2. A neveléstörténész
---------------------
A neveléstörténet oktatásának és kutatásának sokrétű, különböző jellegű
képességeket fejlesztő céljai széleskörű műveltséget és alapos
felkészültséget kívánnak a neveléstörténésztől. Mindenképpen ismernie kell a
történelem és a pedagógia területeit, és ezek ismeretében, eredményeik,
kutatási módszereik és kérdésfeltevéseik "keresztezésével" kell munkáját
folytatnia. Nagyon fontos dialógusképessége más tudományok (főként az
embertudományok) szakembereivel szemben, hiszen - ahogy fentebb kifejtettük
- a neveléstörténetnek számos más tudomány eredményeiből és módszereiből
kell merítenie.
Napjainkban azonban nagyon nehéz e neveléstörténésszel szemben támasztott
követelményeknek megfelelni, hiszen egyetlen hazai egyetemünkön sem képeznek
neveléstörténészeket. Az a történelemben és/vagy neveléstudományokban jártas
kutató (oktató), aki e tárgyat műveli, gyakran autodidakta módon kénytelen
tudását gyarapítani, és kényszerű módon vagy a történeti vagy a pedagógiai
tanszékekhez kapcsolódik, mindkettőhöz csak ritka, szerencsés esetben.
Kiindulópont lehetne e probléma kapcsán és jelentős eredményekkel kecsegtet
az egész magyar neveléstörténet-írás szempontjából az, ha valamely egyetemen
vagy kutatóintézetben kidolgoznák a neveléstörténész képzésének tervét.
(Például történelem-pedagógia szakpárosítás esetében, specializáció
formájában választható irány lehetne.) Egy ilyenfajta képzési program vagy
egyáltalán a neveléstörténésszel szemben támasztható követelmények egyszerű
számbavétele is sokat segíthetne egy-egy kiemelkedő neveléstörténésznek
abban, hogy utánpótlását kinevelje, maga körül iskolát teremtsen - sokkal
tudatosabban és szakszerűbben, mint eddig.
Amennyiben a felsőoktatásban és a tudományos képzésben dolgozó
neveléstörténész kutató-tanár tanári, adminisztrációs és egyéb munkáiból
fakadó feladataitól eltekintünk, az alábbiakban vázolhatjuk például a vele
szemben megfogalmazható, tudománytani szempontból kívánatos
elvárásokat [145]:
1. Ismeretelméleti, ontológiai, filozófiai, filozófiatörténeti,
történelemfilozófiai, tudomány-, vallás- és művészettörténeti
kompetencia
2. A pedagógia egyes diszciplínáiban való jártasság; a pedagógia által
felvetett kérdések ismerete, azok (művelődés)történeti
megválaszolására való készség és képesség
3. Felkészültség többféle tudományos megközelítés (szociológiai, jogi,
etikai, filozófiai stb.) együttes, egymást kiegészítő alkalmazására
4. A magyar és egyetemes történelem és művelődéstörténet beható ismerete
5. A világtörténet különböző korszakaihoz és földrajzi helyszíneihez
kötődő világképek, embereszmények ismerete (az ókortól napjainkig;
Magyarország, Európa és lehetőleg más földrészek népei esetében)
6. A művelődés- és neveléstörténet gondolkodóinak ismerete,
felkészültség életútjuk bemutatására, főbb műveik értelmezésére
7. A főbb nevelésfilozófiai irányzatok ismerete; felkészültség a
filozófiához való kapcsolódásuk bemutatására
8. A legfontosabb forrástípusok biztonságos ismerete (elsődleges és
másodlagos, írásos és tárgyi források különböző csoportjai),
forráskritika alkalmazása
9. Egyes korok és földrajzi helyszínek esetében
a./ a mindennapi események, a pedagógiai gyakorlat
b./ a nevelésfilozófia
c./ az oktatáspolitika jellemzőinek ismerete
10. A neveléstörténet-diszciplína történetének ismerete (régi alapművek,
egykori neveléstörténeti kutatók stb.)
11. Képesség a neveléstörténeti csomópontok kiemelésére, a
problématörténeti alapozottságú kutatásra és óravezetésre
12. A tanárképzés, a tanári szerep történetének ismerete
13. A gyermekkép, a gyermekszemlélet, a gyermek-életmód történetének
ismerete
14. A forrásfeltárás, forrásértelmezés tudományos módszereinek ismerete
(heurisztikus, hermenautikus és egyéb módszerek)
15. Felkészültség önálló történeti és neveléstörténeti kutatások
elvégzésére, ilyen kutatások koordinálására és vezetésére
16. Jártasság a könyvtárak, múzeumok és levéltárak illetve az
elektronikus adatbázisok használatát illetően; felkészültség ennek
tanítására
17. Kutatási eredmények összefoglalása (könyv/tanulmány/jegyzet/stb.)
18. Felkészültség hipotézisek felállítására, bizonyítására és
megcáfolására
19. Retorikai és beszédtechnikai képességek birtoklása
20. A különböző nyelvi, nyelvhasználati szinteken történő modellezés és
elemzés eljárásainak biztonságos ismerete
21. Felkészültség a történelem és a neveléstörténet forrásainak és
szaknyelvének minimum két idegen (ebből legalább az egyik angol,
német, francia, olasz vagy spanyol legyen) nyelven való olvasására
22. Neveléstörténeti tárgyú kutatások írásbeli és szóbeli
összefoglalásának képessége legalább egy (nyugati) idegen nyelven
(előadás, tanulmány stb.)
23. A történettudomány, a pedagógia és a neveléstörténet szaknyelvének
szabatos ismerete (magyar nyelven)
24. A művelődés- és neveléstörténet, a történettudomány és a pedagógia
eredményeinek naprakész nyomonkövetése
25. A történeti és pedagógiai szaksajtó ismerete
26. A főbb hazai, és néhány külföldi pedagógusképző intézmény
neveléstörténet oktatásának az ismerete (koncepciók, tanítási
struktóra, fejlesztési irányok, tanítási segédletek)
27. Taneszközök, oktatási segédletek készítése önállóan vagy
munkacsoportban, tananyagfejlesztés (kézikönyv, jegyzet,
szemelvénygyűjtemény, táblázat, képválogatás stb.), és ilyen anyagok
kritikai elemzése
28. Recenzió és kritika készítése művelődés- és neveléstörténeti tárgyú
írásokról, könyvekről