Dimenzió #12

Mozaikok a nevelés történetéből

(Neveléstörténet)

                                 [39] TALMUD

                             A szülői tisztelet

   Rabbi Abáhu beszélte rabbi Jochanán nevében ezt a történetet.
   Rabbi Eliezer tanítványai megkérdezték egy ízben a mestert:
   - Mondd meg nekünk, rabbi, meddig szól a szülői tisztelet parancsa?
   - Engem kérdeztek? - felelt a rabbi, - kérdezzétek meg Dámá ben Nethinát,
a  tanácsgyűlés  fejét. Agg anyja egyszer hirtelen dühében úgy ütötte meg az
egész  tanács  előtt  fiát, hogy a saru, mellyel ütött, kihullott a kezéből.
Mit  tett erre a fiú? Felemelte a sarut és átnyújtotta anyjának, így akarván
megkímélni agg szülőjét a lehajolás fáradtságától.

                        Amin nem szabad töprengeni...

   Aki  a  következő  négy  dolgon  töpreng, nem érdemli meg, hogy a világra
jött: azon, hogy mi van fent, hogy mi van alant, hogy mi volt és hogy egykor
mi lesz.
   Ne kérdezze senki, hogy mi volt a világ teremtése előtt, mert az írás így
szól  (Mózes  V.  4, 32.): "Ne kérdezz az előbbi idők felől". De azon, ami a
teremtés  hat  napjának kezdete óta van, eltöprenghetünk, - mert így szól az
Írás (u. o.): "Az első napok felől, melyek előtted voltak."
   Mit  jelentenek  e  szavak  (u.  o.):  "Azon naptól kezdve, melyen embert
teremtett Isten a földön"? Így kell értened: Ama naptól fogva, melyen embert
teremtett  Isten  a földön, vizsgálódhatsz, - de nem vizsgálódhatsz az után,
ami fent van s ami alant van, se az után, ami volt és ami egykoron lesz.

                                Apák és fiúk

   Mik   a   szülő   kötelességei  gyermekével  szemben?  Kötelessége,  hogy
körülmetélje,  hogy kiváltsa (ha elsőszülött), hogy a Thórában oktassa, hogy
mesterségre  tanítsa, hogy feleséget szerezzen neki. Némelyek mondják: Úszni
is meg kell tanítania.
   R.    Jehuda   mondá:   Aki   nem   taníttatja   mesterségre   gyermekét,
rablómesterségre neveli.
   Rabban  Gamaliél  mondá:  Akinek mesterség van a kezében, az hasonlatos a
szőlőskerthez,  mely sövénnyel van elkerítve, vagy az árokhoz, melyet palánk
övez.
   Ugyanő  mondá:  Aki  mesterséget tanult, hasonlatos az asszonyhoz, akinek
férje  van;  akár  díszíti  magát, akár nem díszíti, nincs kitéve a (kihívó)
pillantásoknak;  ha  nem  díszíti  magát,  csak  bajt hoz magára. De aki nem
tanult  mesterséget,  hasonlatos  az  asszonyhoz,  akinek  nincs férje; akár
díszíti  magát,  akár nem, ki van téve a (kihívó) pillantásoknak; ha díszíti
magát csak bajt hoz magára.
   R. Eleázár - fia r. Cádoknak - mondá r. Gamaliél nevében: Aki mesterséget
tanult,  bekerített  szőlőskerthez  hasonlatos,  melybe  barmok és vadak nem
törhetnek  be,  gyümölcsét  a  járókelők  nem  dézsmálhatják  meg  és nem is
láthatják,  mi  van  benne.  De aki nem tanul mesterséget, oly szőlőskerthez
hasonlatos,  melynek  sövénye  beszakadt,  a  barmok  és a vadak betörhetnek
rajta, gyümölcsét a járókelők megdézsmálhatják, és megláthatnak mindent, ami
benne van.

