Bohár András
A MŰVÉSZETEN TÚL
Rendhagyó, ám mégis érthető a Ludwig Múzeumban rendezett átfogó kiállítás
címe. Hisz a hagyományos művészetfogalom átalakulása, a valóságos világgal
való érintkezése mindinkább nyilvánvalóvá válik. Így a "művészeten túli
művészet" paradoxitása is alapvető korjellemzőként vehető számba. Ám az,
hogy az "üveghegyen innen" létesültek alkotások, nem jelenti azt, hogy
nélkülöznék a "fiktivitás diszkrét báját" vagy jelképes és lehetséges
világok sokaságának megalkotását.
Peter Weibel, a bemutató ideájának kiötlője, azokra a párhuzamosan futó
teljesítményekre kívánja felhívni a figyelmet, amelyek a századelőtől
napjainkig jelen voltak az osztrák és magyar kulturárban, művészetben. "A
forma élmény - olvashatjuk - Zalai Bélánál A rendszerek általános
elméletében - nem az egyéné, hanem az emberé - nyugodtan mondhatjuk, a
szellemi (anélkül, hogy az itt képviselt felfogástól teljesen idegen hegeli
analógiákra gondolnánk) mint élmény, a forma erő, folytonos alakítás, a
határtalanul tartó alakítás lehetőségének folyamatos és elvi nyitva hagyása.
"Nem véletlen, hogy a projekt keretében olyan nagy hatású gondolkodók
mellett mint Freud vagy Wittgenstein Zalai Béla is megjelenik, hisz az a
rendszerelméleti szisztéma, amit a tragikusan fiatalon elhunyt magyar
filozófus kimunkált a tizes években, azt a kapcsolatot is értelmezi, ami a
tudományos, etikai és esztétikai rendszerek között felfedhető.
S ezeknek az összefüggéseknek a jelenlétét kiválóan érzékeltette az a
tematika, amit Weibel kimunkált. Az észlelés, mozgás, szimmetria és
szimmetriatörés, matematika és informatika jelenlététől a tudomány -és
művészetelmélet megfogalmazásán át a pszichoanlízis és akcionizmus
kapcsolatáig, valamint a dekonstrukció és vizuális kommunikáció jelenünkben
problematikussá váló feltünéséig mutatják az alkotások és dokumentációk,
hogy milyen szerteágazó kérdéskört fog magába mindennapjaink esztétikai
szférája. Csak jelzésszerűen említek néhányat a majd száz alkotó közül.
Moholy-Nagy dinamikus nagyvárosa, Kassák és Tihanyi aktivista képei, Erdély
Miklós haditikai éppúgy megjelennek, mint Herman Nitsch és Schwarzkogler
akcióinak foto -és videodokumentációi vagy Otto Mühl víziói.
A komplex, tematikus egységek nemcsak azzal a fontos újdonsággal
szolgálnak, hogy rámutatnak az egyes művészeti teljesítmények teoretikus
hátterére Pauli és Göddel munkáságának jelentőségére vagy Neurath,
Feyerabend, Ferenczy kimutatható hatására az egyes alkotásokkon. De ezzel
azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy a modern művészet, a tudomány és a
technika kapcsolódási pontjai is feltérképezhetőek, és lehetővé tehetik egy
új kulturális világkép felrajzolását. Azokra a jellegzetességekre mutatnak
rá az alkotások, amelyek az ember szabadságának kiteljesítését elősegíthetik
és érzékivé tehetik a művészet felőli világmegértések sokaságát.
Természetesen az is hozzágondolható mindehhez, hogy ez fajta művészet- és
világértelmezés csak egyik esély az adott kor-szerűségek sokasága közül,
hisz ezek a rekonstrukciók, kép -és cselekvésmozzanatok, teóriák és teória-
utániságok nyitottak, mozgásban lévők, s így nem zárkóznak el a dialogusok
létrehozásának mindenkor szükséges megvalósításától.
S hogy mennyire így van ez, azt az is ékesen bizonyítja, hogy nemcsak a
két kultúra legismertebb képviselői adnak képzeletbeli és valóságos randevút
egymásnak, de kevésbé ismert, ám hasonlóan kvalitásos alkotók munkáival is
megismerkedhet a közönség. S a párhuzamosan futó eseményeket, művészeti
fejleményeket éppúgy megfigyelhetjük, mint az eltérő, elágazó programok
történeti és társadalmi összefüggésekből eredő variációit.
S mindennek a kiválasztott és demonstratív példák közvetítésével lehet
egyfajta szimbolikus üzenete is. Azzal, hogy két ország kapcsolatát nem
pusztán a politikai és gazdasági törvényszerűségek által szabályozott formák
bűvkörében kívánjuk elmélyíteni, hanem a kulturális kötődések bővülését
szorgalmazzuk, azt is jelentőségteljessé tehetjük, hogy a másik
megértéséhez, egy másik nép és kultúra megismeréséhez a művészet még ma is
jelentékeny fogódzókat kínál. Aminek nagyszerű nyitányát láthatjuk november
24-ig a Ludwig Múzeumban és a c3 Kulturális Információs Központban.