[66] LOYOLAI SZENT IGNÁC: A TANULMÁNYOK
A kollégiumokban tanuló rendtagok megtartása, nevezetesen egészségük és
külső dolgaik rendezettsége érdekében elég útmutatást tartalmaz a harmadik
rész. Arra viszont megkülönböztetett gondot kell fordítani, hogy a
skolasztikusok ne tanuljanak olyankor, amikor az az egészségre ártalmas
lenne, aludjanak eleget és tartsanak mértéket a szellemi munkában. Így
lesznek igazán kitartóak: a tanulásban éppúgy, mint a megtanultak
kamatoztatásában.
Ami a lelkieket illeti, a kollégiumokban tanulókra ugyanaz érvényes, mint
azokra, akik házainkban a próbaidőt töltik. A próbaidő után vigyázni kell,
hogy a tanulás hevében meg ne fogyatkozzék bennük a szilárd erények és
szerzetesi élet szeretete. Mégis, amíg tanulmányaikat végzik, ne fordítsanak
annyi erőt vezeklésekre, imádkozásokra és hosszas elmélkedésekre. Hiszen ha
az Isten szolgálatának őszinte szándékával tanulnak - a tanulás pedig egész
embert kíván -, akkor ez a munka a tanulmányi idő alatt nem kevésbé lesz
kedves Istenünknek és Urunknak, mint azok a gyakorlatok.
A skolasztikusok törekedjenek mindenekelőtt lelkük tisztaságát megőrizni
és tanulmányaikat tiszta szándékkal végezni, hogy egyre tökéletesebbek
legyenek. A tanulásban csak Isten dicsőségét és a lelkek javát keressék.
Imáikban pedig gyakran kérjék a kegyelmet, hogy Isten dicsőségére és a
lelkek javára jól haladjanak a tudományokban.
Továbbá, szellemi képességeiket fogják nagy elszántsággal komoly és
kitartó tanulásra. Győzzék meg magukat arról, hogy a kollégiumokban nem
tehetnek semmit, ami kedvesebb volna Istennek, mint azt, hogy az említett
tiszta szándékkal szorgalmasan tanulnak. Legyenek meggyőződve arról, hogy az
Isten Szent Fölsége színe előtt nagyon érdemszerző a kellő okból, azaz
engedelmességből és szeretetből vállalt munka, a tanulás, még akkor is, ha
sohasem kerülne sor valamilyen tananyag kamatoztatására.
Távolítsák el mindazt, ami akadályozza a szellemet a tanulásban. Ilyenek:
a túlzott vagy kellő beosztás nélkül vállalt áhitatgyakorlatok és
vezeklések; a különféle ügyek intézése és a külső elfoglaltságok, melyeket
otthon, a házi teendőkben vagy másutt vállalnak; lelki beszélgetések,
gyóntatások és más munkák az emberek javára. Hacsak lehet, térjenek ki az
ilyenek elől. Nagyon ésszerű ugyanis, hogy az efféle elfoglaltságokat, még
ha lelkiek is, elhalasszák a tanulmányok befejezéséig, mert a most
megtanulhatók birtokában később hasznosabb munkaerők lesznek. Akadnak úgyis,
akik ezeket a munkákat addig helyettük elvégzik. Mindezekben pedig az Isten
dicséretének és dicsőségének egyre növekvő vágya vezessen.
Fordította: Szabó Ferenc
-----------------
Loyolai Szent Ignác írásaiból
(Thesaurus S. J., Összeállította: Szabó Ferenc S. J.,
Ugo Detti Nyomdája, Róma, 1990.) 264-265. o.