B./ A források csoportjai és típusai
A forrás (régebbi magyar nevén kútfő, latinul fontes) mindenképpen a
történeti kutatások legfőbb eszköze, és forrásnak tekinthető minden, az
utókorra maradt olyan emlék, amely tükröz valamit az elmúlt korszakok
történelméről. [116] Miként a történészek, úgy a neveléstörténettel
foglalkozók is megkülönböztetnek elsődleges (primer) és másodlagos
(szekunder) forrásokat. Ezek között az a lényegi különbség, hogy míg az
előbbieket a vizsgált történelmi folyamatok, események résztvevői
(szemtanúi) hagyományozták a későbbi nemzedékekre, addig a másodlagos
források szerzője nem volt közvetlen megfigyelő, az informátor és a jelenség
(esemény) között távolság húzódik, e források közvetve, utólagosan
tudósítanak, valakinek az elsődleges forrásokon nyugvó véleményét (ítéletét)
tükrözik.
Az elsődleges és másodlagos forráscsoportokon belül három forrástípust
lehet elkülöníteni:
1., írásos emlékek
2., tárgyi emlékek
3., iratlan, szellemi hagyományok illetve szóbeli emlékek.