Nemzeti Sport, 1997. 06. 24.
A bíró: "Ilyen ügyeket kilószámra tárgyalunk..."
Vádirat már van, bírósági döntés még nincs a Zemplényi-ügyben
Sokáig a magyar sport megmentőjének tartották. Olyan hátteret biztosított
úszóinknak, amilyenről sokan csak álmodoztak, és reménykedtek abban, hogy
egyszer hasonló körülmények között készülhetnek fel a következő
világversenyükre.
Aztán hirtelen "fekete bárány" lett. A többség elfordult tőle, már nem
számított: ki, mit kapott - csak a negatívumokat nézték.
Zemplényi György világjáró körútja után tavaly hazatért. Miután -
állítások szerint - több, mint ötszázmillió forintot "csalt ki"
ismerőseitől, barátaitól (?) és idegenektől, rossz egészségi állapotára
hivatkozva - nem sokkal az atlantai olimpia megnyitója előtt - jelentkezett
a koppenhágai magyar nagykövetségen.
Több hónapi nyomozás után az ügyészség vádat emelve adta át a Zemplényi-
ügyet a Fővárosi Bíróságnak. A vádirat elkészült, így dr. Sódor István
kerületi vezető ügyész jóvoltából a Nemzeti Sport olvasói is megismerhetik a
vád álláspontját.
A tényállás
Zemplényi nevét 1990-ben ismerhette meg az ország, amikor a válogatott
úszók menedzselését, az anyagi háttér biztosítását és a nyugodt felkészülést
vállalta magára. A perthi világbajnokságot követően 1991 nyarától 1992
júliusáig az Idea Tours Kft. mellett további vállalkozások tulajdonosának
adta ki magát. Az üzleti, illetve a magyar sportéletben betöltött pozícióját
használta fel arra, hogy magánszemélyektől és bankoktól többszáz millió
forintot kérjen kölcsön. Elsősorban kapcsolataira és a közeledő barcelonai
olimpiára hivatkozott. A károsultak abban bíztak, hogy a kölcsönt - a banki
kamatot meghaladó kamattal - további következményekkel együtt fizeti vissza.
Bár a pénzt az Idea Tours Kft. ügyvezetőjeként vette föl, a későbbiekben az
saját célra használta.
Mivel a kölcsönök visszafizetésére nem sok esélye maradt, a lejárati
határidőt a barcelonai nyári olimpiai játékok végére időzítette. Bár a
magyar úszóválogatott hazatért a sikervárosból, jótevőjük négy évre
"szabadságot" vett ki, majd 1996. július 11-én tért vissza Magyarországra.
Az ötszázmillió forintot meghaladó összeg kis része megtérült, a
többségét azonban a mai napig sem kapták vissza a károsultak. A szakértői
vizsgálat megállapította, hogy a bűncselekmények elkövetése alatt a vádlott
személyiségzavarban szenvedett. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy
teátrális-exhibícionista magatartás, szuggesztibilitás, egocentrizmus és
hangulatzavar jellemezte Zemplényi viselkedését. Kiderül továbbá a hivatalos
dokumentumokból, hogy a vádlott személyiségzavara nem korlátozza büntetőjogi
beszámíthatóságát, de mindez elősegíthette az esetek elkövetését.
A vezető ügyész a feljelentésekkel, az okiratokkal, a tanúk vallomásával
és a szakértői véleményekkel, továbbá Zemplényi ténybeli beismerésével
bizonyítja a bűncselekményeket. Ez persze korántsem teszi biztossá, hogy a
bíróság minden pontban bűnösnek találja majd Zemplényit.
A vádirat a Fővárosi Bíróságon dr. Szebeni László bíróhoz, a 13/B tanács
elnökéhez került.
- Kitűzés előtt áll az ügy, de azért otthon, a szabadidőmben már
tanulmányozom az aktákat - avatott be bennünket a bírósági tárgyalás
előzményeibe dr. Szebeni. - Az ügy jelenlegi állása szerint a kár meghaladja
az ötszázmillió forintot.
- Mekkora büntetésre számíthat Zemplényi György?
- Az ilyen bűncselekményekért az alapbüntetés kettőtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztés, ami a felső határ felével emelhető, ezért tizenkét év a
maximum.
- Elképzelhető, hogy végrehajtásában felfüggesztik az egykori úszóelnök
büntetését?
- Korai még erről beszélni, hiszen az sem bizonyosodott be, hogy valóban
bűnös. De ha már megkérdezte: abban az esetben függeszthető fel a büntetés
végrehajtása, ha a vádlott gyógyíthatatlan beteg, vagy ha a törvényi
minimumot, vagyis két évet szabnak ki rá. Ebben az esetben egytől öt évig
terjedő szabadságvesztést kapna.
- Mikor lesz az első tárgyalás?
- Szeptember végére várható, akkor hallgatjuk ki a vádlottat és a
tanúkat. Minden érintettet beidézünk, az már más kérdés, hogy közülük hányan
jelennek meg a bíróságon.
- Nem befolyásolja a tárgyalás kimenetelét, hogy ennyire ismert ember a
vádlott?
- Egyáltalán nem. Az első számú szabály ugyanis az: a vádat ki kell
meríteni, de azon túlmenni nem lehet. S ez ugyanúgy vonatkozik Zemplényire,
mint Kiss Józsi bácsira, akit tyúklopással vádolnak. Egyébként bírói
szempontból nem különleges ez az eset, hiszen "kilószámra" tárgyalunk
ötszázmillió forintnál nagyobb összegű adócsalásokat.
