[64] PLATTER EMLÉKEI ANYJÁRÓL ÉS NEVELÉSÉRŐL
Az anyám bátor és férfias nő volt, de kemény; mikor a harmadik férje is
meghalt, özvegyen maradt, és minden munkát úgy végzett, mint egy férfi, hogy
a legjobban tudja felnevelni legifjabb gyermekeit, akik férjétől maradtak.
Kaszálta a füvet, csépelte a búzát, és minden egyebet csinált, ami inkább
volt férfinak, mint nőnek való munka. Ő maga temette el három gyermekét,
akik a nagy pestisjárványban meghaltak, mivel a járvány idején túl sokba
került volna megfizetni a sírásót.
Nagyon keményen bánt nagyobb gyermekeivel is, jóllehet, ritkán mentünk el
a házába, haza... Egy reggel nagy, fehér jegek estek a szőlőre, éppen szüret
ideje volt; s én segítettem anyámnak szüretelni, és ettem a jégvert
szőlőből; olyan rémes gyomorrontásos görcseim lettek, hogy azt hittem
szétrobbanok.
Anyám, aki előttem állt, nevetni kezdett, és azt mondta, «ha tetszik,
robbanj szét. Minek ettél...?»
Ennek ellenére jóságos, egyenes és istenfélő asszony volt; mindenki ezt
mondta róla, és dicsérte őt.
Fordította: Kéri Katalin
-----------------
Delumeau: La civilización del Renacimiento
(Juventud, Barcelona,1977.) 431. o.