) (1783-1842)
Francia regényíró. Napóleon katonájaként szolgált, a császár bukása után
kezdte el irodalmi pályafutását. A Bourbonok bukása után konzuli
szolgálatba lépett, ez idő tájt írta remekműveit. Első művei közé
tartozott "A szerelemről" című esszégyűjteménye, melyben a
leánynevelésről is írt.
''Suárez y Romero, Anselmoď0 (1818-1878)
Kubai író. Tanulmányai befejezése után tanítással és újságírással
foglalkozott. 1859-ben adta ki "Cikkgyűjtemény" című válogatását, benne
néhány korrajz-ízű cikkel.
''Suetonius, Tranquillus Gaiusď0 (75-150)
Afrikai származású római történetíró. Hadrianus császár kancelláriájának
vezetőjeként dolgozott. Művei közül csak a római császárokról írt
életrajz-sorozata maradt ránk teljes egészében, a grammatikusokról,
szónokokról, filozófusokról írt munkái csak töredékesen.
''Szókratészď0 (i.e. 470-399)
Görög filozófus. Fiatal korában szobrászként dolgozott, aztán elmélyült a
zene, a mértan, a csillagászat tanulmányozásában. Egy belső sugallat
hatására (daimonion) az ifjak tanításának, polgártársai erkölcsi
nemesítésének szentelte magát. Sétálva, ironikus kérdezési modorban
tanított Athén különböző helyszínein. I. e. 399-ben bevádolták a város
elöljáróinál, és az athéni törvények szerint Szókratész maga védte magát.
Halálra ítélték, gondolatai tanítványai tollából maradtak ránk, ő sosem
írt semmit.
''Tacitus, Publius Corneliusď0 (?55-?118)
Származását nem ismerjük pontosan. A legnagyobb római történetíróként
tartják számon. Teljes egészében fennmaradt három kisebb műve, köztük a
"Beszélgetés a szónokokról" című, 105 körül írott munkája, melyben azt
fejtegette, miért hanyatlott a császárság korában az előzőleg virágzó
római ékesszólás.
''Talmudď0
Az i. sz. első két században állították össze az első héber
törvénykódexet, a Misnát. Ez a Gemarával együtt alkotja a Talmudot.
''Tovar, Juan deď0 (?1543-1626)
Tezcoco városában született, Mexikóban. 1570-ben szentelték pappá, később
csatlakozott a jezsuita rendhez. Jól ismerte a nahuatl, otomi és mazahua
nyelveket, "mexikói Ciceró"-nak is nevezik. Művelt indiánok segítségével,
azték kódexek alapján írta meg művét az aztékok történetéről,
szokásairól.
''Unamuno, Miguel deď0 (1864-1936)
Bilbaoban született, a madridi egyetemen tanult. 1891-től a salamancai
egyetemen a görög nyelv és irodalom professzora volt, 1901-14 között
pedig rektor. 1924-30 között emigrációban élt, utána újra rektor lett.
1899-ben írta cikksorozatát, "A felsőoktatás helyzete Spanyolországban"
címmel.
''Vives, Juan Luisď0 (1492-1540)
Valenciai születésű humanista gondolkodó, tanár, Erasmus barátja és
levelezőtársa. Spanyol és francia iskolákban tanult teológiát,
grammatikát és filozófiát. Németalföldön telepedett le, magántanár volt,
később egyetemi katedrához is jutott. Számos neveléssel kapcsolatos műve
maradt fenn. A korabeli Európában jelentősek voltak latin nyelvkönyvei,
melyeket párbeszédes formában írt.
''Wolfdietrich
Középfelnémet hősi eposz. Négy változata ismert, melyek közül a
legrégebbi a XIII. század első feléből való.