[21] PLATÓN: TÖRVÉNYEK:
6. könyv
ATHÉNI
A most tárgyalt területen egy tisztviselő: az egész nevelésügy
felügyelője van még hátra, aki mind a fiúk, mind a lányok nevelését
irányítja. Egy ember álljon ennek az élén, és vezesse azt a törvények
szellemében, aki legalább ötvenéves és törvényes gyermekek atyja -
leghelyesebb, ha mind fiai, mind lányai vannak, de legalább az egyik nemből
valók legyenek. Lássa be mind maga a választott, mind a választók, hogy ez a
tisztség az állam legfontosabb tisztségei között is a legfontosabb. Hiszen
minden növénynél döntő fontosságú, hogy az első csírázás jól induljon meg,
abból a szempontból, hogy lényének tökéletes kifejlődése felé haladjon, s
így a neki megfelelő célt elérje, de így van ez minden élőlénynél, szelíd-
és vadállatoknál és az embernél is. Az emberről azt szoktuk mondani, hogy
szelíd; de csak ha szerencsés természet és helyes nevelés párosulnak nála,
akkor szokott a legszelídebb és legistenibb élőlénnyé válni; ha ellenben nem
eléggé vagy nem jól nevelik, a legvadabb minden lény között, ahányat csak
szül a föld. Ezért a törvényhozónak nem szabad engedni, hogy a
gyermeknevelés másodrangú vagy mellékes dolog legyen az államban. Először is
tehát jól ki kell választani a város lakói közül azt, aki a nevelésügy élén
fog állni: aki minden tekintetben a legkülönb, lehetőleg azt kell ennek a
felügyelőjévé tenni. Tehát az összes tisztviselők, a tanácsot és annak
ügyvezető tagjait kivéve, gyűljenek össze Apollón templomába, és adják le
titkosan szavazatukat, hogy a törvények őrei közül kit tartanak
legalkalmasabbnak rá, hogy a nevelést irányítsa. akire aztán a legtöbb
szavazat esik, azt vessék vizsgálat alá azok a tisztviselők, akik a
választást végezték - kivéve a törvények őreit -, és ennek alapján öt évig
viselje tisztét; a hatodik évben aztán ugyanígy válasszanak mást e
tisztségre.
7. könyv
KLEINIASZ
Melyek tehát azok a tanulmányok, amelyek nem emberi, hanem isteni
értelemben szükségesek?
ATHÉNI
Úgy gondolom, azok, amelyeknek tudása és gyakorlati megvalósítása nélkül
még egy isten vagy daimon vagy hérosz sem képes az emberekre komolyan gondot
viselni. Az ember nagyon messze volna attól, hogy hasonlóvá váljon az
istenhez, ha nem tudná megkülönböztetni az egyet, kettőt, hármat, s
egyáltalán a páros és páratlan számokat, ha nem tudna számolni, s így a
napról és éjjelről sem tudna számot adni, mert járatlan a Nap, Hold és a
többi égitest körforgásában. Nagy balgaság volna azt állítani, hogy mindezek
nem szükséges tanulmányok azok számára, kik a legszebb tudományokból valami
keveset is akarnak tudni. Hogy mit, mennyit és mikor kell ezekből tanulni,
mit kell külön és mit más tudománnyal együtt - szóval egymással való
összefüggésüket helyesen kell felfognunk, hogy azután ezeknek az
ismereteknek segítségével továbbhaladhassunk tanulmányainkban. Mert így
rendelte a természetes szükségszerűség, mely ellen - mint mondtuk - egy
isten sem harcolhat sem most, sem soha a jövőben.
KLEINIASZ
Úgy látszik, barátom, hogy helyesen és természetnek megfelelően mondtad
mindazt, amit csak mondtál.
ATHÉNI
Így van csakugyan, Kleiniasz barátom, de nehéz dolog mindezt előre
meghatározni és törvényesen szabályozni. Majd később, ha úgy tetszik,
pontosabban hozhatunk törvényt erről is.
KLEINIASZ
Úgy látom, barátom, félsz a mi megszokott tudatlanságunktól e
kérdésekben. De nincs igazad, ha félsz: csak fogj hozzá és fejtsd ki, semmit
sem hallgatva el a mi tudatlanságunkra való tekintetből.
ATHÉNI
Valóban ettől is félek, amire te célzol; de még jobban félek azoktól,
akik belefogtak ugyan e tanulmányokba, de rosszul fogtak bele. Mert egy
téren sem a teljes járatlanság a félelmetes és nem az a legnagyobb baj,
hanem a sokféle tudás, a sok mindenben való jártasság helyes irányítás
nélkül: ez sokkal nagyobb csapás.
KLEINIASZ
Igazad van.
ATHÉNI
Mindezekből a tudományokból legalább annyit meg kell tanulniuk a szabad
embereknek, amennyit Egyiptomban a gyermekek nagy tömege az írás-olvasással
együtt megtanul. Először is, ami a számolást illeti, a gyermekek számára
olyan módszereket találtak ki, amelyek segítségével játszva és örömmel
tanulnak: így almák és koszorúk szétosztását, ahol ugyanazokat az osztásra
alkalmas mennyiségeket kell elosztani több, majd kevesebb fiú között. Ilyen
eljárás továbbá a birkózók és az ökölvívók beosztása oly módon, hogy vagy
kisorsolják a párokat és hozzájuk egy-egy tartalékot, vagy sorba állítják
őket egymással szembe, vagy ahogyan még az ilyen beosztás történni szokott.
Ilyen az is, mikor játszva különféleképpen csoportosítanak arany-, ezüst-,
réz- és más efféle anyagokból készült serlegeket, vagy pedig az összes
serlegeket valahogyan elosztják. Amint mondtam tehát, játékossá téve a
számokkal való szükséges műveleteket, hasznos ismereteket nyújtanak a
tanulóknak a seregek beosztására, a menetelésekre és hadjáratokra, valamint
a háztartásra vonatkozólag is, és így az embereket mindenképpen önmaguk
számára hasznosabbakká és nyíltabb eszűvé teszik.
Ezután pedig a nevelőknek meg kell szabadítaniuk tanítványaikat attól a
nevetséges és szégyenletes tudatlanságtól, amely az emberek között uralkodik
a vonalak, síkok és testek mérését illetőleg.
Fordította: Kövendi Dénes
-----------------
Platón összes művei III. k.
(Európa, Bp. 1984.) 681-682., 765-767. o.