Kurír, 1996. 07. 19.
Zemplényi kin segít?
Zemplényi szabad, de ki a gazda? Elutasították tegnap az ügyészség
fellebbezését, tehát továbbra is rács előtt van az úszómenedzser, nem pedig
mögötte. Nagy kérdés, ha nem köttetett vádalku, valamint nincsenek műtéttől
származó friss külsérelmi nyomok a világhíres szélhámoson, akkor vajon mitől
olyan beteg, hogy majd kicsattan a szabad levegőtől?
Ki áll mögötte? És mi áll a sokat látott és sokszor eltűnt ember mögött?
Ki tudja? Mi legalábbis pontokba szedjük a történéseket, hátha valaki rájön
valamiféle összefüggésre.
Egyelőre semmi sem derülhetett ki hivatalosan Zemplényi Györgyről.
Illetve annyi igen, hogy Z. alaposan kavarja. Mondhatni, ott folytatja, ahol
négy éve abbahagyta. Sőt! Ügye már miniszteriális szinteken csapkod.
Elöljáróban csak annyit: még azt is tisztázni akarja a belügy és a külügy
irányítója, hogy Zemplényi milyen, egyáltalán kinek a nevére kiállított
útlévéllel tért meg, mint kiderült, szeretett hazájába.
Kint is vagyok, bent sem leszek?
Nem Zemplényi, csak a hír van lakat alatt
Egy-két éve még, és ez a hír tartotta magát mostanáig, mindenki azt
hitte, pontosabban elhitte, hogy az úszók és az utazni vágyók jótevőjének a
szokványosnak éppen nem mondható karrierje már kegyetlenül véget ért, az
álommenedzser meghalt.
Valószínűleg néhányan bánatukban, mások pedig örömükben pezsgőt is
bontottak. Egy hete azonban robbant a bomba, kiderült, akik Z. halála miatt
nyitottak és ürítettek ki pezsgősflaskákat, elsiették. Az úszók menedzsere
ugyanis, miután Interpolostul, mindenestül lóvá tette az egész világot,
megtért, egészen pontosan hazatért. Még az sem kizárt, hogy ismét filmet
forgatnak róla.
1. Zemplényi Györgyöt, a Magyar úszószövetség volt elnökét a rendőrség a
múlt héten csütörtükön őrizetbe vette. Az immár négy esztendeje - az
Interpol által is több mint 100 országhan keresett Zemplényi - önként
jelenekezett a Magyar Köztársaság koppenhágai nagykövetségén, majd repülővel
Budapestre érkezett. Az Országos Rendőr-főkapitányság Repülőtéri Biztonsági
főigazgatósága átadta őt az ORFK vizsgálati főszakosztálya munkatársainak,
akik gyanúsítottként kihallgatták. Mint ismeretes, a rendőrség 1992-ben
nyomozást indított Zemplényi György és társai ellen különösen nagy kárt
okozó csalás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés,
valamint más bűncselekmények alapos gyanúja miatt. Az úszószövetség elnöke a
barcelonai olimpia után sok százmillió forinttal tűnt el, pedig már rendőrök
várták az aranygépnél. Zemplényi György mindeddig ismeretlen helyen
tartózkodott, elfogatóparancs kibocsátása mellett 1993 végén az eljárást
felfüggesztették.
2. Zemplényi tököli kiruccanásai - ahol fiatal fiúkkal múlatta az időt -
miatt lefokozták és kirúgták a tököli bv-intézet parancsnokát, Vörös Ferenc
ezredest. Az ügyben indított vizsgálat tulajdonképpen azóta sem zárult le.
3. Zemplényi Györgyöt helyezze előzetes letartóztatásba a bíróság! Ennek
indítványozását javasolta a rendőrség az ügyészségnek - tudatta az Országos
Rendőr-főkapitányság közleményben a távirati irodával. A Fővárosi
Főügyészség ugyanakkor indítványozta is a bíróságnak Zemplényi György
előzetes letartóztatásba helyezését. A bíróság erről az őrizetbe vételtől
számított 72 órán belül dönt. A közlemény szerint Zemplényi György
kihallgatása során elmondta, hogy semmilyen nyilatkozatot nem kíván tenni a
médiának, és ennek garantálását kérte a nyomozó hatóságtól.
(MTI, július 12.)
4. "- Mikor láthatjuk-hallhatjuk személyesen a letartóztatottat? - Az ügy
kivizsgálása minimum egy-két hónapig tart, ezt megelőzően erre semmilyen
lehetőséget nem látok..."
(Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője a Nemzeti Sportnak 12-én)
5. "Mindezt valaki csak kitalálta azért, hogy megzavarja a magyar úszók
olimpiai felkészülését. A mi részünkről el sem hiszem, hogy egyáltalán igaz
az egész... Különben is, szerintünk már rég halott." Úgy látszik, mégsem
látomás volt.