- Mikorra várható elsőfokú ítélet?
- Ha rajtam múlik, még ebben az évben. Persze más dolog, hogy én mit
szeretnék, s megint más, hogy mi fog történni. Tapasztalatból tudom: az ügy
néha önálló életet él...
Vad pletykák
Dr. Barabás Gábor ügyvéd talán az egyik legirigyeltebb ember. Sokan úgy
gondolják: a Zemplényi-ügy minden egyes részletét ismeri. És talán azt is
tudja, hogy milyen esélyekkel néz Zemplényi a tárgyalás elé.
- Nem tudok sokat mondani a vádirattal kapcsolatban - kezdte dr. Barabás
Gábor. - A végösszeg azt hiszem, kissé eltúlzott, vannak adatok, amelyek nem
valósak. Ez azért fordulhat elő, mert több tényállás van: egyrészt
magánfelek, másrészt bankok érintettek az ügyben. A magánszemélyek jócskán
eltúlozzák az uzsora jellegű kölcsön nagyságát, így más összeget mondanak a
sértettek, és mást Zemplényi úr. A bankok álláspontja természetesen más,
hiszen az ő esetükben pontosan kimutatható, hogy mennyit adtak védencemnek.
- Saját érdekéből mondtak nagyobb összeget a kárvallottak?
- Annak idején több újságcikk is megjelent a bulvársajtóban, hogy
meghalt, bebetonozták, és még sorolhatnám tovább a vad pletykákat. Ennek
ismeretében nem csoda, hogy feltupírozták az összeget. Nem vádolom őket, nem
is tehetném.
- A bíró állítása szerint kettőtől nyolc évig terjedő büntetést kaphat a
védence.
- Ha beigazolódnak a vádak. A halmazati bűncselekmények miatt azonban még
tovább emelhetik az évek számát, így tizenkét évre is kiterjeszthető. De
kétlem, hogy a maximumot kapná. Azt hiszem - sportnyelven szólva - a
műkorcsolyában sem túl gyakori a hatpontos gyakorlat.
- Az ön véleménye szerint mennyit kaphat Zemplényi?
- A bűncselekmények elkövetése óta öt év telt el, ennél nagyobb összeget
érintő esetek is kerültek a bíróság elé. Azt hiszem, még az sem
elképzelhetetlen, hogy végrehajtásban felfüggesztett büntetést kap. A bírót
"fölfelé" köti a törvénykönyv, viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni,
hogy Zemplényi nem egészséges.
Műtétek után
- Milyen állapotban van?
- Márciusban kétszer is operálták, több hétig feküdt a kórházban. Az
idejének nagyobb részét otthon tölti, és erős gyógyszereket szed.
- Elárulná, hogy miért műtötték?
- Ne haragudjon, nem.
- Zemplényi olvasta már a vádiratot?
- Nem, csak meghatározott idővel a tárgyalás előtt kézbesítik ki neki.
- Nem is tudja, hogy mivel vádolják?
- Nagyjából természetesen tudja. Azért csak nagyjából, mert vannak olyan
momentumok, amiket nem vett bele sem a rendőrség, sem az ügyészség a
vádiratba.
- Konkrétan?
- Kisebb ügyekben nem emelnek ellene vádat. Ha valaki kirabol egy bankot,
később pedig jegy nélkül utazik a buszon, az utóbbiért nem kerül bíróság
elé. A tárgyalás során kell majd bebizonyítani, hogy a kapott pénzzel
bűncselekményt követett-e el. Ezt majd a bíróság dönti el.
A Fővárosi Főügyészség különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével (8
esetbe folytatólagosan és egy kísérlet), jelentős értékre, üzletszerűen
elkövetett csalás bűntettével (3 esetben folytatólagosan), különösen nagy
értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (2 eset) és nagyobb értékre
üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével (3 esetben folytatólagosan)
vádolja Zemplényi Györgyöt.
1992. július 16.
Devizagazdálkodás megsértése bűntettének alapos gyanúja miatt a BRFK
gazdaságvédelmi osztálya nyomozást rendelt el Szűcs László és társai, köztük
Zemplényi György ellen.
1992. július 25.
Zemplényi György, a Magyar úszószövetség akkori elnöke, a barcelonai
olimpiára utazó magyar küldöttség tagjaként elhagyta az országot.
1992. október 5.
A nyomozást az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságának Vizsgálati
Főosztálya vette át.
1993. november 5.
Mivel a Zemplényi György felkutatására tett intézkedések nem vezettek
eredményre, felfüggesztették az eljárást.
1996. július 11.
Az immár négy esztendeje, az Interpol által is több, mint száz országban
keresett Zemplényi önként jelentkezett a Magyar Köztársaság koppenhágai
nagykövetségén, majd repülővel Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren
elfogták, majd őrizetbe vették.
1996. július 16.
A Fővárosi Bíróság szabadlábra helyezte Zemplényi Györgyöt - a rendőrség
közlése szerint -, mivel megromlott egészségi állapota miatt a gyanusított
kórházi kezelésre szorul.
1997. február
A rendőrség vádemelési javaslattal az ügyészség elé terjesztette az
iratokat.
1997. március 13.
Az ügyészség átadta a vádiratot a Fővárosi Bíróságnak - a Zemplényi-
ügyet dr. Szebeni László bíró tanácsa kapta meg.
Kiss Zsuzsanna, Tóth Anita