                           Rabbi Akiba tanítványai

   R. Akiba mondja:
   - Aki  tanult  Thórát  ifjúságában,  tanuljon  Thórát  öregségében is; ha
voltak  tanítványai ifjúságában, legyenek tanítványai öregségében is; miként
olvassuk  (Koh.  11,  6.):  "Reggel  vesd  el  magodat és este se nyugodtasd
kezedet,  mert  nem  tudod,  melyik  fog  sikerülni,  ez-e  vagy amaz, avagy
mindakettő egyaránt jó?"

                               Bölcs mondások

   Rabbi  mondta: Sok tudományt tanultam tanítóimtól, társaimtól még többet,
de mindenkinél többet tanitványaimtól.

                             Az atyák (mondásai)

                                Első fejezet

   13. Ugyanő  mondta  (Hillél):  -  Aki  mesterségesen  növeszti  hírnevét,
elveszti  azt;  aki  nem  gyarapítja  tudását,  megcsökkenti; aki nem tanul,
halált érdemel; aki a Koronával űzérkedik, elpusztul.

   15. Sammáj   ezt   mondta:   -   A   Thóra   tanulása  legyen  mindennapi
foglalkozásod.   Beszélj   keveset  és  cselekedj  sokat.  Fogadj  mindenkit
barátságosan.
   16. Rabbán  Gamliél  ezt  tanította:  - Szerezz  magadnak mestert; kerülj
minden bizonytalanságot és tizedet se adj szemmérték szerint.
   17. Simeon,  a  fia,  ezt  szokta mondani: - Amióta  élek, bölcsek között
nevelkedtem  és  nem  találtam  az  ember  részére  üdvösebb  dolgot, mint a
hallgatást.  Nem az elmélet a fő, hanem a gyakorlat! S ki szaporítja a szót,
bűnt idéz elő.

                               Második fejezet

    6. Ezt is ő tanította (Rabbi): - A tudatlan nem irtózhatik a vétektől, a
műveletlen  nem  lehet  igazán  vallásos,  a szégyenlős nem jó tanítvány, az
ingerlékeny  nem  jó  tanító,  aki  sokat  űzérkedik,  nem lehet tudós. Ahol
nincsenek férfiak, ott igyekezz férfiú lenni!

                              Harmadik fejezet

   22. Ugyanő  mondta  ezt  is  (Eleázár):  -  Akinek  tudása  több,  mint a
jótettei,  mihez  hasonlít?  Oly  fához,  amelynek  sok  az  ága, de kevés a
gyökere;  ha  vihar  támad, kitépi és gyökerestül kiforgatja. Erre mondja az
Irás:  "Olyan  lesz,  mint a magányos fa a pusztaságban, amely nem érzi a jó
idő beköszöntését és kiaszottan teng a sivatagban, lakatlan, szikes földön."
(Jerem.  17.  6.)  De  kinek  több  a jótette, mint a tudása, az olyan fához
hasonlít,  amelynek  kevés  az  ága  és sok a gyökere; még ha a világ minden
vihara is rátámadna, nem mozdítaná el helyéről, amint az Irás mondja: "Olyan
lesz,  mint  a  forrás  mellé  ültetett  fa, amely patak mentén terjeszti ki
gyökereit,  amely  nem  érzi  meg,  ha  beáll a hőség, levele üde marad, nem
aggódik  a  szárazságtól  és nem szűnik meg gyümölcsöt teremni." (Jerem. 17.
8.)

                              Negyedik fejezet

    1. Ben  Zóma  ezt tanította: - Ki az igazi bölcs? Aki mindenkitől tanul!
Amint  az  Írás  mondja: "Minden tanítómtól okulást szereztem." (Zsolt. 119.
99.)

    6. R.  Jismáél,  előbbinek  fia, ezt tanította (Jóchanánnak): Ha  valaki
azért  tanul, hogy másokat taníthasson, Isten megsegíti, hogy tanulhasson és
taníthasson.  De  ha  azért  tanul,  hogy aszerint cselekedjék is, azt Isten
megsegíti,  hogy tanuljon és taníthasson, hogy a törvényeket megtarthassa és
gyakorolhassa.

