Esti Hírlap, 1994. 05. 11.
Zemplényi-ügy
Kubába költözött? * Rejtélyes elfogatóparancs * Fotók a villájáról
A nyomozóirodák egybehangzó értesülése és jelentése szerint úgy tűnik,
főhősünk áttér a kubai szivarra meg a jóféle rumra, s jobb híján biztos
bázisként most Kubát tekinti legújabb hazájának. De miért is olyan fontos
most számára az a jóféle szivar és rum? Talán, mert korábban is - nem messze
a Holt-tenger partjától fekvő, csodálatos aradi villájában - több üveggel is
akadt a kubaiból. De volt ott minden egyéb is. A tokajit, azt az
ötputtonyosat, nagyon szereti. Rendelt magának kóser verpelétit is
rendszeresen volt hazája fővárosából, Budapestről. Ám a spájzában és
élelmiszerszekrényében - fotónk ugyan nincs róla - füstölt gyulaik, Herz és
Pick téliszalámik is akadtak.
Továbbmenve a nappaliban (mármint nem a kubaiban, mert azt még csak most
építgeti-rendezgeti, hacsak nem kapott Castrótól egy "lerobbant kis
villácskát") a legutóbbi szalonjában, ahol az ötezer dolláros Sony tv
mellett a világ legkülönfélébb híradástechnikai szerei föllelhetők, nagy
köteg magyar újságra, Pesti Riportra, napi-, hetilapokra leltünk, melyekből
mostanában bőven idéznek az izraeli lapok. Érdemes azonban átmenni az aradi
villa másik szalonjába, amiből kettő is volt - egy a testnek, egy a léleknek
-, ahol hatalmas velencei csillár középütt, 25 ezer dollár értékével (vajon
kifizették?). Van nem mindennapos falióra potom százezerért (információnk
szerint még nyekeregve jár, hiszen adós vele a gazdája), de ami a
legfontosabb a lélek e szalonjában, ott van a sarokban az a hatalmas orgona,
amiről tudható, készítője eredetileg a világ mely nagyobb templomába szánta.
Aztán ott a partitúra, Bach Toccata és fúgájának kottája, amiből a nyájas
olvasó könnyen következtethet: György imádta a komolyzenét, nemcsak
hallgatni, de művelni is. Húsz évig tanult fiatal korában zongorázni, s most
- közel öt hónapja - komoly tételekben rendelt zongorapartitúrákat.
Mindezzel nyugtatgatja háborgó lelkét, ami attól lehet nyugtalan, hogy mi
lesz a kisbefektetők pénzével, ami már jóval túl jár a hatmillió dolláron. A
nyomozóirodák újabban semmit sem üzennek Zemplényi úrnak, annál jobban
háborognak a pórul jártak. S most, hogy napvilágot látott a hír, miszerint
György és barátja, fia vagy testőre Castro vendége, van ám aggodalom.
Ugyanis a kubai Paradicsom nagyfőnöke, Castro nem írt alá sem az
interpollal, sem egyéb bűnüldöző szervezettel szerződést, bármiféle
kiadatásra vonatkozólag. Így lehet, hogy az évtized üldözött bűnözőinek
kedvelt pihenőhelyének tekinthetjük Kubát.
Egyik előző beszámolónkban már említettük azokat a szegényeket, akiket
Zemplényi támogatott. Most összedobtak egy egyesületre valót, melynek célja
Zemplényi nevének megtisztítása. Ők úgy érzik, ez a legkevesebb, amivel
tartoznak jótevőjüknek.
B. P.
Most aztán végképp nem értjük az egészet! Tudatos félrevezetésről vagy
adminisztratív hibáról van szó? Nálunk hülyének néznek mindenkit, vagy nem
tehetünk az egészről? Kinek az érdeke, hogy ne derüljön ki az igazság?
Gondolom, már Zemplényi-mérgezése van az olvasónak, de hát az utóbbi idők
egyik legügyesebb magyar szélhámosa - akivel személy szerint soha nem volt
problémám, sőt az utazási iroda és sportvezető-újságiró kapcsolatban
kifejezetten udvarias volt - úgy látszik minden nap szolgáltat valami témát.
Legutóbb megírtuk, hogy lzraelben élt, ott is "kitett magáért" aztán
lelépett. Találgattuk - információk alapján, hogy a Bahamákra vagy Párizsba
menekült. De a legrejtélyesebb a körözése! Az Interpol magyar irodájának
közlése szerint kiadták ellene az úgynevezett piros sarkos, fényképes
elfogatóparancsot, amit továbbítottak a nemzetközi rendőrség lyoni
központjának. Csokhogy a 176 tagállammal rendelkező Interpol nem adott ki -
vagy nem minden ország részére adott ki - körözést Zemplényi György ellen!
Tudniillik Amerikában, az FBI körözési listáján nem szerepel a magyar neve,
ezt a New York-i FBI-iroda szóvivője közölte velünk, miután megnézte a
komputert.
Jelentette ausztrál tudósítónk is, hogy azon a földrészen sem tudnak
Zemplényi Györgyről. Más országban már nem is érdeklődtünk. Mert egy
elfogatóparancsot vagy kiadnak az összes Interpol tagállamnak, vagy nem ér
semmit. Apropó, az Interpol lyoni központjának szóvivője a következőket
válaszolta kérdésünkre:
- Ha Magyarország kéri, mi kiadjuk összes tagállamunknak az
elfogatóparancsot. De joguk van kérni bizonyos országokra is.
- És a magyar Interpol-iroda mit kért önöktől?
- Ezt nem mondhatom meg.
Ennyi.
A lényeg, hogy az egész Egyesült Államokban - és még ki tudja, hány
országban - Zemplényi szabadon élhet.
Ki érti ezt?
Nem értjük továbbá, hogy a magyar Interpol iroda miért veszi félvállról a
témát? Mert mi megírtuk, hogy Amerikában nem keresik a megszökött nagystílű
szélhámost, és erre a cikkre semmi reagálás nem történt, még csak nem is
telefonáltak, hogy ilyesmi nem létezik. Jeleztük, hogy nincs benne az FBI
komputerében a Zemplényi név, jeleztük, hogy Ausztráliában sem tudnak róla,
de csak meghallgatták szavainkat, elolvasták írásunkat, és az ügyben nem
tettek semmit. Jó lenne tehát látni - esetleg közzétenni - a magyar
Interpoliroda által kiadott elfogatóparancsot, mert akkor tudnánk, hogy
külföldön "sárosak" az ügyben. És persze megnyugodnánk, hogy nálunk senkinek
sem érdeke, hogy Zemplényi ne kerüljön kézre. Mert egyelőre az az érzésünk,
hogy valakinek - valakiknek - nem érdekük, hogy elfogják őt! Egyelőre úgy
gondoljuk, hogy egy szélhámos, aki másoktól kicsalt talán milliárd forintot
is, az kölcsön is adott, uram bocsá' megvett embereket, tehát jobb, ha nem
találják meg!
Jó lenne tisztázni, hogy egyáltalán körözik-e a nagyvilágban Zernplényi
Györgyöt. Mindenesetre furcsa, hogy ennek a témának a tisztázását egyedül
egy újság forszírozza.
H. T.