[55] A PRÁGAI EGYETEM ALAPÍTÁSA
Az Úr 1348. évében, Szent Márk napján tette le Károly úr, a rómaiak és
Csehország királya az alapkövet, és alapította a prágai újvárost... Az 1348.
esztendőben Károly úr, a rómaiak és Csehország királya, az isteni szeretet
buzgalmától égve, meleg felebaráti vonzalomtól eltelve, és azon kívánságtól
áthatva, hogy országa boldogságát növelje, és cseh birodalmát dicséretesen
fölemelje, az apostoli széktől kiváltságokat eszközölt ki egy Prága
városában felállítandó egyetem számára, és ezenfelül mint cseh király számos
kiváltságot adott az itt tanulóknak. Különböző más országokból sok teológiai
magistert és kánonjogi doktort hívott meg, hozzáértő, az egyes tudományokban
járatos és képzett embereket, hogy azok Isten egyházát és embertársaikat a
tudományokban és erkölcsökben építsék. Azt akarta, hogy a prágai egyetemet
minden tekintetben azon párizsi főiskola szokásai és módja szerint rendezzék
be és vezessék, ahol valaha fiatal éveiben maga a király is tanult.
Az előadásokat tartó magisterek állandóan, évről évre meghatározott
járandóságot kaptak. Így alakult meg Prága városában egy olyan egyetem,
amelyhez foghatót Németország egyetlen részén sem lehetett találni, és
jöttek a diákok, nemesek és fejedelmek fiai is, idegen országokból, mint
Anglia, Franciaország, Lombardia, Magyarország és Lengyelország, valamint a
szomszédos országokból is. Prága városa az egyetem miatt nagy hírnévre tett
szert, és oly ismertté vált az idegen országokban, hogy a tanulók nagy száma
következtében az élet jelentősen megdrágult, oly nagy volt az ideáramló
tömeg. Midőn Károly úr látta, hogy az iskola ily nevezetessé növekszik, a
diákoknak ajándékozta a zsidók házait; és egy kollégiumot is odahelyezett
magisterekből, akik minden nap olvasni, vitázni tartoztak. Használatukra
könyvtárat is alapított, és az oktatáshoz szükséges könyvekről feles számban
gondoskodott. E magisterek a diákoktól kapott jövedelmeken kívül
meghatározott évi járandósággal bírtak, és bőven el voltak látva.
Fordította: Kosáry Domokos
-----------------
Bene Krabice Krónikájából, Történelmi olvasókönyv II. kötet
(Szerkesztette: Makkai László, Tankönyvkiadó, Bp. 1980.) 110-111. o.