Mai Nap, 1996. 07. 25.
Pintér tudott Zemplényi névcseréjéről?
Beosztotton verik el a port?
Az ORFK fő-ügyeletvezetőjére akarják kenni többek szerint az egész
diplomáciai bonyodalmat. Pedig egyesek szerint Pintér Sándor is tudott a
dologról. Természetesen Zemplényi György csodálatos megkerüléséről és
hazalopásáról van szó. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő a sajtónak tett
"beismerő" vallomásában közzétette: az Interpolnak utólag voltak kifogásai
az ügymenettel kapcsolatban.
A hivatalos verzió szerint Zemplényi a koppenhágai nagykövetséget kereste
meg azzal, hogy bűnét beismerve és a nyomozó hatóságokkal együttműködve
Magyarországra szeretne utazni. A dán magyar konzul konzultált a
Külügyminisztériummal, majd bevonták az ORFK-t. Miután valaki kimondta az
áment, egy útra érvényes konzuli útlevelet állítottak ki Zemplényinek, aki
külön kérte - hát persze, hogy kérte -, a passzust édesanyja leánykori
nevére, Berkovits névre állítsák ki.
Kuncze Gábor belügyminiszter, mielőtt kiutazott volna Atlantába, hogy a
helyszínen felügyelje a sportot - szabadságán, saját pénzen, magánemberként
-, és esetleg ott tájékozódjon Zemplényi amerikai ügyeiben, vizsgálatot
rendelt el a "hazalopási" ügyben. Informátorunk szerint nagy az esélye
annak, hogy az ORFK fő-ügyeletvezetőjét fogják megfenyíteni, mivel
hozzájárult az álneves hazautaztatáshoz. Informátorunk szerint az alábbi
játszódott le aznap. A külügy egyik főosztályvezetője felhívta az ORFK
főügyeletét, és közölte az örömhírt, valamint Zemplényi mester sajátos
kérését az útlevél kitöltésére vonatkozóan. A főügyelet vezetője
tájékoztatta főnökét, Pintér Sándor főkapitányt, majd visszaszólt a
külügybe, hogy mehet a dolog, a főkapitány egyetértett a fura Zemplényi-
importtal. Rózsa András, az ORFK helyettes szóvívője nem kívánta kommentálni
a hírt. Mint mondotta: a belügyminiszter által elrendelt vizsgálat
befejeztéig nem mond semmit.
Mindenesetre több mint érdekes lenne, ha jó magyar szokáshoz híven ismét
egy beosztotton verték el a port.
Szemi