Pesti Riport, 1994. 02. 24.
FBI-nyilatkozat
Zemplényi ellen nincs elfogatóparancs az Egyesült Államokban!
Bevallom, minden Zemplényi Györggyel kapcsolatos cikket rossz érzéssel
írok le, mert valamikor - az eltűnéséig, amíg ki nem derült a szélhámossága
-, jó véleménnyel voltam róla, rendkívül udvariasnak és segítőkésznek
mutatkozott a sportvezető-újságíró kapcsolatunkban. A hivatásom, az olvasók
szolgálata - ó, de nagy szavak! - köteleznek azonban arra, hogy az exponált
témában minden információt közreadjak, nem beszélve a konkurens lapok
igyekezetéről. Mert végül is az évszázad egyik legnagyobb stílusú
szélhámosáról van szó, aki ugyan nem adott el villamost, de megnyerő
modorával elhitette, hogy minden problémát megold, bármilyen összegre
hitelképes. Emlékezzünk csak arra, hogy valaki a köztársasági elnöknél is
többre értékelte őt, de ez a sztori legyen már a múlté. Egyébként a
barcelonai olimpiáról meglépett magyar sportvezető és utazásiiroda-igazgató
egy másfél milliárd(!) forintot vett fel cégektől, magánszemélyektől úgy,
hogy a mai napig nem rendezte a tartozásait! Így aztán könnyű volt gáláns
úriemberként fűnek-fának - főleg az úszóknak - fizetni, ajándékozni.
Feltételezzük azonban, hogy Zemplényi - akinek a kezén százmilliók
forogtak - nemcsak fizetett és ajándékozott, hanem - urambocsá! -
kölcsönzött, "megvett" embereket is. S ha ez így volt, akkor neki is vannak
adósai, tehát nem mindenkinek az érdeke, hogy ő visszajöjjön! Ezt eddig nem
mertem leírni, de most már jogos a meglepő állítás!
Mert miközben mi úgy tudjuk, hogy Zemplényit keresik a nagyvilágban,
addig ő röhög a markába, és mondjuk, nyugodtan vacsorázik New Yorkban, a
Madison Avenue egy éttermében. Mert megteheti. Nemcsak pénze van hozzá,
hanem lehet segítsége is!
Mit is tudunk mi?
Nálunk ugye a hivatalos szervek bejelentették - minden újság megírta -,
hogy Zemplényi György ellen nemzetközi körözés van folyamatban, ami annyit
jelent, hogy az Interpol magyar irodája felkérte az Interpol franciaországi
főtitkárságát, hogy adjon ki elfogatóparancsot. Az Interpolnak pedig 175
tagországa van - több, mint az ENSZ-nek -, joggal gondolhattuk, hogy a
nagyhal előbb-utóbb horogra akad. Mert ugye nem húzódhat meg sehol.
Legfőképpen Amerikában.
Hát kérem az Egyesült Államokban nem volt, és nincs érvényes
elfogatóparancs Zemplényi György ellen!
Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez a bejelentés nem mindenkinek okoz
meglepetést. Sanda gyanúm, hogy vannak, akik ezt régóta tudják. Tavaly
ugyanis egy magyar kábítószerellenes rendőrtisztekből álló küldöttség járt
New Yorkban tanulmányozni az amerikai módszereket, és egyúttal érdeklődtek a
szökevény felől.
Tudniillik, abban az időben terjedt el nálunk, hogy az FBI New Yorkban
letartóztatta Zemplényit. A magyar rendőrtiszteknek majd' leesett az álluk,
amikor közölték velük, hogy fogalmuk sincs, ki az a Zemplényi, megnézték a
komputert is, amelyben a körözött személyek nevei találhatók, de hiába
reménykedtek. Más néven meg felesleges volt keresni, mert Zemplényiként élt
és távozott Magyarországról, tehát az Interpol csak ezen a néven adhatta ki.
Nos, a napokban megkértem Joe Valquette urat, az FBI New York-i
irodájának szóvivőjét, hogy ő is nézze meg azt a bizonyos komputert. Ez
megtörtént, s utána ő is ugyanazt válaszolta, mint tavaly a kollégái:
Zemplényi nevű magyarról nem tudnak, nem is keresik, ha itt vacsorázna a
közelükben, akkor sem lenne joguk letartóztatni! A biztonság kedvéért még
egy vonalon megnézettem az ügyet, ámbár tudtam, hogy megerősítik az FBI
állítását. Ez is történt, az amerikai rendőrségtől is hasonló választ
kaptam.
Ezek után idehaza telefonáltam az Interpol magyar irodájába. Dr. Szőke
Zoltán meglepődött:
- Amerikában nincs elfogatóparancs Zemplényi ellen? Ki van zárva! Mi az
úgynevezett pirossarkos, fényképes körözést adtuk ki. Az Interpol bécsi
irodájával például többször beszéltünk, tehát ők megkapták.
Rendben, de Amerikában nincs ilyen, tessék elhinni! Ott zavartalanul
élhet, s lehet, hogy más országokban sincs veszélyben!
Valami tehát nem stimmel. A kérdésem: ki követett el mulasztást? Talán
valakinek, valakiknek az érdeke, hogy ne találják meg?
Nos, amíg megkapom a választ, jót étvágyat a vacsorához, Gyuri!
Hámori Tibor