A./ A források lelőhelyei
A különböző források legfontosabb lelőhelyei az országos és helyi,
egyházi és világi levéltárak, [109] a könyv- és dokumentumtárak, a hang- és
filmtárak és a múzeumok, és újabban az Interneten át elérhető virtuális
tárolóhelyek. (lásd: 2. melléklet)
Az országos és helyi, egyházi, állami és magánlevéltárakban sok millió -
nagyrészt máig feltáratlan - egyedi iratot őríznek, melyek többsége az
eseményekkel egy időben keletkezett. Ebben az intézménytípusban nincs
lehetőség személyes kölcsönzésre, mivel az egyedi iratok pótolhatatatlanok.
A levéltári kutatómunka engedélyhez kötött (a kutatóterem vezetőjétől vagy
az intézmény igazgatójától kell kérni), és megfelelő felkészültséget kíván a
kutatótól. Érdemes akkor felkeresni a kutatáshoz szükséges forrásokat
tartalmazó levéltárat, ha a kutató a könyvészeti forrásokat már
átnézte. [110] Az 1861 előtti magyar nevelés történetének kutatásához
szükség van a latin illetve a német nyelv ismeretére, külföldi levéltárakban
való kutatásokhoz pedig értelemszerűen az azon a területen és a vizsgált
korszakban használt nyelv olvasási szintű tudására. A levéltári kutatásokhoz
különböző segédletek állnak rendelkezésre, mint amilyenek a fondjegyzékek, a
repertóriumok és a lajstromok, illetve az Országos Levéltár által készített
ismertető leltárak. [111] A nagyobb nemzetközi és magyar levéltárak
iratainak egy részét az utóbbi időben mikrofilmre viszik illetve
számítógéppel rögzítik. Ez egyrészt az állomány védelmét szolgálja, másrészt
megkönnyíti a kutatók forrásgyűjtését és forrásfeldolgozását.
A könyvtárak a neveléstörténeti kutatások szintén nagyon fontos
színterei. [112] Nem csupán nyomtatott könyveket (elsődleges és másodlagos
forrás is lehet) őríznek ebben az intézménytípusban, hanem esetenként
kéziratos anyagokat, hang- és filmanyagot, és újabban számítógépen rögzített
információkat is. A magyarországi könyvtárak közül legjelentősebbek az
Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az
Országgyűlési Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, de regionális
kutatás esetében fontos lehet az egyes megyei könyvtárak helytörténeti-
honismereti gyűjteménye.
A világ legnagyobb könyvtára a washingtoni Kongresszusi Könyvtár,
amelynek katalógusrendszerét Internet-hálózaton át elérhetjük - csakúgy,
mint több más magyar és nemzetközi könyvtárét - és ez jelentősen megkönnyíti
az egyes kutatásokhoz szükséges források bibliográfiájának összeállítását és
lelőhelyük kiderítését. [113] Magyarországon létezik olyan virtuális
könyvtár is (Magyar Elektronikus Könyvtár) ahol nem csupán címeket, hanem
magukat a műveket is olvashatjuk. (lásd: 2. melléklet)
A múzeumokban elsősorban tárgyi emlékeket, az anyagi és szellemi kultúra
dokumentumait találjuk. [114] A múzeumok gyűjtőkörüket tekintve nagyon
sokfélék lehetnek, beszélhetünk történelmi, néprajzi, szépművészeti,
iparművészeti, mezőgazdasági, sőt pedagógiai múzeumokról is. A magyar
neveléstörténet kutatásához például jó kiindulópont lehet az Országos
Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban őrzött anyagok áttekintése (Budapest V.,
Honvéd u. 19.), [115] de sok más múzeum emlékeit is felhasználhatjuk
neveléstörténeti vizsgálódásainkhoz a festményektől a taneszközökig. Újabban
több magyar és nemzetközi múzeum anyagából készült válogatás megtekinthető a
számítógépes világhálón át is.