Dimenzió #11

eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia)

                          Fordította: Kéri Katalin
                       Manuel Machado: "Ars moriendi"

                   A halál... Lenge virág álmunkban
                   ─ felébredve már nem szorítjuk ─
                   mesebeli fénye, illata száll...
                   S egy hajnaltalan nap leszakítjuk.

                   Szerencsés, ki elfelejti
                   az út igazi végét,
                   és csillagban, virágban, felhőben
                   hagyja hátra tűnő lényét.

                   Valaha azt mondtam: Élj!
                   S gondoltam: szeress, ölelj,
                   hallgass, láss, érints,
                   mámoros légy, s álmodra figyelj...

                   S most sóhajtok csak: Halj meg!
                   Vagyis ne szólj, ne nézz.
                   Őrizd magad, állj meg, felejts,
                   mondj le... s reménykedj még!

                   Szörnyű gyanúk meggyötörnek,
                   Hogy életemnek már nem kellek,
                   de édesen felkészítenek
                   a jó halálra.

                   Fiatal a test, de fagyott a lélek itt.
                   Tudom, hogy meghalok hamar, mert
                   nem szeretek már semmit.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.