Dimenzió #12

Mozaikok a nevelés történetéből

(Neveléstörténet)

                      [54] LULL: A GYERMEK NEVELÉSÉRŐL

   Blanquerna  mellé  egy  egészséges  nőt  fogadtak  dajkának, azért hogy a
kisfiú  jó  tejet kapjon, mivel a rossz tej miatt a gyermekek megbetegszenek
és elvesztik önuralmukat.
   Az  említett  dajka  becsületes  és  helyes életet folytató személy volt,
mivel  a gyermekek szoptatása során minden olyan dolgot el kell kerülni, ami
a dajkát megbetegítheti, bűnbe viheti, vagy rossz útra térítheti...
   Abban  az  évben, amikor Blanquerna született, Aloma (az anyja) nem adott
gyermekének  más élelmet, csak tejet, mivel kisfiának hiányzott az emésztési
készsége;  a  gyerekek az első évben nem képesek megemészteni és feldolgozni
másfajta  élelmet,  mint  amilyen  például  a  tejben  vagy olajban áztatott
kenyérből  készült  leves,  amit  gyakran  adnak  nekik,  vagy  más  hasonló
élelmiszerek, amiket csak erőnek-erejével lehet velük megetetni...
   Blanquernát nagyon gondosan nevelték.
   Így  tartotta  maga  mellett Aloma fiát, Blanquernát, egészen addig, amíg
más  gyerekekkel is tudott játszani, és nem kötelezte a gyereket semmi olyan
dologra, ami életkorával ellenkezett, 8 éves koráig hagyta, hogy a természet
vigyázzon rá.
   Mikor Blanquerna 8. évét betöltötte, az apja, Evast, tanulni adta fiát és
úgy  taníttatta, ahogyan a "Gyermeki Tan" című könyvben írva van, ahol is az
olvasható, hogy egy gyereknek először meg kell tanulnia a hétköznapi nyelvet
és   el   kell   magyarázni   neki  a  hit  alapelveit,  Isten  törvényeinek
rendelését...
   Egy   nap  az  történt,  hogy  Aloma  Blanquernának  füstölt  húst  adott
reggelire,  mielőtt fia elindult volna az iskolába, és aztán húst adott neki
tízóraira is, hogy egye meg, ha majd az iskolában megéhezik. Mikor ezt Evast
megtudta,  keményen  megdorgálta Alomát, és azt mondta, hogy a gyereknek nem
kell  mást  adni  reggelire, csak kenyeret, azért, hogy ne legyen torkos, és
azért,  hogy  legyen  étvágya,  amikor  majd  az ebédlőasztalhoz ül; ha csak
kenyeret  esznek  a  gyerekek,  nem  ismerik meg azokat az ízeket, amelyek a
természetes  működésüket  elnyomják,  és  kenyéren kívül akkor sem kell mást
adni nekik, ha ők maguk kérik.
   Blanquerna  hozzászokott  ahhoz,  hogy  mindent  megegyen,  azért, hogy a
szervezete  ne szokjon hozzá az egyik ételhez se jobban, mint a másikhoz; és
tilos  volt  neki  erős  és  túl  keserű bort innia, csípős szószokat ennie,
melyek a természetes hőmérsékletét szétrombolták volna.
   Blanquernának  kijelöltek  egy  diákot, hogy vigyázzon rá, és egy tanárt,
aki  mindennap  jókor  reggel templomba vitte őt, és megtanította imádkozni,
ájtatosan  és figyelemmel hallgatni a misét. A mise után zeneiskolába vitte,
hogy megtanulja a szent énekeket.
   Blanquerna elsajátította annyira a nyelvtant, hogy tudjon beszélni és jól
értse  a  latint,  később  logikát, retorikát és természetfilozófiát tanult,
azért,   hogy   könnyebben  megismerhesse  az  orvostudományt,  hogy  testét
egészségesen  megőrízze;  teológiát  is tanult, hogy megismerje, szeresse és
szolgálja  az  Istent  és  hogy uralkodni tudjon saját lelkén, hogy elnyerje
majd a paradicsomi örök életet.
   Miután  Blanquerna  az  "Orvostudomány  kezdeti  és  haladó lépései" című
könyvet  megtanulta,  melynek segítségével elegendő ismerethez jutott ahhoz,
hogy  képes  legyen  megóvni  egészségét,  az  apja  egy  teológiai iskolába
járatta, ahol rendszeresen hallgatta a Szentírást, és időnként megválaszolta
azokat a kérdéseket, amelyeket feltettek neki.
   Miközben  Blanquerna  így tanult, Evast szeretettel és féltéssel nevelte,
mivel  e  két módszerrel és erkölccsel kell nevelni a gyerekeket és ifjakat,
böjttel,  imádságokkal, gyónással és alamizsnával, és úgy, hogy beszédjükben
és öltözködésükben és mások társaságában alázatosak legyenek.
   Más hasonló dolgokat Evast azért mutatott meg fiának, Blanquernának, hogy
mikor  érettebb korba ér, jó szokásai és természete miatt legyen majd nagyon
kedves  Isten és az emberek előtt, és ne tagadja meg azon szokásokat, melyek
a  jó  neveléssel együtt járnak, amelyek főként a városlakókra és az előkelő
származású emberekre jellemzőek.

                                                    Fordította: Kéri Katalin
-----------------
Lull: Obres esencials
   "Del nacimiento y de la buena educación de Blanquerna"
      Las primeras Universidades
         (Cuadernos historia 16., Madrid, 1985.) VI-VIII. o.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.