(Széchy Tamás edző ugyanaznap az Objektívben)
6. Szabadlábra helyezte Zemplényi Györgyöt a Fővárosi Bíróság. A Magyar
úszószövetség egykori elnökének egészségi állapota nagyon megromlott,
kórházi kezelésre szorul. A bíróság ezért utasította el a Fővárosi
Főügyészség azon javaslatát, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba
Zemplényit, aki szabadlábra helyezését követően hazatérését mindössze azzal
indokolta újságírók előtt, hogy honvágya volt. Zemplényi ügyvédje, Barabás
Gábor hozzátette: védence a hosszú bujkálás alatt idegileg kimerült,
egészsége megrendült, s ezért jelentkezett Magyarország koppenhágai
nagykövetségén.
(MTI, július 13. 15 óra 44 perc)
7. Az ügyészség képviselője fellebbezést jelentett be, miután a bíróság
szabadlábra helyezte Zemplényi Györgyöt. Erről Rózsa András, az Országos
Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának helyettes vezetője tájékoztatott,
hozzátéve: Zemplényi előzetes letartóztatásba helyezését az ORFK vizsgálati
főosztálya kezdeményezte.
(MTI, július 13. 17 óra 54 perc)
8. Ugyanezen a napon fél öt előtt tíz perccel Zemplényi három félmondat
erejéig megszólalt a Juventus hullámhosszán, de még ennek előtte
nyilatkozott a tévéhíradónak, majd limuzinba ülve állítólag egy
magánklinikára hajtatott.
9. Informátorunk szerint Z. vádalkut kötött a Nemzetbizonsági Hivatallal.
Ezt, érthetetlenül, nem a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli
miniszter, Nikolits István, vagy a cég főigazgatója cáfolja, hanem Kuncze
Gábor, pontosabban a miniszter azt mondta: a rendőrség nem kötött Z-vel
vádalkut. A belügyminiszter ugyanakkor azt is bejelentette, külügyminiszter
kollégájával közösen vizsgálatot indítanak, hogy milyen és kinek a nevére
kiállított útlevéllel lépett ismét magyar földre Zemplényi György. (Z. a
tévéhíradónak nyilatkozott, azt állította, hogy saját nevére kiállított
passzportot mutatott fel útlevél-ellenőrzéskor.)
(Kurír, július 17.)
10. Informátorunk nem lepődött meg a miniszteri cáfolaton. Mint mondta,
neki, mármint a miniszternek nem volt más választása, cáfolnia kellett, már
csak azért is, mert a vádalku mindig szigorúan titkos, meg hát azt senki nem
állította, hogy a vádalkuhoz köze lenne a belügyi tárcának.
11. Július 17-én a Nemzetbiztonsági Hivatalban vizsgálatot indítottak,
tisztázandó, ki fúrta meg a cég hajóját, honnan szivárogtak ki a vádalkuról
szóló Zemplényi-hírek.
12. Mindenképpen érdekes lenne megtudni Z. úr útlevelének a számát.
(Néhány éve a BM-ből és az Országos Rendőrfőkapitányságról eltűntek
útlevelek...)
13. A Fővárosi Főügyészség fellebbezését a Fővárosi Bíróság elutasította,
Z. továbbra is szabad.
14. Egy telefonáló: "Szemétség, ami a Zemplényi-ügyben folyik; a fiamat
120 millió forint csalás miatt nyolc év szabadságvesztésre ítélték, a
szegedi Csillag börtönben megtalálják."
Álommenedzser II.
Jósnak bizonyult a tévé kuratóriumának elnöke, Kovács András. Két éve
bemutatott Álommenedzser című filmjében igencsak ismerős történetet
dolgozott fel. Bár az alkotói szabadság miatt sok eltérés volt a valósághoz
képest, többen Zemplényi György, az akkoriban titokzatosan eltűnt
úszószövetségi elnök igaz történetét vélték felismerni a tévéfilmben. Az
egyik ilyen eltérés 1994-ben, a bemutatás idején volt, hogy a film főhőse, a
botcsinálta álommenedzser sokak megdöbbenésére hazatért. A történet szerint
a szupervállalkozó mögött álló hatalmasságok igencsak idegesek lettek ettől
a viszontlátástól, hiszen pénzük, hatalmuk került veszélybe az álommenedzser
felbukkanása miatt. Zemplényi hazatérte óta valószínűleg a valóságban is
több honi potentát álmatlanul tölti éjszakáját. Úgy tűnik, a valódi történet
nem a hazatéréssel végződik, hanem épp itt kezdődik. A rendező-
forgatókönyvíró, Kovács András csak annyit válaszolt arra a kérdésre, hogy
folytatja-e az Álommenedzsert:
- Ez egy érdekes gondolat, de egyelőre úgysem tehetném.
A rendező azért nem "zenésítheti meg" a folytatást, mert többen úgy
gondolják, hogy a kuratóriumi elnökség összeférhetetlen a filmkészítéssel.
Tehát tévednek azok, akik esetleg arra következtetnének, a kialvatlan
potentátok tiltották meg, hogy az alkotó továbbgondolja a történetet. Vagy
ki tudja...?
BEB