   15. R.  Eleázár  b. Sammua mondta: - Tanitványaidat  annyira becsüld meg,
mint  tenmagadat,  társadat  annyira tiszteld, mint mesteredet és mesteredet
félve tiszteljed, mint magát az Istent!
   16. R.  Jehúda  ezt  mondta:  - Tanulj  figyelmesen, mert ha a tanulásban
tévedsz, ez felér egy gonosztettel.

   18. R. Nehóráj  ezt mondta: - Te vándorolj a tudomány székhelyére - és ne
gondold, hogy a tudomány megy teutánad, amennyiben társaid majd közlik veled
- és a magad értelmére se támaszkodjál.

   25. Elisa  b. Abuja ezt mondotta: - Amit  gyermekkorodban tanulsz, olyan,
mint  a  tintaírás tiszta papiron; amit öreg korodban tanulsz, olyan, mint a
tintaírás levakart papíron.
   26. R.  Jószé  bar  Jehúda,  a  Kefár-Bábeli,  ezt szokta  mondani: - Aki
ifjaktól  tanul,  olyan,  mint aki éretlen szőlőt eszik és mustot iszik; aki
pedig öregektől tanul, olyan, mint aki érett szőlőt eszik és óbort iszik.

                               Ötödik fejezet

   15. Négyféle tanítvány van: Aki könnyen fog fel és könnyen felejt: hibája
ellensúlyozza  előnyét.  Aki  nehezen  fog fel, de nehezen is felejt: előnye
ellensúlyozza  hibáját.  Aki  könnyen  fog  fel  és  nehezen felejt, ez a jó
osztályrész. Aki nehezen fog fel és könnyen felejt, ez a rossz osztályrész.

   17. Négyfélék  a  tanház-látogatók:  Aki a  tanházba jár, de nem gyakorol
jót,  jutalmat  érdemel  az  útért.  Aki  jót  gyakorol,  de nem jár oda, az
jutalmat  érdemel  a  jócselekedetért. Aki jár is oda és jót is gyakorol, az
jámbor. Aki nem jár oda ésjót sem tesz, az gonosz.
   18. Négyfélék  azok,  akik  a  bölcsek  előadását   hallgatják:  Szivacs,
tölcsér,  borszűrő  és  szita.  A  szivacs:  mindent fölszí. A tölcsér: amit
fölvesz  az  egyik  felén,  átereszti a másik felén. A borszűrő: átereszti a
bort  és  megtartja  a seprőt. A szita átereszti a porlisztet és megtartja a
lánglisztet.

   25. Ben  Bág-Bág  ezt szokta  mondani: - Egyre forgasd a Szentírást, mert
minden  benne  van;  búvárkodj  benne,  öregedj és vénülj meg mellette és ne
tágíts tőle, mert nincs nála becsesebb.

                         Tiszteletadás az iskolában

   Mestereink  tanították:  -  Amikor  a  Nászi (az iskola főnöke) belép, az
egész  gyülekezet  föláll  és nem ül le mindaddig, míg csak azt nem mondja a
Nászi: - Üljetek le!
   Ha  a bíróság elnöke lép be, a gyülekezet két sorba áll, egyik része erre
(az  oldalra)  a másik arra (az oldalra) s mindaddig nem ülnek le, amíg ő le
nem  ül.  Ha  a  Chacham lép be az egyik föláll, miközben a másik leül, amig
csak a Chacham a helyére nem ér.
   A  bölcsek  (tudósok)  fiaiknak  és  tanítványaiknak oly időben, amikor a
tömegnek  (a  gyülekezetnek)  rájuk szüksége van, szabad a népen áthatolniok
(bár  visszatetsző,  ha  a  tudós utolsónak érkezik) és ha a tudósnak valami
dolga végett ki kellene mennie, visszajöhet és helyére ülhet újra.

                                                     Fordította: Molnár Ernő
-----------------
A Talmud Könyvei
   (Korvin testvérek könyvnyomdája, Bp. 1921-23.)
      84., 228-229., 246., 297., 418., 428-430., 436-440., 443-445., 459. o.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.