Magyar Hírlap, 1992. 09. 28.
Zemplényi harmincötmillió forinttal károsította meg az úszószövetséget
Még mindig érkeznek a számlák
Harmincötmillió forintja hiányzik a Magyar úszószövetségnek. Körülbelül
ennyiben foglalható össze annak a kétórás sajtótájékoztatónak a lényege,
amelyet tegnap az úszószövetségben a Zemplényi-ügy kapcsán tartottak.
Zemplényi György, a szövetség volt menedzsere és elnöke, akit a barcelonai
olimpia óta keres a rendőrség, az úszókat is megkárosította.
Széchy Tamás, a szövetség jelenlegi elnöke elöljáróban elmondta, hogy őt
már sokszor felkérték erre a posztra, de mindig visszautasította az
ajánlatokat, most is csak erre az egy feladatra, gyakorlatilag a
rendteremtésre vállalta el az augusztus 18-ai elnökségi ülésen. Akkor
mindjárt vizsgálatot is rendelt el, ezt múlt szerdától hétfőig szinte
folyamatosan végezték.
Aztán néhány újságcikkel vitatkozott az edző, cáfolva azokat az
állításokat, hogy Zemplényi tízmilliókkal finanszírozta volna az úszók
felkészítését. Ezzel szemben az igazság az, hogy tízmilliókkal károsította
meg az úszókat. Elmondta többek között, hogy a négy-öt hetes ausztráliai
edzőtáborozások költsége húszezer dollár alatt maradt, a mauritiusi
felkészülésre viszont tudomása szerint 200-250 ezer dollárt vett fel
Zemplényi. Az egykori menedzser - folytatta Széchy - állítólag azért
erőltette a mauritiusi edzőtáborozást, mert korábban kitiltották
Ausztráliából. Széchy hangsúlyozta, hogy az úszók megfelelő támogatást
kaptak a sporthivataltól és a Magyar Olimpiai Bizottságtól, ez elég is lett
volna, ha "valaki" nem emel le pénzeket a számlájukról; a becslések szerint
ez a valaki harmincötmillió forintot vitt el. Jakóné Szalma Borbála, a
szövetség megbízott alelnöke, ügyvezető igazgató, aki néhány hete dolgozik
az úszóknál, hozzátette, hogy feljelentést tettek Zemplényi ellen, mert
jogtalanul használta a szövetség pecsétjét és levélpapírját. Följelentik az
okozot kár miatt is, ha majd megtudják a végösszeget; a kusza könyvelés
miatt azonban még nem látnak tisztán az ügyben, azt sem tudják, hogy némely
pénzek kitől folytak be, és számos szponzori szerződésről utólag értesültek,
mert a szövetségben nem találtak róla másolatot.
A szövetség pénzéből egyébként hivatalosan húszezer forint feletti
összeget csak elnökségi döntés és hosszas procedúra után lehetett felvenni,
egyelőre rejtély, hogyan juthatott ekkora összegekhez Zemplényi. Illetve
Széchynek vannak sejtései, de ezeket megtartotta - az ártatlanság vélelmére
hivatkozva.
Felvetődött, hogy Zemplényit az úszószövetség hogyan választhatta
elnökké. Széchy Tamás szerint az elnöki funkciónak nincs jelentősége az
úszószövetségben, Zemplényit egyébként is csak április 27-én választották
meg, és csak július 31-éig, mivel - az edzőt idézve - ezt "Zemplényi
fondorlatosan kérte". A háttérben az állt, hogy a menedzsernek hivatalos
funkció kellett ahhoz, hogy az olimpiai küldöttség tagja lehessen. (Nem igaz
tehát, hogy szponzorként volt jelen Barcelonában, hanem az úszószövetség
elnökeként akkreditálták.)
Széchy elhatárolta magát azoktól a szerződésektől, amelyeket Zemplényi a
válogatott úszókkal kötött, hiszen ezeket magánszemélyként írták alá. Dr.
Krizsevszky Jenő, a szövetség jogi képviselője hozzátette, hogy a
rendőrségen már e szerződések kapcsán is vastag dosszié fekszik. Széchy egy
kérdésre elmondta: természetesnek tartotta, hogy a legjobb úszók
kifogástalan körülmények között készülhettek fel és lakhattak a
világversenyeken, ő úgy tudta, hogy ezeket a feltételeket a sportvezetőség
biztosította. Hogy ezeken a versenyeken Zemplényi mint menedzser mit
csinált, mit ígért és mit szervezett, azt nem az edző feladata ellenőrizni.
Azt elismerte, hogy "egy idő után" ő is rokonszenvezett a menedzserrel. Azt
is elmondta, hogy az úszókat szállító luxusautóbuszra az engedélye nélkül
került a Széchy-team felirat, korábban azért nem emelt kifogást ellene, mert
végül is az úszókat szolgálta, ő pedig edzőként köteles a tanítvány érdekeit
szem előtt tartani.
Jakóné Szalma Borbála és Krizsevszky Jenő is megerősítette, hogy az
eddigi pénzügyi vizsgálatok alapján harmincötmillió forinttal károsult a
szövetség, és számos ügyben nem látnak tisztán; folyamatosan érkeznek
számlák a szövetségbe, némelyik milliós tétellel. Az alkalmazottak jelenleg
fizetés nélkül dolgoznak.
A számlák szerint Széchy Tamásnak igaza van: Zemplényi nemhogy milliókat
adott a szövetségnek, hanem milliókat vett el tőle. A menedzsert tehát két
éven keresztül félreismerték. A nagy elhatárolódások idején a tudósító azért
hadd idézzen egy mondatot, amelyet a világ- és Európa-bajnoki sikerek után
oly sokszor ismételtek edzők, versenyzők, szakvezetők: ezek az eredmények
nagyrészt Zemplényi Györgynek is köszönhetők.
L. Z.
A sajtótájékoztató közben futott be Erős József, a balatonfűzfői uszodát
működtető Mentor Kft. ügyvezető igazgatója egy újabb kifizetetlen számlával.
Ez már a harmadik számla, amit a szövetségbe hoz, együttesen 856 ezer
forintról szólnak. Olyan versenyek s főként edzőtáborok költségei ezek,
amelyeket Zemplényi György rendelt meg, de nem fizetett ki. Erős József
elmondta, egyelőre nem akar a rendőrséghez fordulni, azért jön számláival a
szövetségbe, hátha tudnak segíteni, eset leg valamit kifizetni.
Hauer Péter, a szövetség ügyvezető alelnöke annyit tett hozzá, hogy akadt
olyan eset, olyan edzőtábor-lefoglalás, amelyről még megrendelő sincs, ám
Zémplényi ezekre is felvette a pénzt, de nem fizetett. A napilapokban
megjelent hirdetésre, amelyben a szövetség kérte a szponzorokat, hogy
jelentkezzenek, mivel sokat közülük nem is ismernek, már jelentkezett
néhány. Nyugtával igazolták, hogy az általuk átutalt pénz valóban a
szövetség számlájára folyt be. Onnan Zemplényi felvette, bár erre
egyszemélyben nem volt joga. Hauer Péter szerint az eddig ilyen módon
azonosított átutalások összege hárommillió-kétszázezer forint, de nyilván ez
nem a végleges adat, hiszen további szponzorok jelentkezését várják.
Feltehetőleg vannak további szponzorok, akik nyugta nélkül adtak nagyobb
összegeket Zemplényinek. Közülük azonban ezidáig még egyetlen egy sem
jelentkezett.
D. S.