[25] CICERO: BESZÁMOLÓ EGY ATHÉNI DIÁKRÓL
Trebonius üdvözli Cicerót: remélem, soraim jó egészségben találnak!
Május 22-én érkezem Athénba, ahol hő óhajomnak megfelelően azt láttam,
hogy fiad a legdicséretesebb tanulmányoknak szentelte magát, és igen
jóravaló ifjú hírében áll. Hogy ez mekkora örömet okozott nekem, akár
mondanom sem kell, anélkül is elképzelheted: elvégre előtted sem titok, mily
nagyra becsüllek, s hogy régi és őszinte barátságunk okán mennyire örülök
legcsekélyebb sikerednek is, nemhogy ennek a kivételes szerencsének!
Ne gondold, Ciceróm, hogy hízelgésből mondom, de nincs az Athénben
tartózkodó ifjak között egy sem, aki szeretetre méltóbb volna, mint
gyermeked, vagyis inkább gyermekünk (mert ami a tiéd, az tőlem sem lehet
idegen), s aki buzgóbban törekednék azon tudományok elsajátítására,
amelyekért te a leginkább lelkesedsz, melyek tehát a legdicséretesebbek. Így
annál szívesebben gratulálok neked, mert őszintén tehetem, s éppen úgy
magamnak is, hiszen azt, akit szeretnem kellene, bármilyen lenne is,
olyannak találtam, hogy szívből szerethetem.
Fordította: Maróti Egon
-----------------
A régi Róma napjai
(Válogatta: Szepessy Tibor, Gondolat, Bp. 1968.) 92. o.