3. A neveléstörténeti kutatás megtervezése
------------------------------------------
Első lépésként meg kell határozni a vizsgálódás kiterjesztésének tér- és
időbeli határait. [103]
Ki kell választani egy
- közösséget (felekezetet, etnikai vagy más csoportot) vagy személyt
(személyeket),
- intézménytípust vagy egy bizonyos oktatási intézményt,
- földrajzi egységet (kontinens, ország, régió, település, városrész
stb.),
- pedagógiai problémát,
- neveléstörténeti egységet,
amelyet kutatni szándékozunk. Szükséges az időkeretek behatárolása. A téma
ilyenfajta körülhatárolása elképzelhetetlen az elsődleges és másodlagos
források, a rendelkezésre álló kutatóhelyek feltérképezése nélkül.
Figyelembe kell venni továbbá azt a tényt is, hogy a kutató mennyi időt tud
kutatására fordítani, és pontosan mikor kell annak eredményét is
közzétennie, például tanulmány, szakdolgozat vagy konferencia-előadás
keretében.
A kutatás kiindulópontja a hipotézis felállítása, a témával kapcsolatos
fontos kérdések felvetése. A források összegyűjtése után kell elvégezni a
forráskritika lépéseit, és a kutatómunka végeztével feltétlenül figyelmet
kell fordítani arra, hogy a rögzített tapasztalatok (a szintézis) kellő
dokumentációval alátámasztottak legyenek (jegyzetek, felhasznált irodalom,
források és kutatóhelyek felsorolása, mellékletek, kislexikon, illusztrációk
lelőhelyének feltüntetése stb.), mert kutatómunkánk folyamata és eredménye
csak így lesz mások számára is ellenőrízhető és segédlet saját kutatásaik
során.
A neveléstörténeti kutatás során már a kezdet kezdetén számos nehézség
adódik. Nagyon nehéz például behatárolni a kutatandó területet, különösen
tapasztalatlan, kezdő kutató esetében jelent ez gondot. A legfontosabb ezzel
kapcsolatosan, hogy elegendő forrással és forráselemzéssel kell rendelkezni
a behatárolt téma vizsgálatához, felállított hipotézisünk igazságtartalmának
vizsgálatához. Kezdő kutató esetében egy neveléstörténeti részterület alapos
elemzése, többirányú körüljárása hasznosabb és eredményesebb lehet, mint egy
szélesebb tér- vagy időbeli keretbe foglalt vizsgálódás elvégzése.
A neveléstörténeti kutatások során nagyon nagy szükség van mások -
témával kapcsolatos - munkáinak, a másodlagos forrásoknak az ismeretére,
hiszen ez óvja meg a kutatót attól, hogy már alaposan feltárt jelenségeket
kutasson újra, mit sem tudva az előzetes feltárásokról és
következtetésekről. A források közül azonban elsősorban az elsődlegesekre
kell támaszkodni. Mivel a neveléstörténet kutatójának nincsenek az általa
vizsgált korszakról direkt, közvetlen tapasztalatai, az elsődleges
forrásokban foglalt információk segítségével léphet közelebb vizsgált
témájához.